Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-25 / 219. szám

2 JtfYiHtflűÉK 1924. szeptember 25. A falu fejlődése és az Alföld jövője.* Ma: Dr. Geszt

eIyi Nagy László. A magyar politikai vezetői évszázadodon Kareszmr abiban a tUtfaiöaii ""eltelj hogy a kulturának a fejlesztői és terjesztői Magyarországon a városok, minek folytán a falvak előbbrevitelét elhanyagol ták, ugy, hogy, a magyar falu s annak lakossága teljesen nélkülözni kénytelen az át talános ^s mezőgazdasági kulturának a legprimitívebb eszközeit is. Ez végzetes bün volt nemdsak azért, mert a legértékesebb fajmagyar elemek épen a falvakban és a tanyákon laknak, hanem azért is, mi yei az általános kultura előbbrevitelének a gazdasági élet és fellendülés tényezőinek nem az egyesek, haniem a nép széles rétegeinek a kulturája az előidézője, oka és tényezője. ( A magyar falu kulturális előbbrevitele [következésképen maga után vonja a gazdasági fellendülést, amely a nemzeti élet és a nemzetgazdaság el őbbrevitelének is biztos alapja. Ha nézzük azokat a vidékeket, amelyeken németajkú magyar állampolgárok laknak, amelyek általános kultúrában igen nagy mértékben előtte vannak az alföldi faj vak szinmagyar lakosainak, ak kor láthatjuk, hogy azokban a falvakban az egyéni gazdagság, a népjólét, a gazdasági kultura s ezáltal a nemzeti vagyon növekedése, az állam bevételei sokkai nagyobbak, mint azokban az alföldi falvakban, amelyekben az ősi konzervaiizmus még a kulturának és a gazdasági haladásnak a feltételeit sem tudja befogadni. Az Alföldön szinte ritkaság számba megy egy-egy olyan község, amelyik a gazdasági kulturának s ezzel kapcsolatban a szellemi kulturának Blfogadható magas színvonalán áll. Egy Ökéclske, a mely, majdnem verseny nélkül áll az alföldi falvak közül, kies, jól eső óázis, a mely után törekedni kellene az egész ország falusi lakosságának. Mennyivel jobbak itt a kereseti lehetőségek, mennyivel nagyobb itt az egyéni gazdagság, mennyire tudják ezek magukat a gazdálkodás terén emaincíípálni az időjárás, növényi és állati betegségek és csapások viszontagságaitól, mennyivel több értéket tudnak a földből kitermelni s milyen nagy mértékben emelkedett itt a nemzeti vagyon. i' Ha az alföldi falvaknak oslak egy részét tudnánk ilyen módon az általános és és gazdasági kultura áldásaiba bevonni, egy élvtized alatt alig elképzelhető gazdasági perspektiva nyílnék az Alföld gazdasági jövője elé- A növénytermelésben, az állattenyésztésben, a gyümölcskultúrában, az ipari és kerti növények meghonosításában, a leghelyesebb beosztásban, a jobb kihasználásban, a számi tani tudásban stb. olyan értékek váltódnak itt ki, amelyek igen nagy perspektívát nyitnának az Alföld gazdasági jövője előtt s a nemzeti vagyonnak egyelőre alig felmérhető szaporodását jelentené a falunak' ilyen kulturális előrehaladása. Az Alföld gazdasági jövőjének ilyen módon válhatnának a falvak emelő tényezőivé, amihez ismét általános kultura kelt, tanitás, nevelés, a falvak népe részéről pedig bizalom, megértés, tanulnivágyás, akarat és a nemzeti nagy céloknak helyes értékelése és felfogása. * Részlet a Szerzőnek: Az Alföld gazdasági jövője c., a Stádium kiadásában a napokban megjelenő munkájából. A gazdaságilag egymásra utalt utódállamoknak kereskedelmi szerződéseket kell egymással kötniök. A háború előtt gazdasági egységet alkotott államok valamennyijének existenciális érdeke a kereskedelmi forgalom legteljesebb helyreállítása. Oyulay Tibor, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a külkereskedelmi szerződésekről. Magyarország őstermelése, kereskedelme és ipara a történelmi idők folyamán szerves egésszé vált azon a területen, amely a Monarchia volt. — Az Ausztriával való százados gazdasági kapcsolat folytán Magyarország Ausztriával összeforrott gazdasági egységet alkotott. Amikor a régi Monarchia széthullott, természetesen felbomlott ez a gazdasági egysié'g is és ezt aterületet éles politikai, vám- és valutáris határok szántották ftl és osztották külön kis gazdasági egységekre. Az uj gazdasági egységek, az úgynevezett utódállamok mindegyike ipari, kereskedelmi és gazdasági téren súlyos helyzetbe került, mert az uj államok egyike, amely, a régi Monarchiának mintegy nyersanyag feldolgozó teleposoportozatát foglalta magában, olyan anyagok feldolgozására volt berendezkedve, amelyek saját határain belül már nem voltak fellelhetők s a jól felszerelt ipar stagnálni volt kénytelen, mások viszont nem tudták nyersanyagaikat feldolgozni, értékesíteni, mig ismét más államok — amelyek a volt Monarchiának élelmezésiét szolgálták — mezőgazdasági terményeik számára nem találtak piacot. A