Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-22 / 191. szám
1924. aigu:ztus 22. j&immisL lős alakja és a vendégek elégedetten néznek össze, hogy bizonyosan azért fordult vissza, hogy a társaság tiszteletére ünnepi ruháját vegye magára. Hosszas, zörgésre megjelenik egy pincér és bort hoz. A kirándulók elgondolkozva a közeli Sóstóhegyközség termékein, valami különösen jó italt vártak és kaptak olyan rabvatlatót, amit akkor szoktk csak vendég elé tenni, amikor azt már továbbítani akarják. ^ No, oda se neki, majd jön Radó, ha felveszi ünneplő ruháját és kinyittatja a jobbik pincéjét, ahol akad még táján pezsgő is. A szokatlan szituációk között azért a társalgás megindult és a pincér hozott egy kis szalámit, a cigány, ráhúzott egykét nótára, de a vendéglős még mindig nem jött elő, bár a negyed órák egymás után multak elfelé. Igy ment ez 9 óra tájig, amikor a cigány jött fányérozni. A társaság egyik tagja odaszólt a prímásnak, hogy majd egyszerre fizetnek, mert ők itt akarnak maradni. A primás azonban kijelentette, hogy ők bemennek a 10 órási vonattal, tehát ugy tessék berendezkedni a mulatozással, vagy pedig előre letenni másfél millió koronát. — A társaságot nagyon bosszantotta ez a viselkedés, pénzt ,,dva a cigánynak, megkérték a yégre előkerített Radót, hogy akkor engedje át a kisteremben állani szokott zongorát, mivel a társaság tagjai között olyan is akadt, aki zenekonzervatóriumot végzett és művésziesen kezeli ezt a hangszert is. A vendéglős azonban mosolyogva jelentette ki, hogy a zongora csak kivételes alkalmakkor áll rendelkezésre. Eközben a cigányok pakoltak és az ott lézengő 1—2 ember is igyekezett meglógni az utolsó villa nyost, A társaság vezetője ilyen viselkedés láttára méregbe jött (ugyiátszik nem hiába hivják öreg mérgesnek) és kijelentette, hogy: most már azért se megyünk, pz a hely nyilvános hely, ahol pénzünkért kötelesek mindent kiszolgálni- Harsogó ka cagás volt erre a felelet a kompániájában és a társaság egyik mérnök tagja újra valamit rendelt, de a főpincér már kijelentette, hogy az már be van csukva. Pár perc múlva pedig elkezdték a szomszédos asztalokat eltak|aritani, a villanylámpákat lassankint eloltogatni, sepregotni, ugy, liogy egy negyedóra múlva, egyedül, egyetlen villanykörte világításánál találta magát a társaság. Nem teliettek tehát egyebet, minthogy elindultak gyalog és besétáltak azon az uton, amelyen a vendéglős szavai szerint a cigányok akkor se mennének végig liz óra ulán, ha gyémántot adnának nekik. Mondanunk sem kell azonban, hogy a csapatvezető villasori házában aztán mindazt megtalálták, amit o cl aki nélkülözniük kellett. A dolgot azonban nem volt szab.,d elhallgatnunk mégsem, mert a fürdő á városé ós a kiállítás alatt ann ak hírneve érdekében sem lehet azt megtűrni, hogy annak forgalmát a bérlő mesterséges|en csökkkentse. No W?eg aztán a városra és az államra spm lehet közömbös, hogy forgalmi é^ borfogyasztási adók címén mennyi folyt be a kasszájába. . , i v • ; • í ** { ' S3-Í3 T^C pzt az esetet közöltük a város vezetőségével, amely állandó kinnt tartózkodásra kötelezett fürdőbiztosa révén azonnal intézkedett, hogy hasonló (jsptflk többé elő ne fordulhassanak. i ; j • • m-\ gzíerk. — Amerika szenzációja — BAYIT Városi Szinhái: ü*332f§ó Augusztus 21. 22., csütörtökön és pénteken Pararaount filmgyár mesterműve. BARTHELMES RICHÁRD főszereplésével: Ezeréves mese, mely mindig friss marad, akárcsak a tavasz. — Amerikai társadalmi dráma. Párisi Olympiász III. rész Előadások kezdete 7 és 9 órakor. HHHMB Bft&BSGAfö Székely Regős est a Sóstón. Nyíregyháza, augusztus 20. A Nyirvidék tudósítójától. Áldással járó esős éjszaka után tépett felhők usrtak a kék ég alatt. Az Árpádházi első király nspja ünnepi hangulatba tömöritette a lelkeket. Harmónikusan illeszkedett ebba az ünnepi alkalomba a derék székely regősök estélye, amelyen bemutatott minden egyes szám lelkes megértésre talált a hallgatóságnál. Országszervező magyar nagy király ünnepén, a szerencsétlenségbe taszított magyar haza árvuló lelkiismeretének felpezsditése. Nemde szükségünk van ily6n orvoslási eljárásra ? ! A műsoros estélyt dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész a M. N. Szövetség nyíregyházi körének ügyvezető elnöke nyitotta meg a tőle már megszokott hazafias, lángoló lelkesedést felszított beszéddel. A székely regötök lelkes kis tarsasága beutazza CsonkaMagyarország nagyobb városait, községeit s e körlátogatásaik kőiben eljöttek hogy a mi lelkünket is megfürösszék a müvészot forrásában, kiknek székely szivükben és dalukban benne sir az elrablott Erdélynek, a megcsonkított magyar