Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

12 Jík imw£K •^ibmMiaáMaattivaiKui^iíMvnKWfcjw 1924. szeptember 14. A „Nyirvidék" egy huszonegy év előtti száma. Irta: Klár István földbirtokos, író. Aki Nyíregyháza város múltjával akar foglalkozni, okvetlenül át kell hogy lapozza a negyvenöteL-ztendó's Nyirvidék vaskos köteteit ; régi Nyirvidék példányok sárgulnak a cikkíró fiókjában is, aki —- eléje tünedezvén ifjúkori irásai — kissé meghatottan forgatja a régi emlékeket. Az 1903 május 24-iki szám akadt a kezembe. Kik és mit írtak huszonegy évnek előtte iapunkba ? A vezércikk dr Bodnár István íoilából való. Nyíregyháza város akkoriban készült fennállásának 150 éves fordulóját megünnepelni és dr. Bodnár azt fejtegeti, hogy Nyíregyháza város nem 1753-ban keletkezett, csupán ujjáalapitva lett akkor. Milotay István és Klár István irják a tárcát, előbbi versben Rákócziról énekelvén, utóbbi prózában Klári álnév alatt „Szinjátékosainkról" ir tréfás ismertetést. Bodnár István nagytudásu tekintélyes ügyvéd kitűnően megirt polemizáló cikkét természetesen feszült érdeklődéssel olvasta az ünnepre készülő Nyíregyháza váró? közönsége. A képviselőtestülettel, de főképen Szabó Lajossal száll vitába és töriénelmi tényekkel bizonyítja, nogy Nyíregyháza már 1753 előtt is fennállott. Ez a május 24-iki cikk tu'ajdonképen válasz arra, amit egy héttel korábban Szabó Lajos ugyancsak a Nyirvidékben a kérdésről irt. Szabó is súlyos történelmi argumentumokkal vagdalkozik, igazán bajosan lehetett eldönteni, kinek volt a két fél közül igaza. Szegény jó Szabó Lajos 1 Kitűnő tollú, nagyon tehetséges vérbeli iró és újságíró volt. Korán és tragikus körülmények között költözött el az élők sorából. Mi ketten : Miiotay és én akkor már szívesen látott munkatársai voltunk a Nyirvidéknek, hogyne, hiszen akkoriban már ittott a pesti lapok is leközölték Írásainkat. A legelső kézirattal négy évvel azelőtt, hetedik gimnazista koromban állítottam be a Nyirvidékhez. Az ódon és szük Iskola-utcai kiadóhivatalban (a szerkesztőség a hátulsó szoba volt) idős Jóba Elek bátyánk fogadott. — Mi kell ? — kérdezte nem túlságosan barátságosan. Kimotyogtam, hogy a szerkesztő urat keresem, harcsabajuszú Inczédy Lászlót, mert ő volt akkoriban a Nyirvidék szerkesztője. Elolvassuk, igérte Inczédy és a következő vasárnap csakugyan nyomtatásban olvashattam a nevem a tárcanovellámnak alatta. Milotay is ugyanezen időtájban kezdett a Nyirvidékbe irogatni, persze kizárólag verseket, a politika akkor még nem érdekelte. Pedig a politika erősen divatban volt akkoriban. A 48 és 67 ugy viaskodtak egymással, mint az oroszlánok. Fontos, nagy eseménynek nőtte ki magát egy-egy képviselőválasztás, különösen az erősen negyvennyolcas érzelmű Nyíregyházán, ahol kudarcot eredményezett a kormánypártnak jóformán minden próbálkozása Hosszú évek után azonban egyszer mégis sikerült - de ez még a kilencvenes évek végén történt — a kormánypárti Ferlicska Kálmánt 35 szótöbbséggel a függetlenségi Beniczky Miksa ellenében, aki a várost több cikluson át képviselte, követnek választani. A választás befejezésével drámai jelenet játszódott le : Beniczky Miksáné, a volt képviselő őszhaju felesége, hajadonfővel pattant ki a városháza erkélyére s gyújtó elkeseredett beszédet intézett az egybegyűlt választó polgársághoz, akiket felelősségre vont azért, mert az urát s ezzel a negyvennyolcas eszméket is elbukni hagyták. Lobogtatta a szél a matróna fehér fürtjeit s olyan tűzzel, olyan meggyőzően