Köz^peurópa általános érzett válságát előidéző eme helyzetnek egyetlen megoldási lehetősége van: az összes utódállamoknak egyformán vitális és sürgős érdeke, hogy az egyes államok maguk között kereskedelmi szerződéseket létesítsenek. Természetes, hogy a háborút közvetlen követő időkben a szerződések megkötésének politikai akadályai is voltak, de bizonyos az is, hogy az összes államok közös, valamint az egyes államok speciális érdekeit egyképen lehetőleg kielégítő és biztosító szerződések a kedvezőbb és enyhébb politikai atmoszféra megteremtéséhez nagyban járulnának hozzá. Magyarország a maga részéről hamarosan felismerte a szerződések megkötésének szükségességét és erre való hajlandóságát ki | is fejezte. Tudvalevően egy-két ilyen szerződés már létre is jött, többnek megkötése iránt pedig folyamatban vannak a tárgyalások. A megkötött szerződésekre, yalamint a folyamatban lévő tárgyalásokra vonatkozóan a Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára Gyulay Tibor dr. a következőket mondotta munkatársunknak: f — A már megkötött szerződések közül különösebb figyelmet az Ausztriával és Csehszlovákiával kötött szerződések érdemeinek, mivel az ország nyersterményeinek ez a két állam a legnagyobb vásárlópiacot biztosította. — Az eddig megkötött, vámszerződések ugy kodifikáltattak, hogy minden fontos érdek szem előtt tartása mellett a magyar iparfejlesztést is elősegítsék s amellett lehetségessé tegyék a nélkülözhetetlen és idehaza elő nem álJitható ipari cikkek importját is. Az Ausztriával és Csehszlovákiával kötött kereskedelmi szerződések azért fontosak különösen, mert ez a két állam legnagyobb fogyasztó piaca mezőgazdasági terményeinknek s ennek a két piaqnak elhóditására törekedett különösképen az egyre erősödő oroszországi export. ( A környező államok közül Magyarország volt az, amely a legnagyobb súlyt fektette arra, hogy a szukoessziós államokkal a gazdasági kapcsolatot felvegye, bár több részről, még nem is olyan régen, bizonyos elzárkózottsággal találkozott. — Magyarország közeledési szándékainak már annak idején, a porlo-rosei konferencián is, kifejezést adott. Reméljük, hogy szomszédainkat is áthatja az ipari és kereskedelmi fejlődés és szabadság fontosságának tudata s ezzel Középeurópa kereskedelmi és ipari életét, forgalmát az egymás között kötött szerződésekkel hamarosan ismét békéi színvonalra fogják emelni. Vidéki újságok az ünneplő Nyíregyházáról. Nyíregyháza, szeptember 24. A Nyirvidék tudósítójától. A centennáriumi ünnepségek lezajlása után élénk érdeklődéssel forgatjuk a hozzánk beérkezett lapok közül azokat, amelyek a nagyhatású kiállítással kapcsolatban Nyíregyháza várossal foglalkoznak. Ezek közül különösen érdekes a Kisvárdán megjelenő Felsőszabolcs és a Sátoraljaújhelyen megjelenő Zemplénvármegye vezércikke. A Felsőszabolcs ezt irja : Nyíregyháza százéves emlékünnepét üli. Mi is üdvözöljük vármegyénk fővárosát ezen alkalomból, mert méltóan viseli vezető szerepét, helyes irányban halad előre a fejlődés a kultura utján. Igen kevés erővel győzte le azokat az akadályokat, amelyek fejlődésében esetleg gátolták. A vasútépítéshez, amely Debrecen felől volt hivatva az összeköttetést létesíteni, a szükséges összeget hamarosan előteremtette s legyőzte Nagykállót, amely nemcsak nem akarta a kivánt pénzt megszavazni, de nem is tudta volna, mert a Császárszállás és Butyka földet, amely mintegy 8000 holdat tett ki, egy századon húzódó áldatlan percben elvesztette s ez a Nyíregyházára nézve kedvező fordulat, már 1876-ban azt eredményezte, hogy a vármegye székhelyét a népes, igyekvő, saját érdekeit gyorsan felismerő vasúti összeköttetéseinél fogva szemlátomást emelkedő Nyíregyházára tette átA vasúti politikája igen helyes és eredméményes volt mindenkor, mi tagadás, nem egyszer, a többi község rovására. Minden yonat, minden menetrend az ő érdekét szolgálja; minden a központba fut. Némely község — amely csak legkisebb mérvben is vetélytársnak látszik — nem szimpatikus előtte, ennek érdekeit nem pártolja, sőt bizonyos kérdésekben egyenesen ellene tesz, nyíltan, vagy burkolva, ahogy éppen célját elérhetni Véli. ! 1 , 1 j Ügyesen kihasználja központi fekvését, a vármegye központi vezetőségének befolyását s kellő körültekintéssel választja képviselőjét, biztosítván ezáltal sikereit a kormánynál. Szóval ügyes, előrelátó, tervszerű vezetéssel halad kitűzött célja felé, amit egész biztosan hamarosan el is fog érni. Midőn ehez a céltudatos vezetéshez gratulálunk, egyúttal eszünkbe jut Kisvárda, ahol már Szent László épitette az első templomot Jön Péntektől GUNNAR TOLNAES UJ FILMJEi Köszivü férfi n pol ló