Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

Nyíregyháza, 1924. szeptember 14. * Vasárnap XLV. évfolyam. * 2 0 szám. tummwtvmm iMWkjKí" ma •"amxxK magyar vérért sajgó fájdalom!! Aztán elmúlt az is. Jöttek még borzasztóbb események; proletárdiktatúra, román megszállás... Trianon.. De amint a vihar után ismét megszólal a lépett lombok közölt a dalos madársereg; szellemi és zenei életünk múzsája is feltámadt hosszú dermedtségéből és a szomorú valóság nehéz napjaiból igyekszik néha-néha Nyiregyháza közönségét a költészet és zene bűbájos, napfényes tájaira vezérelni. Feféledl a Bessenyei Kör, egyesült 3 Zenekedvelők Egyesületével, megkezdte működését. De ez már a ma lapjára [arlozik; a mostani közönség szeme előtt folyik le a Kör működése és jóleső érzéssel állapíthatom meg, hogy á város lelkes közönsége megértő szeretettel támogatta és támogatja a megujult Bessenyei Kör hazafias munkáját, mely ma nem annyira zenei, mini irodalmi iránybán hajad! Jó pénzügyi izígazgatás Irta: Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató. Kétségtelen, hogy a jó közigazgatásnak és igazságszo gál'a'ásnak legfőbb kelléke a közvetlenség, a személyes érintkezés a felekkel. Fokozollabb mértékben á!i ez a pénzügyi közigazgatásra, ahoí az adókivető vagy bármelyik más pénzügyi közeg csak akkor lud igazságos munkát produkálni, ha alaposan ismeri av adófizető polgárság és a nála jogorvoslást keresők viszonyait. Sokan nem is tudják, hogy a most folyamaiban lévő pénzügyi közigazgaiá. i átszervezésnek legfőbb célja a jó és gyors pénzügyi közigazgatás megteremtése. Az egyenesadók kivetése a társulati adó kivételével megoszlik a közönséggel közvetlenebben érintkező és azt jobban ismerő községi és adóhivatali közegek között, a munka decentralizálódik, azonban az egységes irányítás, ellenőrzés és felülvizsgálat megmarad a pénzügyigazmgatóság hatáskörében. Különösen lontos ez a személyi adóknál, mint az általános kereseti adó és jövedelemadó, ahol rideg keretek közé szorított módszerek szerint dolgozni lehetetlen, mert hiszen egy és ugyan olyan foglalkozású egyének jövedelmei között igen nagy eltérések lehetnek. De fonlos a közvetlenség a pénzügyigazgatás minden más ágazatában is. — Egy-egy jogosítvány elnyerésénél ismerni kell a folyamodó vagyoni és családi viszonyait. egészségi állapotát, rátermettségét, inert az ország mai nehéz helyzetében az állam csak azoknak juttathat egy-egy darab kenyeret, akik arra legjobban reá vannak szorulva és akik legjobban rászolgáltak. Igazságos adóztatás és tehetségünk szerint a szegény rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megél he Lés ének biziositása legyen jelszavunk Nyiregyháza város a nagy és a szorgalmas munka emlékére szentelt napján. MENYASSZONY VŐLEGÉNY BABA legelőnyösebben szerezhetők be Debrecenben, Kossuth u. 9 Szabott árak. Szakszerű kiszolgálás. Jó minőség. — Alapítási év: IS I 3) Nyírség, szép kertje szép hazámnak, te drága föld, kinccsel teli 1" Senki Fai Irta: dr. Vieiórisz József. Első ének: KÉPEK KERGETÖJE. Hogy Senki Pálról zeng ez ének, Nem Toldiról, vagy Zrínyiről, Róvjad jel a kor szellemének : Ma nincs kinek, és nincs kiről. 'A férjikar halálra restül, Elébbvaló a fürge láb; A férfiszív hiába pezsdül, Másoknak áll a nagy világ. A hősök már mind elpihentek, A költök még meg sem születtek

