Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1924. szeptember 14. jhCrimiDZK 11 galmas munkával lerakták ilykép Nyíregyháza szabad fejlődésének biztos alapjait. Széles perspektívát tárt a tisrtes munka, biztató jövőt a város elé, s egy ujabb nagy reservoirt nyitottak a magyar értelmiség megújhodásához. A megváltás Nyíregyháza socialis újjászületése volt, amely után friss energiával, elhasználatlan életerővel, a jóléttől és a vele járó elpuhultságtól meg nem rontva, készülhetett egy szebb jövendő kiküzdésére. S ez energiára és életerőre bizony nagy szüksége volt a későbbi időkben. Alig hogy lerázta magáról a hübérrendszer kötelékeit, s megkezdette az önigazgatás munkáját, máris egy pusztító járvány veszedelmével kellett megküzdenie, a melyet tetézett az 1831-ik évi rettenetes tüZvész. Jellemző a lakosság energiájára, hogy. ily rettenetes csapás után se szorult idegen segélyre, saját erejével kezdte meg az újjáépítés munkáját, s lelki emelkedettségét igazolja, hogy a bánat és a veszteség lenyűgöző fájdalma mellett a magyiar műveltség terjesztésén fáradozott ,megalakítva 1832. év december 8-án a Magyar Olvasó Társaság-ot a mostani kaszinó alapját. Szabad fejlődésének kezdő időszakában érte meg a város az 1848-iki jnagy eseményeket, melyeknek lelkeket felrázó hatása alatt életet és vagyont áldozott a nemzeti függetlenség diadala érdekében. E veszteségeit gyors munkával igyekezett pótolni s dacára, hogy a következő évek az elnyomatás szomorú időit jelzik hazánkban s minden vállalkozásnak szárnya volt szegve, mégis a város közönsége hódolva amaz elvnek, melyet egy angol miniszter eképen fejezett ki: »ameddig a vasutak érnek, addig terjed a civilísátió« örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a városnak emelkedését, jólétét, anyagi, szellemi felvirágzását egy erre vezetendő vasút által biztosítsa ; s mig Nagykálló ügyeinek akkori intézői álmos szemekkel engedték kezeik közül kisiklani a kedvező alkalmat: addig Nyíregyháza egy szerencsés pillanatban tetemes áldozatokra szánta magát, ezáltal emporiumává emelkédett a vidéknek, s az életversenyben a környező vidék községeit messze megelőzve, a kedvező alkalom kiaknázásával a város sorsát századokra eldöntötte. A jövőjéért lelkesedő és áldozatkész város ez elhatározása után még nagyobb lendülettel fogott a haladás munkájához. Méltányos árért földet oszt lakosai között, s ezzel a környező homokos földeket müvelés alá fogja, egy nevezetes alapítvány létesítésével pedig hatalmas lendületet ad az elemi és középiskolai nevelés ügyének. S midőn befut az első vonat Nyíregyházára, rögtön megelevenedik kereskedelmi és ipari élete, gyökeret ver a gyáripar, megalakul az első takarékpénztár, amint pedig az alkotmányos élet levegőjéhez jut, ujabb és ujabb közhivatal és közintézmények otthonává lesz, s e lázas haladás munkájának legszebb sikerét éri meg, midőn az országgyűlés 1876 julius 12-én kelt határozatával a vármegye székhelyévé teszi. Ezzel a város fejlődésének legszebb korszaka nyílik meg, amely alatt a magyar nemzet azon elsőrendű tényezői közé emelkedik, amelyek sorsát formálják. 