Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-02 / 200. szám

6 J&iWWÉK 1924. ssebternber 2. i; DVSC- NyKISE 1:0 (1:0). Biró: Müller (Budapest). Hatalmas közönség nézte végig a tegnapi bajnoki mérkőzéseket, mintha ezzel is csak dokumentálni akarná azt a szeratetet és ragaszkodást, amellyel a sport iránt viseltetik és mintha már a bajnokság startjánál bizonyítékot akarna mutatni Nyíregyháza sportjának és rajongóinak állandó fejlődéséről. Fél 3 órakor kezdődött az első mérte zés és m&r ekkor is alig volt hely az öreg bujtosi pályán. Mfiller biró sípjelére a követ* kező összeállításban állasak ki a csapatok. DVSC: Farkas — Molnár, Saoiárszky II. — Zöln, Vampeticp, Horváth II. — Németh, Polonetzky II., Bobátb, Polonetzky I,, Horváth I. — NyKISE: Károlyi — Budaváry, Damu — Sajti, Palitz I., Timir — Palitz II., Brenner, Matya I., Torma, Benkey. DVSC támadásokkal kezdődik a méikőzés és Károlyi már az 5. percben szép stílusban fogja Polenetzky II. lövését. Horváth beadása kapu mellé megy. Palitz II. vezeti az eloő NyKISE támadást, de Szolárszky I. leszereli, majd ugyancsak Palitz II. éles lövését fogja Farkas. Erőtlen Vasutas támadás után Benkey fut le, Zöld a kezével érintve kornerre szerel. A biró komért ité), melyet Torma rug fölé. Ujabb NyKISE komért Palitz II. ront el. (30. perc) Vtsutas jobboldali támadás Sajti hibájából, Bobáth azonban ofszeidon áll, Benkey jó helyzetbe jut, Farkas sincs a kapuban, a labda azonban kapu mellé gurul. (34, p) Németh vezet, két szép lefutás beadásait azonban a belsők elnézik. A 34. perben Károlyi bajs?álnyira átmegy a 16-oson, miért Müller biró tulszigorúan szabadrúgást itél a NyKISE ellen, melyből Molcár bombatzerü lövéssel megszerzi a mérkőzés egyetlen és győztes gólját is. A gól után kissé durva lesz a játék, amelynek Szolárszky I. adja meg az árát. Szünet után azonnal a NyKISE lép fel támadólag. Farkas kezéből kiperdül Palitz II. lövése, de még ideje van elfogni a labdát. Benkey lefutását szép beadással fejezi be, Budavári szép szabadrúgását Farkas togja. Erős NyKISE fölény, de hol Zöld, hol Molnár mentenek. NyKISE kornerek eredménytelenek. Torma kiszökik, de oktalanul már messziről lő — fölé, DVSC támadásokat a Damu—Budaváry védelem könüyen parírozza. A NyKISE finisei, a csatárokban azonban nincs meg a kellő erély és összeszokottság, hogy gólt tudjanak rúgni, sőt meg az utolsó percekben a DVSC nek van gólhelyzete, de Polenetzky II. és Bobáth lövéseit Károlyi biztosan védi. A győztes csapat közel sem mutatta azt a játékot, amely a kerület bajnokcsapatától méltán elvárható és nem annyira rajtuk múlott, hogy nem vereséggel távoztak haza, hanem inkább a NyKISE csatársor tehetetlenségén. Kielégítő formát csak Farkas, Molnár, Polenetzky II. és helyenként Vampetics nyújtotta?.'. A NyKISE legjobb része a Timár, Palitz I., Sajti halfsor volt, különösen Palitz I. végzett nagy munkát. A közvetlen, védelem is kitűnt, Károlyi biztosan védett, Bidavárí hibátlanul játszott. Csak a csatársor az, amelyen sürgős változtatásra van szükség, különösen az irányító center hiánya látszott meg a csatárok Müller biró nem tudott közmegelégedésre biráskodni. * A NyTVE—DMTK 2 : 2 re végződött b»j noki mérkőzésről helyszűke miatt holnapi számunkban fogunk beszámolni. Román katonák garázdálkodnak a határon. Amikor a dülőut a határ. Perneki Lajos hat ökrét kifogták a járomból Perneki Lajos csanádpalotai lakos földje a trianoni határra megy véggel és a szomszédos »Nagyromániától« csak egy dülőut választja el, ami tagadhatatlanul igen sok nehézséget és kellemetlenséget okoz szegény Perneki Lajosnak és társainlak. Szántás, vetés, boronálás Vágy hordás esetén óvhatatfan, hogy egy-egy szabadon járó jószág, különösen csikó, disznó, vagy aprójószág át ne tévedjen a trianoni határon. Ami pedig oda átmegy, az onnan szép szerével vissza néni jön, mert az oláh közigazgatás gondoskodott arról, hogy. a magyar lakta, de oláh megszállás alatt levő területeket vérbeli és magyar prédára éhes oláh kalonákka, rakja tele, akiknek egyedüli feladatuk és hivatásuk a határ szigorú őrzése, még pedig világért sem a vitéz Horthy bakától, hanem sokkal inkább a kisebb és nagyobb jószágoktól, csirkétől, tyúktól, malactól, csikótól, lótól sét néha, amint a jelen eset is mutatja, még az ökörtől is. — Egyébként mennél nagyobb és értékesebb a határátlépő jószág, annál jobb, mert a hős bocskorosoknak jutalék dukál a prédából. A határmenti szegény magyarok megszokták már ezt az állapotot és a gazdasági viszonyaikat ugy rendezték be, hogy lehetőleg kikerüljék az ilyen veszedelmet. — Ha azonban valami jószág mégis áttéved a határon, arra menten keresztet is vetfc nek és egy lépést nem tesznek utána- — | Minek? Teljesen felesleges mindtein •, f'á,jj radság, mert ha a »határon« tul lakó ma| gyarok kezébe kerül, azok úgyis menten íj visszacsempészik, ha pedig a katonaság fogja el, akkor meg úgyis hiába való I