beszélt, hogy a tömeg elragadtatva ünnepelte odalent. Mindez hiábavaló volt persze, a kormánypárt diadalmaskodott. Szegény jó Beniczky Miksa bátyánk, aki jámbor ember vala világéletében, talán ha ilyen gyújtó beszédet tudott volna tartani, ícha meg nem bukik. De téijünk vissza a Nyirvidékre, melynek színházi rovata töbfyi közt arról is beszámol, hogy a Bob herceget nagy sikerrel mutatták be a nyitpgyház; publikumnak, négyszer egymásután adták telt ház mellett, amire — mint a rovatvezető irja — nem volt még példa Nyíregyházán Néhai tudós Jósa András is cikkezik a Nyirvidék 1903 május 24 iki számában Ez úttal nem a régiségekről ir, hanem uszodát követel Nyíregyháza részére. Egyáltalában Jósa András a legszorgalmasabb munkatársa a Nyirvidéknek, ritka szám, melyben a nevét ne lehetne olvasni. Ugyancsak ezen 1903 as évfolyamban például nyilt levelet ir „Görömbey Péter ev. ref. főesyeres barátomhoz" folytatásokban®, minden egyes számban május 31-étó'l egészen augusztus 9-ig A nyilt levél elejétől végig nagyszerű értékes fejtegetéseket tartalmaz szabó esi őskori leietekről. Miről ir még a Nyirvidék ? A kassai Rákóczi-erekiyekiállitásró! a debreceni tornaversenyrői, Dobos Imre főszolgabíró 25 éves jubileumáról és még nagyon sok mindenről. Közli ezenkívül az 1903 május 23-iki terménypiaci árakat, 14 korona a buza, 12 korona a rozsnak ára métermázsánkint. A hirdetési rovatban pedig Szénffy Kálmán szabómester adja tudtára mindenkinek, hogy jószabásu, teljes öltözet ruhát készit 15 forintért. De ez már fájdalmas visszaemlékezés, ne rontsuk véle ünnepünk hangulatát. Irta Szesztay Zoltán dr., Scabolcsvármeg;ye főügyésze, , Elég nehéz helyzetbe hozott a Nyirvidék szerkesztősége ,amikor arra kért fel, hogy — mint a hazafiasság és irredentizmus eszméit propagáló — Magyar Nemzeti Szövetség itteni csoportjának ügyvezetője, irjak valamit e szompontból a lap centennáriumi ünnepi számába, Nyíregyháza népéről. Ismertessem röviden Nyiregyhá" za népének hazafias érzéseit, e téren való múltját és jövőjét. A feladat hálás, mert amit e téren Nyíregyháza népéről írni lehel, az szép és lelkesítő, de egyúttal nehéz is, mertahoz, hogy egy fejlődő nagy város lelki világát éppen ebből a legmagasztosabb, de legkomplikáltabb szempontból ismertesse és méltassa valaki, nem az én történeti tudásom s nem egy rövid hírlapi cikk keretei lennének a méltó eszközök. Én tehát nem is történeti méltatást akarok írni, csak egy pár hanyagul megvázolt képet szeretnék odavetni, melyek e téren jellemzők s előttem— mint a város egyik I hű fia előtt — vonzók és kedvesek. Melyek ;iw>k az alkalmak, melyekben egy város népe külsőleg is megnyilváníthatja a hazafiasságnak egyébként a lelkek mélyén szemérmesen rejtőző nemes érzéseit. A hazafias ünnepélyek, képviselő választások, a katonai sor, a háború, forradalom s a nemzeti bánat, ezek l a lelki kiváltódások és külső alkalmak és : aki Nyíregyháza népét e vonatkozásaiban | tárgyilagos szeretetlel figyelte, csak jót és í szépet írhat róía. Emlékezzünk csak az utolsó három; négy évtized híres nyíregyházi kép visel őI választásaina — melyekről természetesen' I e helyütt nem pártpolitikai, hanem kizál rólag általános hazafias szempontból ki| vánok pár szóval méegemlékezni. Hosszú | évtizedeken keresztül ismeretien fogalmak voltak a nyíregyházi képviselőválasztók és nép körében a megvesztegetés, vallási i vagy társadalmi gyűlölködés avagy az egyéni érclek, szóval mindaz, ami egy képviselőválasztást politikailag