4 j Ritkaság, hogy egy varos egy század alatt oly előhaladást tegyen, amint ezt iNyiregyháza története mutatja. Igaz, hogy a szerencsés körülmények is segélyére voltak, de emelkedését legfőképen a város polgárai tetterejének, lankadatlan szorgalmának, tapintatos és eszélyes eljárásának köszönheti. Önként felmerül most már a kérdés, milyen lesz a város jövendője. Ifjú életében — mely néhány évtized alatt vihar lépéseket téve haladt előre a fejlődés utján, — nem fog-e a hanyatlás beállani ? Indokolt e kérdés feltevése, hiszen Európa nemrég lezajlott véres zivatara hatalmas nemzeti létünk bástyáit ingatta meg, s országunk ezeréves egységét rettenetesen megcsonkítva Nyíregyháza is elvesztette egy tökéletes államtest tápláló erejét, s csak egy formátlan csonk beteg vérkeringéséből táplálkozhatik. E sorvasztó helyzet dacára — hitem szerint — Nyíregyháza nemcsak életképes marad, de annak a történelmi hivatásnak, amely Csonkamagyarországban reá vár — kétségkívül meg is fog felelni. Nyíregyházának az állami életben ma nem másodrendű szerepe van, de reá a vérkeringés megkönnyítésének, gazdasági erők fejlesztésének, az elmetszett magyar idegszálak összekötésének, szóval a magyar közélet ereje visszaszerzésének feladata vár. Mint egyik nagyobb határváros, az el-' szakított részek felé az ezeréves magyar mult első hirdetője, a magyar kultura első reprezentánsa, a nemzeti lét első védbástyája. — A környező nemzetiségek versenyében igazolnia kell, a magyar erő, a magyar kultura fölényét, s a magyarság domináló szerepének jogosultságát, soha nem felejtve, hogy minden nemzet értéke annyi, amennyit magából adni tud a világ kultúrájának kincseihez. E nagy nemzeti munka elvégzéséhez tiszta előrelátás, szilárd akarat, vas szorgalom és törhetetlen erő szükséges. Nyíregyháza letűnt századának munkája igazolja, hogy e tulajdonságokkal a város népe a múltban ékeskedett, nincs tehát kétség, hogy lelkének e kincsei ma is megvannak. Lelkes bizalommal várhatjuk, hogy exponált őrhelyén a nemzetvédelem és talpra állítás munkáját sikerrel fogja végezni, mert az a nép, mely nem okoskodik, hanem szeret, amely nem szaval a hazáról, hanem vérzik és meghal érte, amely verejtékével öntözi földjét mikor műveli, könnyeivel mikor sírját ássa, s vérével, mikor az ellenséggel szemben magáénak vallja, az a nép a hazát meg tudja és meg is fogja védeni. =0=0= =0=0= =0=0= Constructió • destructió... Irta: Jármy Béla dr. ügyvéd, Szabo'csvármeí;ye volt főispánja. A polgári becsület és alkotómunka centennáriumán nem lesz érdektelen e két szembenálló fogalomról pár szót ejteni. Divatos, manapság sokat használt kifejezések, meg van a maguk világos értelme ós mégis, mindenki olyan értelemben használja őket, olyan jelentőséget ad nekik, ami gondolkozásának, felfogásának és legtöbbször saját érdekének vagy céljának megfelel. A szántóvetőember ekéje alatt szelídre porhanyuló anyaföldbe hulló velőmag, az épitőmunkás kezenyomán emelkedő falak, a füstölgő gyárkémények, az iparos szorgos keze, az egész lüktető gazdasági élet, mind az alkotást szolgálják. Alkot az író, a művész, orvos, ügyvéd, hivatalnok. De mindezen alkotások és termelő munka csak akkor igazi konstrukció, ha az alkotókat áthatja a küzdelemre teremtett ember őskötelességének tudata, hogy alkotása által nemcsak saját érdekét, hanem az emberiség egyetemes haladását, embertársainak és különösen hazájának jóvottát is szolgálja és kell szolgálnia. Az igazi konstrukciónak tehát a munkán kívül főként a lelkiekben van a legfontosabb