Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-22 / 191. szám

i JftimwtK 1924 augusztus 22 A betét- és a hitelkamatláb. Nemrégiben olvashattuk, hogy ugy a be­tétkamatláb emelésére, mint a hitelkamatláb csökkentésére, elhat ározták magukat a nagy­bankok, valószínűleg felsőbb nyomásra. U^y hírlett, hogy a betétek után fizetnek majd évi 16, a hitelek után padig szednek évi 28 szá­zalék kamatot. Ezzel pedig — ugy reméli a népjóléti és munkaügyi miniszter ur, amint azt a munkanélküliek küidöltsége előtt ki is fejaz­te, — a tőbe is megmozdul és a termelő munka megindultával, a munkanélküliség is alabb száll. Hiu ábránd! Ha semmi ügyet sem vetünk arra. hogy állandó betéteknél már régen fizettek a pénz­intézetek 30 és 40 százalékokat is és edták a hitelt 40, meg 60. aokszor 100 százalékos évi kamat mellett, akkor is, a tőke megmozdulá­sára, a k&matlábak változása nyomán, ugyan egyáltalán nem lehet számítani. Olyan meg­mozdulást értünk ez alatt, amelynek nyomán munkaalkalom keletkezik, amelynél a munka­nélküliség szűnik, olyant, amely mellett a most mindenféle hivatalokból, magáncégektől és ál­lami meg más üzemekből elbocsátottak mun­kához, kenyérkeresethez jutnak. Mert a tőkének spekulatív célú megmoz dúlása, ugyan egjáltalán nem értéke?, a mun­kanélküliség, a gazdasági élet fellendülése és a kenyerüket vesztettek munkához jutása né­zőszögéből. A kamatlábaknak a mondott százalékig való megváltoztatása, nemzetgazdasági szem­pontból teljesen hatástalan, Miodaddig, amis a normális kamatlábat akár erőszakkal, akár egyéb módon vissza nem állítják, &ddig gaz­dasági fellendülés nem lehetséges, addig a munkanélküliség folyton növekvő lesz. A kamatláb nem lehet magasabb, ha ter­melőtőkét tételezünk fel, mint csak oljan, amely mellett még termelni lehet is. Amikor ezt a határt tuliépte, megszűnt annak normális volta és eredménye, a termelés megszűnte. Régen hangoztatja ezt már & Nyirvidék és örvendetes, hogy a viszonyok változása, (ha edd ;g minden érték nélkül is, de) mégis bekövetkezett. Ugy látszik, hogy őrzi a kormányzat, hogy ebben az irányban kell valamit tenni. Csak az energikus lépéstől riad még vissza. A legutóbb Miskolcon m?gtartott ipari kongresszuson is hangoztattam, amit őgyébként a lapokon már régen leirtam, hogy a hitelélet normálissá tétele, sarkköve a gazdasági ólat fellendülésének. És ne vegyék rossz néven tő­lem, ha azt mondom, hogy a nemzetközi köl­csönnek roppant magas kamatlába é3 alacsony kibocsátási árfolyama, súlyosan fogja majd éreztetni hatását. Bár ne lenne igazam. De majd a hatás jelentkezésekor emlékezetbe idé­zem e soraimat, Olcsó hitel! Ezt hangoztatják unos unta­lan, gazdák, iparosok és kereskedők egyaránt. Da, hogy mi hát az az oícsó hitel, hol van ennek felső határ-), azt senki sem kísérli meg megállapítani. A magyar kormányzat ugy kép zeli, — hiszen Vas3 József igy mondta, — a 28 százalékos hitel már elfogadhatónak látszik. Én ezt tévesnek mondom. Tudom ugyan, hojy efajta „vidéki" újságcikkre nem sokat hederi­tenek a bölcsek, de nem is azért mondom, bogy ügyet vessenek rá. Majd igazat ad n9kem ebben is az idő, mint annyi sok másban. Tévedés, mert évi 28 százalékot, da még 10 százalékot sem jövedelmezhet a tőke anél­kül, hogy ne romboljon. A termelő tőke évi samathozamát, megállapítja az ingatlan jmk hozama. Éa a földjiradékot jelöltem míg en­nek. Kisebb kilengések megengadnetők, de ezeknek sem szabad a megfelelő határt túllép­niük. A föld, a belé fektetett muoka értékéi felül is hoz jövedelmit. Ez az, amalyet alapul vehetünk, a munkanélküli jövedelem mértéké­nek meghatározásánál. Da ennél a jövadilem­nél többet, a készpénztőkének sam szabad sam keresnie, sem elérnie, mert akkor bekövetke­zik a gazdasági pangás. A kormányzat, az u. n „szanálás* kap C3án megfaledkezett valamiről. Megfeledkezett arról, hogy a stabil fizatőeszköz mallett, nem szabad a normilistól eltérő kamatlábakat meg­tűrni, mart ha ezt megengedjük, akkor eanek hatása a gazdasági élet elernyedésében kell, hojy jelentkezzék. J»!pn lkezik is má^, nam na­gyon kall bizonyítani. Érzik ezt már a dolgozók. Da mi lesz míg a télan ? Mi lesz majd, ha a magas kamatláb még inkább elsorvasztja a gazdasági életet? Mart nem igaz az, hogy a betétkamat felemaláséval kiegyensúlyozni* a hitelélet magas kamatja! Tavad, aki ezt hiszi. Mart akár betét, akár hitel lejyan is az a tőka, nam emalkadaetik anaak kamathazama fellebb mint a normálisnak nevazhető kamatbozam, amint ezt már fennebb említettem. Ha „szanálni" akarunk, hi egészséges gazdasági életet kivánuik, lássuk