Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)
1924-09-14 / 210. szám
8 JítimiBEM 1924 szeptember 14. nem csak magázva; mert az ő felfogása szerint amilyen tiszteletlenség a szüiőt tegezni, még nagyobb tiszteletlenség enne az Isient ugy szólilani, hogy «Te». Ezt. a formulát persze a magyar nyelv nem kópés visszaadni. Jellemző az is, hogy e nép mennyire átérzi egyes ünnepköröknek a jelentőségét. Bőjli időben pí. eltűnnek a templomnól a szines ruhák; minden nő feke;e kendőben s fekete ruhában jelenik meg. Családi életük patriarchális jellegű. Megható látni, amint némely tető alatt négy nemzedék is együvé simul. Az apai névnek nagy a tekintélye. A szülők akarata nélkül nincs mozdulat egy rendes családban. Ők választják gyermekeiknek az élettársat is. Persze megesik aztán, hogy itt-ott nem annyira a szivek, mint inkább a vagyonok kelnek össze. Meg a rangok. Mert távolról n^zve egységesnek látszik ugyan a nép. de nem egységes; körében is vannak bizonyos tagozódások, amelyek felelt egyes családok szigorúan őrködnek. S hogy mégis e nép soraiban aránylag kevés a nyugtatan házasság, az annak tudható be, hogy békés a természete, kevés az igénye s a legnehezebb viszonyokba is könnyen beletörődik, mivel azokat az élet természetszerű folyományának itekinti. S betudható annak is, hogy a tirpák családoknak kiválóak az asszonyai. Igénytelenség, szorgalom, ön!'*áldozás tekintetében szinte elsőrendüek. Egy tirpák asszonynak családján kivül nincs vágya, nincs igénye. Nagy 'átlagában 8—10 gyermeket hoz a világra s nemcsak, hogy maga kínlódik velők, hanem azonfelül a család fen tartás benső oldalát is ő látja el; a baromfiudvar, a tejgazdaság s házi ipar gondja mind az övé; piacra jár, árul s ebből a lányok ruházkodását, kistafirozását látja el, mig a gazdára a fiuk ellátása, a kenyér és a birtokeilálás és nőve-lés feladata hárul. A tirpák nép, bár állagában jómódú, mégis szerény. Ruházkodásában épugy, mini étkezésében. Aki egy jómódú tanyasi gazdának az udvarát látja, ahol százszámra nyüzsög a c&irke, kacsa, liba — azt gondolná, hogy ottan mindennap fürödnek mindenféle jóban. Nem! Annak a nagy állománynak ő csak kicsi részét fogyasztja el; ő maga szerényebb eledellel is beéri. Van azonban egv alkalom, amikor népünk ugyancsak gavallérosan kilesz magáért: a lakodalom!! No, olyan öldöklés, amilyen ilyenkor a tirpák családoknál a szárnyasok sorában folyik, nincs talán sehol!! Hagyományos felfogás, hogy nivón álla nászlakoma nem mehet meg nyolcféle pe. csenve nélkül — ós hát a jobb módii háziasszonyok igy is csinálják. Lakodalmaik lebilincselő látványosság számba mennek. A sok csilingelő fogat felrázza az egész várost, amint az esküvőre bevonulnak. A jobbmóduaknál nem a négyes, de az ötös fogat a divatos, az igazán előkelő. A hosszú lakodalmi vacsorál az ügyes vőfélyek talpra esett, verses beköszöntőikkel élénkítik az egyes fogások felsorakoztatásánál. Sőt olyan helyre legé»y»k is yajtftiak a vőféfjlsk között, akik az étkezés alatt még külön komoly és trő fás verseket is elmondanak a násznép szórakoztatására, mint nagyúri asztaloknál hajdan a regősök. Mi lelkészek, az ilyen kedves szokásokat, természetesen szívesen ápoljuk. A lakodalmi táncok közzé beférkőr zött ugyan mái* egy-két ujabbkefetü tánc is, de azért legtöbbnyire mégis a csárdás járja. Es pedig egyesiek ugy táncolják azt, hogy érdemes megnézni. Az ember szinte csodálkozik, hogy olyan nehéz munkát végző emberek, mint a mi