eleme. Legfontosabb pedig különösen reánk, megcsonkított országban elmaradt maroknyi magyarokra nézve. — Nekünk nemcsak kettőzött erővel dolgozni és alkotni — nekünk ezerszeresen érezni is kell, érezni árvaságunkat, egyedülálló mivoltunkat és ebből folyólag egymásra utaltságunkat. Tudni azt, hogy minden lépésünknek az elvesztett nagyság visszaállítására kelj irányulnia és ebben a küzdelemben támogatni egymást megértéssel, bizalommal és kölcsönös szeretettel. Megbecsülni minden dolgos kezet és munkás elmét, mely a közös célért működik és cselekedeteiből viselkedéséből a közös hazáért, az újra eljövendő nagyságért való törekvés öntudata tükröződik. Nemzeti, állami, magyar szempontból ez az igazi konstrukció és ez az a mérték, mely az alkotásokat és alkotókat konstruktivokká klasszifikálja. A két szembenálló fogalom nálunk, magyaroknál', a nemzeti érzés és öntudat válaszfalával van egymástól elhatárolva. Minden más határvonal: faj, nemzetiség, vallás, csak alárendelt jelentőséggel bír. A legszebb, leghasznosabb alkotás, a legnagyobb lángelme a nu szempontunkból nélkülözi az igazi construkcíó jelegét, ha nem hatja át a nemzeti gondolat ereje. Ennek hiánya romboló hatásúvá teheti a legnagypbbszerü produktumokat is. De különösen romboló és destruktív a szó és gondolat, amelynek forrása nem a nemzeti érzés talajából fakad. Irigység és rosszakarat, egymás elgáncsol ására való törekvés, a tekintélyek lekicsinylése, az alkotók megrágaímazása, mind-mind csupa destrukció. De legnagyobb ro;;d)olás az, mely a lelkekben a nemzeti érzés öntudatát elhalványítani, a nemzetköziség gondolatát beoltani akarja. Csüggedő gyenge ielke.k. Viigy céltudatos bajkeverők munkája az, melynek .szomorú eredményeit a letűnt gyászos időkben már tapasztalhattuk. Nagy és gazdaságilag erős, hatalmas államok megengedhetik maguknak a nemzetköziség luxusát, mert az internacionálizmus feléjük vonzza a lelkeket és ők erőben csak gyarapodhatnak általa, de egy csonka, gyenge ország" megmaradt erőit minél jobban fokozni a kifelé törekvő nemzetköziség helyett csupán a nemzeti érzés összetartó ereje képes. Nekünk tehát magyar szempontból a két szembenálló fogalmat igy kell értelmeznünk. Közéletünk jelenségeit, szereplő férfiainkat, dolgozó polgárainkat ebből az irányból kiindulva kell elbírálnunk. Nyíregyháza város és annak polgárai a százéves évforduló alkalmával büszkén nézhetnek vissza a múltba s felemelt fővel tekinthetnek a jövőbe. — E sokfaju és nemzetiségű, többféle vallású és foglalkozású népet az elmúlt évszázadon át a helyesen értelmezett konstrukció, a nemzeti érzés által fokozott munkaerő és állampolgári becsület tartotta össze és serkentette haladásra és alkotásokra s ezek az érzések fogják megtartani még sok századon át a konstruktív nemzeti munkára. A kiállítási idő' alatt a gimnázium udvarán levő Diadal falatozóban nra—wunnrmrtMUTjr min n állandóan meleg és hideg ételek, valamint kitűnő italokról gondoskodva van. Délután 4 órától cigányzene. 3568 Elönvös feltételek melleit részletre adunk térti és női szöveteket, velour és himal íja-kelméket, legfinomabb Boy szöveteket. Ugyanott karton, zefir, kanavász, vászon, batist, silfon es szabó kellékek kaphatók 3480 6 IjlFSOIGF CMS* Kle in Nagy Takarék-palota, Vay Ádám-utca 2. ss. Előnyős feltételek mellett eszlet e adunk