t Igy juthatott korunk oda: Se hőse nincs, se dalnoka! De hogyha néma szenvedésben, Miben emésztő tüz is ég, y>Megfogyva bár, de törve mégse mi, Van egy parányi h ősiség; Ha nemcsak az valódi költő, Ki üstökösként tündökölt, Hanem, kit szürke emberöltő Számára szült s nevelt e föld : Nehéz idők küzdelmes utján A vértanuk sorsára jutván, A Senki Pál is lesz talán Egy morzsa Byron-asztalán .. . * * * Nyírség, szép kertje szép hazámnak, Te drága föld, kinccsel teli; Nyírség, ahol keblükre zárnak Gyermekkorom emlékei; Nyírség, hová fájdalmaimbul Gyógyulni tér a lelkem is; Nyírség, ahonnan útnak indul Kisded regényem hőse is: Minden, de minden van tebenned : Oly könnyű mindent megteremned: Akác, bor, báza, bab, dohány, Még nyírfa is van egynehányNem vadregényes hegyvidék ez, S nem puszta, messze terjedő; De száz csodát visz benne véghez Az ész, a munka és erő! Nem lesz mocsárláz martaléka, Kit egy-két szúnyog nyakba csíp; Sűrűbb a jürj, ritkább a béka, S egészen elpusztult a csík ... Ameddig a szem elkalandoz, Vasát simái az őstalajhoz, A víztelen maradt tavak S lápok helyén ma szántanakHullámosan váltják a buckák A mély fenék zsombékjait; A vén időt nem átalusszák

r Élethalálharc járja ittA büszke domb a völgybe szállva Vezérli a vad ostromot

r És egyre nő a hant, a gyáva, És egyre fogy a hős homok. Míg ifjú volt, bolond eszével Versenyt futott a böjti széllel, Ma már lekötve lábai, Talpára sem tud állaniÁm e homok ^jxely ágy nivellál, Hogy minden hézagot betölt, És nem siet, sokáig elvár, Mig minden, ami nagy, letört: Alkotni is tud, megteremtvén Nem egy országos nagy nevet, Melyet a Duna s Tisza mentén Minden magyar megemleget. De hajh, e nagyság és nemesség, Bár irigyelve emlegessék, Olyan, akár a burgonya : A föld alatt van a java.. . A centcnnárium évében országos elismerés Jénye áradt Nyiregyháza ünnepeli poétájára, dr. Vietórisz Józsefre, akinek „Senki Pál'- c. lirai elbeszélései, a M Tud. Akadémia a Nádasdy díjjal jutalmazta. A költemény öt énekéből itt az első éneket közöljük, amelynek: „Képek kergetője" a címe. Szabolcs és Tas vezér alakja 'A mult ködébül lángra gyúl, Kárpáthy Zoltán édasapja A nábob itten volt nagy úr ! !'Az államférjiá-dinasziák ; 'Dessewffyek, Andrássyak, S akik nevünk új fényre hozták: A Benczúrok s Ábrányiak, Bessenyei, Korányi, Jósa, Meskó, akiknek mind adósa Hálával e korcs nemzedék : Méltó utódtok lesz-e még?! $ I II Hallgass panasz, te bús, kesergő, Hisz minden tél hoz új nyarat; A ják kidőlnek, ám az erdő Ritkulva is erdő marad. 'Az emberek tovább születnek, És mindegyik egy-egy talány "A boldogító képzeletnek Mindent igérő hajnalán. Az újszülöttnek égi titka A bennerejlő istenszikra, S ki tudja, hol lappang a kincs, Mikor talán bölcsője sincs! Ez a M tudja P« Senki Pálnak A messzeszóló útlevél, Amellyel össze-vissza járhat, S ha kell, a jég hátán megél. Nem érzi, hogy más puszta címmel S vagyonnal őt elütheti; 'A megkopott családi címer S a szürke név nem fáj neki. Csak annyit érez, hogy szüléi Nem győzik őt szeretni, védni, S még tíz gyerek egymás után Nem új teher, új gond csupán. A régi szép családi élet Náluk bizony nem volt mese, Hü munkatársa nő a férjnek, Nem asszonya, de hitvese. Ő boldogok ti, míg anyátok Áldó keze óv és segit A baj hiába sújt le rátok, Nem érzitek ütéseit. A kis lakás minden vasárnap Beválna Isten templomának, Kicsinyje-nagyja énekel: y>Adj annyit, mint amennyi kell /« Palkónak első gondolatja A templom és a bús harang, És mind a kettő megragadja: Annál a szín, ennél a hang. Mindegy neki, akármi ünnep, Temetés, avvagy esküvő, Kiszimatolja mindenünnet, S hívatlanul jelen van ö. S mert rigmust is mond nyakra-főre, A jóslat ez: pap lesz belőle; S fiának az oltár körül Az édesanyja úgy örül! Pedig hiába, csak kimondom : Nem jobb biz ő a többinél, Ki nem lebeg szülői gondon, S száraz kenyéren, krumplin él. Ha a kalapját összerágja Harminc tücsök, (szörnyű eset!) Ha ronda, lucskos a ruhája, Mert aznap épp ürgét lesett; Ha össze-vissza karmolászták A tüskék, mert a fára mászkált: Bár érte közbejárnak is. Van dolga a pálcának is! Ebcsont beforr! — e példaszóval A bajt örök fátyol fedi ;