tanyasi atyánkfiai, olyan könnyedén s olyan tetszetősen mozognak, rezegnek, forognak. Régebben egy Paulu.sz Márton, vagy Kovács Lovas János, majd később a harctéren elesett szegény Hrenkó Andris s ma is nagyon sok fialat gazda táncánál az ember jóleső érzéssel áll meg, mert érzi, hogy ez az: ez a magyar csárdás :s nem az az Ízléstelen kalimpálás, amit nem egy parketten egyes frakkos urak produkálnál szaladgálva a szobát s feldönlvc végig agyonrugdalva mindenkit, aki közeiükben tar tózkodik. Van egy specialitása is a nyíregyházi gazclalakadalmaknak: a »virágtanc s a hapszasza«. Mikor ennek a táncnak a zenehangjai megszólalnak. a legöregebb nagyapák és nagymamák is felfülelnek és sorba állnak, táncközben időnként olyanokat toppantva a lábukkal, hogy a földgömb túlsó oldalán lakók bizonyára azt hiszik, hogy ideál földrengés van. iv. n kü o be i a nyi e.yliázi íi pák népnek, amelyet érdemes volna l eirni é c megörökíteni, — különösen az ő földszeretetét, szorgalmát, józanságát, takarékosságát, gyakorlati kérdésekben való helyes Ítélőképességéi, amely erényei e népnek oiy hatalmassá tették őt ezen a területen, én azonban emikalommal csak ezt a néhány vonást ragadtam ki életébői, azt kívánva komolyan és őszintén, hogy e nép csa k tartsa meg továbbra is Sok kedves és jellemvonása ••*••« * ...... ; kásáit; tartsa meg különösen az Isten házának és a hazai földnek azl a szeretetéi, amely ől annyira jellemzi s hiszen^ hogy e két erővel a szivében szerencsésen megússza a mai szerencsétlen idők vajúdásait s továbbra is erős fundamentuma marad a rohamosan fejlődő Nyíregyháza városának. Visszaemlékezések Nyiregyháza zenei eseményeire Irta: Mikec?. Dezső udvar Nemsokára negyven tanácsos. Sz.-bolcsvármegye nyűg. alispánja, a Bessenyei Kör elnöke. en éve lesz, hogy Nyiregyháza város lakosa lettem; ezen kö• j ze! negyven év zenei eseményeire visszapillantva veszem igénybe a szives olvasóközönség türelmét. A mult század 80-as éveinek közepén nem sok zenei élménye volt az akkori nyíregyháziaknak; értve ez alatt az u. n. klasszikus zenét, mert azok, akik a könynyebb faji a muzsikának voltak hívei, bőséges élvezetet szerezhettek a Benczi Gyula és bandájának csodaszép, szivet-ielket andalító, vagy vérforraló játékánál. Hangversenyterem, sZfciház még akkor nem voll. Az államrendőrség mai épületének udvarán állott az u. n. aréna; fából épült primitív színkör; ebben csak nyári időben lehetett hangversenyt tartani. Emlékszem egynéhány itt rendezett hangversenyre. Egy jótékonyoélu előadáson Lukács Ilona, Lukács Ödön ref. esperes széphangu leánya énekelt, Riszdorfer Anna zenetanárnő zongorázott. Majd Jászai Mari és Hilgermann Laura adlak egy szép estét. A nagy tragika Kiss Józsefnek akkor tájban íródott Jehova cini ü költeményét adta elő egész terjedelmében, Hilgermann pedig énekelt. Egy más alkalommal Polónyi Elemér fiatal zongoraművészünk zongorázott. — A téli hónapokban a Bessenyei szobor helyén létezett nagyvendéglő szálájában volt néha egy-egy jótékonycélu hangverseny, melyet a fiatalság örömére tánc követett. — Ezeken a helybéli műkedvelő zenélők pályázlak a hallgatóság tapsaiért, mely jóletküleg kijutott mindenkinek. Magamis elkövettem ott egy néhány hagyományos Chopin darabot. Érdekes volt, hogy u. n. művész szoba nem lévén, a szereplők a pódium egyik oldala mellett üllek egy lócán és innen, a vádlottak padjáról vonultak fel sorjában produkciójuk megtartására, izgalomtól szepegve, hogy majd