hazának minden bánatos keteiüséga. Rámutatott a franciák példaadásából a magyar irredentizmus jogosságára. Ott csupán egy ElzáezLoiharingia nevű kis darab föld, de nálunk hosszú ezer esztendőn át a természettől gazdasági és népi egységbe tartozott föld került rabsorsra, mennyivel jogosabb, mennyivel istenesebb a mi fájdalmaink irredentizmusa. A székely regősök kis társasága ezt a nagy eszmét szolgálja lelkesen, dalukban, szavukban benne zokog a magyar bánat, da megcsendül a magyar lelkesedés és reménykedés hangja is. A bölcs intelmü megnyitó beszéd nsgy tetszést váltott ki. Gömöry Zoltán, a kis társaság kedves, rokonszenves tagja nagyon érdekesen konferált he minden számot. Irredenta és ma gyar dalokat adott elő Krompachy István, a Csokonai-színház tagja, aki csak nem régen jött haza a hadifogságból. Páricsy Pál hegedűművész játéka e sorok iróját a Reményi Ede minden müveit nemzetet elragadó játékára emlékeztette. Jobb dicséretet nem mondhat ez összehasonlításnál és emlékezetbe hozásnál. A regőscsapat lalkes vállalkozasának központjában Szilágyi Béla főhadnagy áll. Az a száma következett most, ki a saját szerzeményű „Petőfi éjszakája" című melodrámát adta elő, a zongorakiséjetet is ő maga játszotta hozzá. Hálás fogadásra talált. Szilágyi Sándor követte a pódiumon és bemutatta a székelység „csürdöngölő" táncát. Egy székely ie»tvér besugására kénytelen vagyok elárulni, tlogy a nagyon nagy érdeklődésre talált táncművész nem tüntette fel a „csürdöngöló"-nek minden figuráját. A közönség ennyiért is hálában megtapsolta Szilágyit, aki kénytelen volt a felette élénk tomperamentumu táncot ismételten bemutatni. Jakobényi József Szilágyi Béla szerzeményű nótákat énekelt zenekíséret mellett, mely zenének prímása a konferáló Gömöry Zoltán volt. Ebben is művésziéit produkált nemcsak az egyes jelenetek bemutatásában, heajánlásában. Ismét a székelvtánc verbunkosa állott a közönség elé és elbeszélt néhány anekdotát a székelység népies vonatkozású történeteiből. Végül a közönség Jakobényi József kezdeményezésére elénekelte nemzeti énekünket, az Isten áldd meg a magyart. De iBten áldja meg mindazokat, akik részesei voltak a trianoni országtorzitás fájdalmain kesergő, tárogatós ihletre ébresztő kis csapat ünnepszentelésén. Isten áldja meg b. Surányi ny. tábornok urat, aki a rendezőséget utolsó percben kisegítette zavarából, ki oly szives készséggel engedte őt zongoráját a művészgárda használatára és Szembrátovics Szilárdot, ki fölkérésünkre saját szekerén a zongora díjtalan elszállítását eszközölte. Nagyon hasznos fáradozást fejtett ki a szabolcsi cserkészcsapat Deák Gyula parancsnoksága alatt. Az estély rendezési munkájában fáradhatatlan volt Szatsy István jogszigorló. Az estélyt tánc követte. A m. kir. kultuszminisztérium engedélye alapján tevékenykedő kis debreceni gárda valószínűleg f. év szeptember elején a város belsejében is bővített műsorral megismétli az előadást, melyen a bevezető beszédet Geduly püspök fogja mondani. (B) Birkozóélet Nyíregyháza sportegyleteiben. A Nyetve birkózók szép szereplése Kecskeméten. — Hatalmas birkozógárda a Nykisében. A Nyíregyházi Kereskedők jgs Iparos,ok ; Sport Egylete birkózó szakosztálya alig néhány bele, hogy megkezdte működését és máris olyan erős cspport áll rendelkezésre, hogy megfelelő és szakszerű vezetés valamint lelkiismeretes tréning mellett a kerület legrősebb szakosztályává küzd. lieli fel magát. A tréninget "dr. Szilágyi Jenő, az egyesület oszlopa, a szakosztály ügyvezető elnöke személyesen vezeti szakszerűen, fáradhattlnul. A tréningek hétfőn, szerdán és pénteken vannak s több birkózója van, mint a kerület öszszes egyesületének egybevéve. Van 30 lég sulyu birkózója, kik közül Schmidt József, Verhay Gyula, Schvarcz Miklós, Rottmaiin Ferenc, Sztoklász "András, Széchi Dezső már is számottevő birkózók. A 10 pehei'vsuiyu birkózó közül Sárossy Barna, Berkovics, Sándor, Hudik Mihály, Nagy Sándor és Friédmann Sándor az ismertebbek, mig a 10 könnyüsusuly birkózó közül Szabó István, Berkovics Béla, Landsz Pál, Deák Ferenc, Bárkányi Gyula, Bihari András és Beleznay József érdemelnek említést. Igen jók a kis középsúly 8 birkózója közül Raió Béla, Kondor Sándor, Korbéjy János és Budaváry Mihály, kik fejlődőképes birkózók, mig a nehézsúlyt a veterán Kőnig és Önody képviselik. Á Nykise birkózóinak létszáma 00, azonban annyi s bizonyos, hogy rövid időn belül még a 100-at is meg fogja haladni a számuk'., ösz folyam " '•yww HMM* '! " • wK gM amm * 1 'XI Diadal csütörtökön 7 izgalmas kalandor vígjáték ,5 felv.'^Kjjjsérő film; Ma a Mascott-barban N elsőrendű vígjáték. Okvetlen nézze meg!