tisztátlanná, i vagy hazafias szempontokból elítélendővé j és ellenszenvessé tehet. Ez a becsületes., konzervatív, romlatlan, jó nyíregyházi magyar nép nem ismert más ideáit e választásoknál, mint a függetlenséget, Kossuth Lajost s a negyvennyolcas nagy eszméket és sorra buktatta meg a legbefolyásosabb minisztereket és kormányférfiakat, egy egyszerű, majdnem rideg, de elvliű és sziklaszilárd becsületü ügyvéd, az öreg VicUiczkay József — kedvéért. — Számos cikluson keresztül jóformán egyetlen fillér választási költség nélkül választották meg képviselővé a derék örej? urat. Legfeljebb választás után járt ki az obligát választási pörkölt. Ki gondolt az általános lelkesedés közt akkor arra, hogy a választást ugy is lehet felfogni, mint jő alkalmat, melynél egyéni előnyökhöz juthat a város és az egyesek, ünnepi öröm Nemzeti Szövetség nyíregyházi csoportjának elnöke. szép és zajos alkalma volt a képviselőválasztás Nyíregyházán a Vidliczkay idejében s nagyrészt azután is. Gyermekkorom egyik legszínesebb emléke ma is egy-egy ilyen választási nap. A tanyák bevonulása a reggeli órában, a fellobogózott szekerek százaival, a jó tanyasi négyes fogatok büszkén ficánkoló fényesszőrü paripáival, amint harsog a szekerekről a «Kossuth Lajos azt üzente» meg a sok csintalan kortes nóta. Aztán napközben az élénk választási kép, a küzdelem a két kortes tanya, a régi jó földszintes nagyvendéglő, meg a híres nyíregyházi csizmadia szin között, amint a jellegzetes nyíregyházi kortesek meg lelkes nyíregyházi polgárasszonyok karonfogva vezetik a választókat az urnákhoz. Aztán este azok a lelkes mandátumátadások a városháza erkélyén. Szép és romlatlan idők kedves emlékei. Azután emlékezzünk csak vissza a lelkes március 15-iki ünnepélyekre. — Én magam is részt vettem már vagy negyvenen. Milyen tömeg, mennyi lelkesedés és lendület évről-évre- Lehet, hogy az emlékezés varázsa teszi, mely eltünteti a bántó részleteket s kidomborítja a jót és szépet — de mintha a múltban még kedvesebbek és még lelkesebbek lettek vol" na ezek a március 15-iki ünnepélyek, minth ha a kora tavaszi nap is melegebben ragyogott volna rá akkor Nyíregyháza ünneplő népére. Szinte ismét látom magamat felkokárdázott felkes kis diáknak; szinte ismét ott látom a szónoki emelvényen Bencs Lásziót, Meskó Lászlót, Bogár Lajost, Lukács ödönt, Vietórisz Józsefet, Ferlicska Kálmánt, Szabó Lászlót, s a március 15-iki ünnepélyek többi megszokott jeles szereplőit. Ma — mikor Európa legnagyobb szégyenére — kiraboltak és letiportak bennünket — a lelkesedés mellé belopakodott a bánat és csüggedés is, ezekbe a kedves márciusi hangulatokba s viszont ott látjuk a nyíregyházi nép lelkes nagy tömegeit azokon a hazafias ünnepélyeken, amikor a Magyar Nemzeti Szövetség rendezése mellett megnyilvánul a nemes harag a velünk szemben elkövetett gyilkos igazságtalanság felett, ökölbe szorulnak a kezek, ha felemlegetik az átkos Trianont s forr és készül a lelkekben a megtorlás s az uj nemzetépítés eszméinek raja. — Melyikünk előtt ne lenne kedves tavaszonként a nyíregyházi középiskolai ifjúság irodalmi pályadíj kiosztásának színes és lelkes ünnepélye, ez a szép szellemi olimpiád, melynél majdnem 2000 ifjú lélek tesz írásművében tanúságot, miként szereti a szenvedő és sok sebből vérző magyar hazát. Másik szomorú évenkénti gyülekező helye e város hazafias népének a hősök temetője, hol évről-évre megsiratjuk és visszavárjuk Nyíregyházának a hazáért Fái* szó Nyíregyháza népének hazafias érzéseiről.