a többé-kevésbbé sikerült (de azért hűségesen megtapsolt) szereplés után boldogan megkönnyebbülve üljenek vissza oda. Elbontották a jó öreg manzárdtetős nagy vendéglőt, a helyét beültették fákkal, bokrokkal, mert épült a vármegyeháza impozáns épülete; nem állhatott előtte a dísztelen vendégfogadó, a vidéki szekerek befogadására szolgáló állásával, istállóival; de megépült a gimnázium tornaterme. Ez lett egyelőre a hangversenyek szintere. Ebben a szerény helyiségben akadt már magasabb nivóju hangverseny, is. Emlékszem Wilhelmy-re, az európai hirü hegedűsre és a J égsz eb b basszus hangok egyikének tulajdonosára Ney Dávidra, akik itt gyönyörködtették hallgatóikat művészetükkel. Ney Dávid különösen a .Varázsfuvola egy áriájának előadásával excellált, lemenve gyönyörű, tömör orgánumával az emberileg énekelhető legmélyebb hangig és pedig minden látható nehézség vagy megerőltetés nélkül. — Ugyanitt a Ferenczi cég a tornateremben tervezte a világhírű Barbi Alice dal1 énekesnő hangversenyél; de ez ugy emlékszem, valami ok miatt elmaradt s mi elestünk e kiváló művésznő előadásának élvezetétől, mellyel az egész művelt világol elragadta. Az ő fellépése óla kezdődött a szorosan vett dalirodalom remekeinek kulíusz i a hangversenytermekben, kiszorítva az addig annyira kedvelt opera részieteket és áriákat. De fejlődött a város. Emlékezetem szerint 1894-ben felépült a jelenlegi Korona-szálloda; voll már tehát tágas, villany fényes hangversenytermünk, de bizony eleinte erre a célra alig használtatott. Pár év múlva, báró Fei|itzsch Berthold főispán elnöklete a|alt megalakult a Bessenyei Kör és ennek a rendezésében következtek a szebbnél-szebb hangversenyek, a közönség meleg érdeklődése mellett. Kubelik, Marteau, Burmester, Hubay Jenő hegedűsök, Sauer Emil, Szendy Árpád, az akkor feltűnő Dohnányi zongora művészek, Cutp Júlia, Sándor Erzsi, Weidt Lucy. Swárdstrőm Valborg, Krammer Teréz, Takács Mihály, Anthes György énekművészek nevei jutnak eszembe, ha e szép idők fényes hangversenyeire viszszagondolok, melyek művészi értékét betetőzte a m. kir. Operaház zenekarának néhány alkalommal Kerner István karnagy vezetése alatt történt szereplése. Pár év múlva egy uj tényező jelentkezik zenei eletünkben. Több lelkes mübarát kezdeményezésére létesült a Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülele és Kovách Árpád karnagy lelkes vezetése alatt az összetoborzolt kis műkedvelő zenekar buzgón fogott a munkához. Az egyesület zenekara aztán évenkint több hangversenyt adott tagjai számára belépődíj nélkül. Ezeken a rendszerint délután 5 órai kezdettel rendezett hangversenyeken aztán zsúfolásig megtelt a Korona nagyterme és a lelkes közönség meleg elismeréssel és tapsokkal jutalmazta a kis zenekar lelkes működését.' Visszaemlékezéseim ideje aiatt a Nyíregyházi Dalosegylet lelkes csapata is állandóan működött, bővítette műsorát és nemcsak önálló hangversenyekben, hanem minden hazafias ünnepélyen való szereplésével elismerést és taps«ot szerzett. Jölt aztán a világháború és véget veteti minden művészi törekvésnek. Ugy a Bessenyei Kör, mint a Zenekedvelők Egyesülete elnémultak; a kis zenekar tagjainak egy része fegyvert fogott s elment oda, ahol a hazát kellett védelmezni. Inter arma silent Musae ! ! Néha voft ugyan egy-két háborús jótékonycélu estély, de ezek nem voltak olya nok, mint a boldog békeidők hangversenyei; másutt jártak akkor gondolataink; lelkünket emésztette a rengeteg kiontott
