Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-23 / 192. szám

1 J&iMWÉK. 1914. augusztus 23 A szanálási törvény végrehajtása súlyos helyzet elé állította vármegyénk közigazgatását. Különösen a közúti és kórházi igazgatás terén állanak elő nehézségek. Az alispán a vármegyei számvevőszék visszaállításáról. Nyíregyháza, augusztus 22. A Nyirvi­dék tudósítójától . A szanálási törvény végrehajtás^ sok nehézséget okoz a városoknak és a vár. megyéknek. Szabolcsvármegye is súlyosan érzi ezeket a nehézségeket, amelyek kü­lönösen a közúti és kórházi igazgatás,, te­rén állanak elő. A vármegye közigazga­tási bizottságának e havi ülésén Mikecz István alispán jelentésében kitért az elő­állt súlyos helyzet ismertetésére, amellyel kapcsolatban bejelentette a vármegyei számvevőszék visszaállítását is. Az alis­pán e részben a következőket mondotta: Már a legutóbbi alkalommal beszá­moltam arról, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. T. végrehajtása pénzügyi szempontból igen súlyos helyzet elé állí­totta a vármegye közigazgatását. Az állami előlegek lemaradtak' Az átmeneti időre kilátásba helyezett állami előlegek elmaradása folytán már az első napokban sürgősen kjellett gon­doskodnom a felmerülő napi kiadások ra szükségelt fedezetről. Miután az egyes községek a várme­gyei pótadó teherviselés ujabb szabályo­zása értelmében lezentul állami adójuk arányában tartoznak a törvényhatósági háztartással kapcspl^tos kidásokhoz hoz­zájárulni, a folyó év második felében a vármegyei dologi kiadásokra szükségeit községi hozzájárulási ősségeknek kive­tési munkálatait haladéktalanul megindí­tottam s azoknak október hó l-ig a tör­vényhatósági háztartási alapba besizolgál­gáltatása iránt a napokban már rendel­keztem. A közüli igazgatás terén előállott pénzügyi nehézségek áthidálásla érdeké­ből pedig 800 millió korona pénzintézeti hitelt vettem igénybe azon egy mil­liárdos hitelszükségletből, melynek fel­vétele okairól mult havi ülésünkben már tájékoztattam a Tekintetes Közigazgatási Bizottságot. A vármegyei ulbiztosok nem kaptaü fizetést. A felvett összeget a folyamatban le­vő ,de a nehéz átmeneti viszonyokra te­kintettel a lehetőségig mégis redukált út­építési munkálatoknál dolgozó munkások munkabérének fizetésére, illetve munka­alkalmuk biztosítására fordítottam. — Bárha ezen intézkedéssel az elkerülhetet­lenül szükséges kiadások jelentékenyebb részét az átmeneti időre ugy, ahogy bizto­sítottam, még fokozatosabban kedvezőt­lenebbé vált e téren a pénzügyi állapot azon kormányintézkedésnél fogva, hogy a közúti személyzet összes . illetményei ujabban a közúti alapra hárittattak át. Miután az előbb említett kölcsönből a hat vármegyei utbiztos és 118 főnyi ut­kaparói személyzet illetményeit már fe­dezni nem lehetett, nevezettek julius hó­ban csak fizetési előleget kaptak, uagus^­tus hóban pedig mind a mai n apig egy fil­lérnyi illetményben sem részesültek. Ezen állapotot a m. kir. kereskede- [ lemügyi miniszter urnák táviratilag hoz­tam tudomására s arról ezenkívül ugy a nevezett miniszter ural, mint a m. kir. Pénzügyminiszter urat irásbelileg részle­tesen is tájékoztattam azzal a kérelemmel együtt, hog3 r miután a vármegye hitele ki­merült: sürgős és megfelelő intézkedés té­tessék a köznyugalmat és áll.,mi rendet is mélyen érintő ezen nehézség megszün­tetésére. Az alispán javaslata aZ útadóról. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur előtt a mult hó folyamán azon ag­gályomnak is kifejezést adtam, hogy mi­vel a törvényhatósági útalapba az elmúlt egy havi időszak alatt az egyesi telt adóke­zetés alá tartozó vármegyei útadóból még semminemű fedezet be nem folyt, ha ezen törvényhatósági adónem továbbra is az egyesített adókezeiés alá fog tartozni, a vármegyei útalapban főleg az életbe lép­tetett hosszadalmas postatakarékpénztári pénzkezelés mellett a szükségelt fedezet idejében és mindenkor rendelkezésemre állani nem fog. Ennélfogva a lüktető élet­tel oly szorosan összefüggő közúti pénz­ügyi igazgatás vitelének gyorsabbá, köz­vetlenebbé tétele érdekéből egyszersmint olyan értelmű javaslatot terjesztettem elő, hogy a költségvetésileg engedélyezett vármegyei útadó az 1924. évi julius hó :1-től kezdődő érvénnyel a vármegyei ház­tartási alap javára szedett póladó helyébe már éleibe léptetelt községi hozzájárulás­hoz hasonlóan, az egyes községektől és pedig közüli hozzájárulás cimén égy té­telben hajtassék be s ezzel kapcsolatban a közmunkaváltság összegek is az együt­tes .adókezelésből való kivételük mejlett a törvényhatósági közúti folyószámla ja­vára ,a községi közúti hozzájárulási össze, gekbe benfogíaltan rendeltessenek el be­szedetni . i Kétségtelen, hogy amiként a várme­gyei háztartás kiadásainak fedezésjére az egyes községekre egy összegben kivetett hozzájárulások beszolgáltatása a tör­vényhatósági háztartási alap fizető képes ségét előreszámithatóiag minden időre biztosíthatja, ezen elvnek a közúti alapnáí is keresztül vitele rendkívül egyszerűsí­tené az utadózás kérdését, másreszt több lehetőséget is nyújtana arra, hogy a köz­utak zavartalan igazgatása terén fennaka­dás a jövőben kikűszöböltesjsék. Értesülésem szerint a m. kir. keres­kedelemügyi miniszter ur ezen előterjesz­tésemet megfontolandónak találta és .sür­gős vélemény kikérés végett a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz áttette. A közkórházak súlyos helyzete Ugyancsak súlyos helyzetbe került a vármegye tulajdonát képező Erzsébet közkórház és a kisvárdai kórház is. A nép­jóléti miniszter ur julius hó első napjá­tól kezdődőleg a közkórházak részére sem miféle kiutalásokat nem eszközölt, ugy, hogy sem a tisztviselő személyzet, sem a segéd, kezelő és ápoló személyzet azóta fizetésben nem részesjült, sőt sem tüzelő, » sem élelmezési anyagokat beszereztetni nem vagyok képes. Nevezett miniszter ur előtt több íz­ben írásban, sőt személyesen is feltár­tam ezen tarthatatlan helyzetet, sajnos, felterjesztéseimre még cs;aik válasz sem érkezett, ugy, liogy ha röviden megfe­lelő ellátmányt kapni nem fogok, ugy a törvényhatósághoz kénytelen leszek a kőzkórházak ideiglenes'bezáratása végett előterjesztést tenni. Visszaállították a megyei számvevőszéket. Megnyugvással kell bejelentenem, hogy az 1924. évi IV. t. c.-ben nyert fel­hatalmazás alapján a m. kir. belügymi­niszter 126755—1924. számú rendeletével a vármegyei számvevőséget visszaállította. A belügyminiszteri rendelet értelmé­ben a vármegyei számvevőségi tisztvise­lők alkalmazására szolgálati viszonyaira és feleiőségére vonatkozólag, az állami tisztviselőkre érvényben álló törvények és rendeletek az irányadók és ugy szemé­lyi, mint fegyelmi szempontból a belügy­miniszter ur rendelkezése alá tartoznak. A vármegyei számvevőség mind az, elő zetes, mind az utólagos számviteli ellen­őrzés tekintetében önállóan működik, vi­szont azonban jelentéstétel és a közigaz­gatási segédszoigálat szempontjából az alispánnak és az árvaszéki elnöknek alá van rendelve és ezeknek rendelkezésiéit teljesíteni tartozik . A vármegyei számvevőséghez ideigle­nesen azon tisztviselők osztatnak be, akik a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél és a járási 'főszolgabírói hivataloknál, a vármegyei, gyámügyi és járási számvevőségi teendőket ezideig is ellátták. A számvevőségi főnök kijelölésbe tár­gyában a belügyminiszter úrhoz az előter­jesztést főispán ur őméitóságával iCgyet­érlve megtettem . X' 1 Kalapjavitó Üzem n megérkeztek. Férfi és női kalapok a legújabb divat szerinti formálása. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 4. szám az udvarban. 3163-25 é s núndenféle kézi jrUyyOllyUll munkák a legszebb kivitelben készülnek a Kézimunka és Fonaiházban. Gazdák figyelmébe! .Műtrágyák ás uj zsákok sJKfSfe Pyramis R. T. •nél, Nyíregyháza, Jókai-utca 2. fffia este | utoljára |^az Apollóban TOLSTOJEEGEMVE Elve eltemetve 1 (AZ ÉLŰ HALOTT.^J(isárő^mü^

Next

/
Oldalképek
Tartalom