lenne minden fáradság. Még ilyen körülmények között is páratlanul áll azonban a szegény Pernekii » Lajos esete, aki tegnap estefelé hat ökrös, I ekével szántogatta a palotai televényt. — I Az egyik fordulónál azonban hirtelen két | oláh katona ugrott elébe, az egyik megragadta az első csás ökör szarvát, a másik pedig értésére adta a gazdának, hogy mivel az ökrök a dülő után fordultak, a díi'ő ut pedig Nagyromániához tartozik, lefog" lalja az ökröket az osterhegyes gyerekkel együtt. Ugy is lett és mire Perneki uram' a nagy meglepetéstől magához tért, akkorára már egy jó dülőföldnyire járt a hat ökör, az ostorhegyes gyerek, meg a két oláh katona. Pernreki uram pedig ott állott a »határon«, kezével görcsösen kapaszkodott az elveszarvába és valami szörnyic nagyolt gondolhatott, mert egyszerre csak levette fejéről a süvegét és két ujját ég felé emelve lassan motyogott valamit, azután visszafordult a tanyába ökör és gyerek nélkül. A szolgabírónál azonnal mcgindilolta az eljárást és egy sürgős írással azonnal, megkereste a budapesti oláh követet, de mi hisszük, hogy a Perneki uram fogadalmának hamarabb lesz eredménye, mint a szolgabíró pecsétes írásának. I

rj

fr rfr — ANGOL SZÖVETEK, divat kalapok, nyakkendők és az ősza újdonságok állandó raktára Fodor Ferenc és Társat cégnél. , : 3258? Szombattól M Miig Ctelí Loon Mathotial az Apollóban A régi nyíregyháziak egy öreg bohémja. A régi nyíregyháziak 'még jól és kedvesen emlékeznek az örök bohém, zseniális és kiváló tollú Kálnay Lászlóra. Ragyogóan irt és kitűnően fizették egy-egy munkáját a pesti lapok. Csak égy baj volt, ritkán irt, mert a leglustább emberek, közzé tartozott e tekintetben. De a legszellemesebb elbeszélő volt egy. kis itóka mellett. Mi is csapni való lusták voltunkhisz minden elbeszélése megörökíteni való volt; nem tettük. Több mint egy negyfszázaddal ezelőtt szerkesztője volt a Nyíregyházán kiadott «Szabolcsi Hiradó» heti lapnak. — Minden hónap elején bement a szerkesztőiségbe, vitt egy kis cikket, felvette a 40 frtban megállapított havi fizetését és letudta a szerkesztői gondot egy hónapra. De azért a lap meg volt irva és jól meg volt irva, Álmos Zoltán megcsinálta^én is írtam néha bele. A lap aztán pár évi fennállás után megszűnt. Utána csináltunk más újságot. Ennek a lapnak a szerkesztőségében! mindig volt szíverősitő, délek derítő « üvegekbe fojtva. Laczi bátyánk majdnem minden nap bejárt oda, a cikkeket mindig igérte, de. sohsem hozta. — Hiába mondtuk neki, hogy diktálja, majd leírjuk, erre rendesen az volt la válasz, hogy »lökd meg, már meg van írva, csak még simítani kell rajta«. Pedig dehogy, kellett az ő cikkein simítani. — Egyszer aztán kifogtam rajta. Hajnali tíz órakor elmentem a lakására, még ingben volt. Mondtam neki, hogy a cikkért jöttem, de ne fárassza magát, maradjon csak az ágyban, mondja meg hol van, majd én elveszem és ne simítson rajta, és ugy ís nagyon jó lesz az!! Hát persze hogy nem volt megírva. Addig ingerkedtem aztán, mig elmondta, hogy mi lett volna a témája tárcacikkének, mert azt igért . Elmondta, hogy az ő szűkebb hazájában Gőmörben van egy község, melynek lakosai felerészben reformátusok, fele részben lutheránusok. A reformátusok magyarok, a lutheránusok tót ajkúak. — Testvér vallásúak, a két templomot egymás mellé építették annak idejében és költség kímélésből, a két templom kőző építették a közős tornyot. A toronyba, a ba ronyőrnek erkélyt. A toronyőr minden: őraveréskor, egy rigmus kíséretében kikiáltotta az óraszsámot és utána egyet tülkölt. P. «Kilencet ütött már az óra. Minden lélek menjen nyugovóra.» stb. — Szép békében meg ís voltak egymás mellett,, a két felekezetiek. v A nyolcvanas években egy. pánszláv agitátor vetődött a faluba, ki a magy

;

ir nyelv ellen izgatta a tótokat. Ezek aztán szeptember 6 —10 ig tartandó kiállítására A Budapesti Országos Temjész és Haszonállatvásár féláril VaSU

t' UtaZáSí

a j°

gositó 5g

azol

ványok válthatók és azonnal átvehetők a flfljetjjyaP IWOZŐg|»2:ilíÍ,lK SzÖVOlíí ÖZ©t» szabolcsvármegyei kirendeltsége, Nyiregyháza, Széchenyi-tér 1. szám i