ba ugy lenn, mint különösen fenn, hog? a normilis értékvi­szony, no'mílif kamathazammal kapcsolatos. Ennek ellankaz5js, a gazdtsági pangás. Az ami leíagadhatatlanul mír is meg7ao. Pisszer János. A jugoszláv államban polgárháború előjelei mutatkoznak. Pasics a hadseregre támaszkodik. Belgrádból jelentik: Napról-napra komo­lyabb méreteket ölt az a verzió, amely a Da­vidovic3 kormány hatalomra jutása és Pasics távozásival kapcsolatban fenyegeti Szerbiát. Már a kormányválság kirobbanásakor általános vélemény volt, hogy a nagyhatalmú Pasics nem fog egykönnyen belenyugodni a kormány­hatalom elvesztésébe, azt azonban még nem sejtetne senki, sőt a helyzetet legalaposabban ismerő faktorok sem számoltak azzal a lehető­séggel, hogy a távozni kényszerült volt kor­mányfő olyan makacsul ragaszkodik a hata­lomhoz, hogy annak visszaszerzése végett a legvakmerőbb eszközöktől sem riad vissza. Belgrádban tudni vélik, houy Pasics raagas­rangu katonatisztekkel tart fenn olyan érintke­zést, amalynak célja nem lehet kétséges azok előtt, akik ismerik a volt kormányfőnek a híd sereghez való viszonyát. A szerb hadseregben legalább száz olyan tábornok van, aki kineve­zését Pasicsnak köszönheti. Miad makacsabbul t"rjednpk olyxn h>r»k. sőt már a részlegig menő pozitív formában, hogy Pasics és a még általa kinevezett magasrangu katonatisztek kö­zött titkos megbeszélések folynak, ami mind­inkább növeli az idegességet a bukott kor­mányfő titokzatos politikájával szemben. Ezek a birek nem nyertek még ugyan megerősítést, da másrészt az is igaz, hogy Pasics sokkal ügyesebb ea ravaszabb politikus, mintsem hogy a legkisebb mozdulattal is elárulja terveit, amelyek mögött a legfontosabb hatalmi érde­kek rejlenek Annyi bizonyos, ha a szállongó hirekaek csak igen kis hányada is megfelel a valóságnak, akkor a jugoszláv állam olyan események előtt áll, amelyeknek kövatkezmé­nyei kiszámíthatatlanok, nemcsak bel-, hanem külpolitikai szempontból is. És akik ezeket a következményeket már előre látják, azok tud­ják azt is. hogy ez a be'.hibaru, amaly néze­tük szériát küszöbön áll, a katonaság és pol­gárság véres összeütközése lesz az SHS fei­l rályság nsgjobb dicsőségére. Egy vendéglős, aki haragszik ha költekezni akarnak nála. Szombaton este felkerekedett egyik legnagyobb uriesaiádja városunknak ©3 elhatározta, hogy valami familiáris ösZ­szejövetel befejezéseként kivonul a Sós­tóra és azt újból »felidézi«. Lehetlek va­lami 15-en, nők, férfiak, doktorok, mér­nökök, földbirtokosok vegyesen. Tették pedig ezt nemcsak a változatosság kedvé­ért, hanem azért is, mert távoli rokonaik közül sokan készülnek a centennáriumi kiállitásra hozzájuk és programmba vet­ték egy-két vacsorának a Sóstón való el­költését is. Elmentek tehát egy kis elő­tanulmányra, hogy. a háború előtti han­gulatos erdőbeli kirándulásokba és sza­badban való vacsorálgatásokba újra be­leéljék magukat, uri tempóval mulatva, a borravalókat nem sajnálva megismer­tessék magukat a pincérekkel és cigányok kat és elérjék azt, hogy majdan vendé­geik jelenlétében se kezeljék azok ugy őket, mint valami vad idegeneket. A: ven­déglős már régebbről ismerhette őket, hi­szen mind nyíregyháziak vollak, a régi gentri világnak abból a kiveszőfélben le­vő fajtájából, akik azt mondották, hogy a vendéglősnek is élni kell és akik bi­| zony szép kis pénzeket hagytak már ott j nem egyszer, sós;tói mulatozásaik alkal­\ mával. Idehaza ugy beszélték meg a dolgot, hogy villanyoson mennek ki és kocsijaikat éjfélre rendelik oda. Elővigyázatosságból odahaza jól beuzsonnállak, mert nem tud­ták biztosan, kaphalnak-e odakint meleg ételeket és ugy rendezkedtek be, hogy szalámival, túróval és egyéb hidegfelvá­goltakkal elütik a vacsorát. Már előre be. szélgettek róla, hogy mennyire fog örülni Radó vendéglős, amikor meglátja őket, akik bizony nem fogják sajnálni ezultal sem a pénzt, csak az erdő balzsamos le­vegőjét szivhass,ák, gyönyörködhessenek a természet szépségeiben, no meg aztán jó keresethez juttatva a vendéglőst, pin­cért, cigányt egyaránt, kedvet öntsenek azokba az őszi szezon vendégeinek lel­kiismereíiesen való kiszolgálásához. Nyolc óra tájban ért ki a társaság a Sóstóra, ahol alig lézengett 1—2 em­ber. Egyenesen a verandára menuek, hogy, egy kis életet hozzanak oda magukkal. Leülnek és nem jön senki. Egy pillanatra ( feltűnik a távolban Radó Gyula vendég­Csütörtökön Pénteken az Apollóban YOLSTCU ÜEOÉ1YE (AZ ÉLŐ HALOTT.) Kísérő műsor OHARLIE CHAPLIN eredeti burleszken: A NŐI SZABÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom