Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-22 / 166. szám

2 * JhdimwnL 19S4. julius 22 Demonstráció helyett munkát A munkanólkflléség kérdése nem puiztán magyar probléma. A háború és az azt követő idők tönk szélére juttatták egész Európában a termelést s ennek a következménye, hogy az exisztenciák ezrével, aöt tízezrével nem tudnak kellő elhelyezkedést nyerni. Nálunk a munkanélküliség az utóbbi hónapokban kezdett veszedelmesebb méreteket ölteni a ma már ott tartunk, hogy annak megoldása elől maga a kormány sem térhet ki. A kereskedelmi miniszter vezetésével sorozatos ankéten tárgyalják ezt a problémát a minden jel arra vall, bogy a munkanélküliség nálunk elmérgesedni nem fog. Nagyon helyeseljük a kormánynak azt a felfogását, hogy a munkanélküliséget nem segélyinjekciókkal akarja ideig óráig megoldani, hanem a közmunkák megindításával gyökere sen szanálni. Az újjáépítési törvény, amint ismeretes, ilyen célokra erre az évre 12 millió aranykoronát engedélyezett, amely öiszeg a későbbi idők folyamán még a duplájára is felemelkedhet s igy számottevőnek nevezhető a krízis eltüntetésére. Látni való, hogy a kormány a maga részéről komolyan veszi a dolgot s a segítéssel nem fukarkodik, de a kérdés gyökeres megoldása nemcsak őrajta múlik. Jóiodulatot és megértést kell tanúsítania a nagyiparnak is, mert az az indokolatlan ijedelem, amivel a szanálási akciót kisérte s amely nagymértékben járult hozzá a gyárak üzemeinek csökkentéséhez, egyik legfőbb okozója volt a munkanélküliségnek. A kormány nem zárkózott el a válsággal küzdő kisipar támogatásától sem s a mint ismeretes, tekintélyes összeget utalványozott ki részére hitelképpen. Teljesen indokolatlan tehát a szociáldemokrata pártnak az az újból felmerülő szándéka, hogy a munkanélküliság problémájának megoldása érdekében a parlamentet összehivatja. Ha ez megtörténik, elhisszük: lehet rögtönözni egy parázs parlamenti ülést, de ez a politikai demonstráció egy lépéssel sem juttatja előrébb a munkanélküliség problémájának megoldását. Mert miről lehet szó? Energikus beszédeket mondanak, talán a padot verik, tatán nem fog elmaradni a botrány, de nem hisszük, hogy a szociáldemokraták ily mődoa vélik azt a máskülönben nagyon komoly kérdést megoldani. A magunk részéről sokkal helyesebbnek tartjuk a kormány álláspontját, amikor komolyan foglalkozik a közmunkák megindításával, mert eleve is óva intünk mindenkit attól, hogy pillanatnyi segélyek kiutalásával igyekezzék a munkanélküliséget enyhíteni. Ehelyett az a kívánságunk, hogy teremtsenek munkaalkalmakat a a dolgozni kívánókat ne zárják el a kenyérkeresettől. A munkanélküliség kérdésének leghelyesebb 'megoldása csak ez lehet. Örömmel látjuk, hogy illetékes körök szintén erre az álláspontra helyezkedtek s igy reményünk van arra, hogy a munkanélküliség kérdése Magyarországnak nem lesz sokáig problémája. Jubiláris értekezlet Nyíregyháza, julius 21. A

1 Nyirvidék tudósítójától . ' I Tegnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel látogatott értekezletet tartott az Ipartestület a városháza nagytermében, melyen a Testület minden szakmáju tagjai közül számosan vettek részt. Megjelent Szohor Pál városi főjegyző, a város jubiláris ünnepségeinek főrendezője, hogy az , iparosságot tájékoztassa egyfelől a jubiláris ünnepségek jelentőségéről, másfelől a kapcsolatos teendőkről . Az értekezletet Pisszer János jépitész, ipartestületi elnök nyitotta meg, üdvözölte a város képviseletében megjelent Szohor Pál főjegyzőt, üdvözölte á megjelent tagokat és hangsúlyozta, hogy habár a városháza nagytermében megjelent tagok száma nem is az, amelyre a tárgy jelentőségénél és fontosságánál fogva számítani lehetne, de meg van győződve __ arról, hogy a Testület minden tagja át" van hatva attól a tudattól, hogy Nyíregyháza város 100 éves és az Ipartestületnek 40 éves jubileuma, vajam int az ezzel kapcsolatban rendezni tervezett ünnepségek és kiállítás is, jelentőségében és súlyában olyan fontosságú, amely métyen szivébe vésődött Nyíregyháza város iparosságának. Meg van győződve arról, hogy a város ipari társadalma mindent elkövet, hogy mindkét jubileumi ünnepség és a kiállítás is, maradandó emlékek visszahagyásával sikerüljön. Szohor Pál főjegyző emelkedett ezután szólásra. Ismertette a város történelmének jelentős, de miniegy dióhéjba foglalt adatait. Elmondotta, miként telepitették Nyíregyházára 1753-íban, az akkor kipusztult és tanyává zsugorodott községbe a békési és más telepeseket, akik között még tolnamegyeiek is voltak. Vázolta, hogy ezek a telepesek miként alapították meg az akkori mezővárost ázzál, hogy az akkor 50 házból állott községbe egy év leforgása alatt 200 lakóházat és a^szükséséges melléképületeket építették. Miként indult meg a kereskedelem, miként keletkezett itt a kézműipar, amelynek mai képviselői előtt nem mulaszthatja el hangoztatni, hogy az immár az örökváltság fizetésével felszabadult város 100 éves jubileuma mennyire nem a hivatalos városnak, mint inkább — amint az ipartestületi elnök is mondotta — a város lakosságának kell, hogy emlékezetes ünnepe legyen. Ennek az ünnepnek emlékezetességét a legalkalmasabban olyan kiállítás rendezésével látja biztosítottnak, amelyen a mai legifjabb generáció is gyönyörűséget találjon amellett, hogy egyben beigazolja ez a kiállítás az ország egész lakosságának, mivé fejlődhetik egy olyan város, amelynek becsületes, munkaszerető, az alkotásvágytól áthatott vallásos és mindenek felett igaz magyar lakossága van. — Bemutassa intézményeit, bemutassa lakosságának ugy mezőgazdasági, mint ipari termeivényeit, hogy ezúton is fogalmat alkothasson magának az ide látogatóba eljövő idegen, de főként a mai nyíregyházai uj gyermekgeneráció, amely az emlékek megőrzésében és az impressziók szerzésében sokkal fogékonyabb, mint a felnőtt ember. Ö maga is — úgymond — sokkal in- , kább emlékszik, a még gyermekkorában Nyíregyházán rerndezett kiállításra, mint a felnőtt korában a nagyvárosokban és a külföldön látott kiállítások gazdagságára az Ipartestületben. és szépségére. J Kéri az iparosságot a város nevében is, hogy hasson oda, hogy ezek az ünnepségek és az ipari kiállítás is, soha el nem muló emlékek megszerzése és hátra hagyására legyenek alkalmasak és bizik is Nyíregyháza város ipari társadalmának sokszor tapasztalt jóindulatában és áldozatkészségében, és abban, hogy az ez alkalommal is meg fog nyilvánulni. Az előadását megtartott főjegyző lelkes éltetése után, az elnök felhívására, töb ben szóltak a tárgyhoz. Kohn I. Ignác, a térdijak nagy voltára figyelmeztetett, amit sokan nem tudnának megfizetni; mig Kaszás György az általánosítás ellen szólt, mert ugy találja, hogy sokkal jelentősebb és nagyobb sulyu az ünnepség, semhogy a négyzetméterenkénti két aranykoronás térdijat meg ne fizetné szívesen a kiállító. Az elnök felvilágosította a jelen voltakat, hogy a prospektus szerint azok, akiknek anyagi érdekét a kiállítás amúgy sem szolgálja és kis férőhelyet kívánnak, a térdijak fizetése alól mentesek. Papp István és Lakatos Lajos ipt. tagok felemlítették, hogy még sok tagtársban élénken élnek azok a hangok, amelyek az első rendező nagybizottsági ülésen elhangzottak és amelyre nézve még kellő magyarázatot váznak. Az elnöknek és a városi főjegyzőnek ismételt felszólalása után ez a kérdés teljesen megvilágittatván, Lengyel Nándor arra kérte a tagokat, hogy közös erővel igyekezzünk az elnök által megjelölt célnak elérésére. Az elnök összegezvén a mondottakat, megállapította, hogy az értekezlet tggjai mindent elkövetnek, hogy az ünnepségek minél jobban sikerüljenek és a főjegyzőnek előadásáért köszönetet mondva, az értekezletet fél egy órakor berekesztette. & & -fr 'f

r fr fr J Tábori levelek, Sátorozás, útépítés, tábori munkák, egy kis humor és egyebek. Ózd-Sajóvárkony-Cserkésztábor, jub'us 19. (A Nyirvidék tudósítójától.) Hétfőn, julius 14-én éjfélkor futott be a 88 Szabolcs cserkészek vonata Ózdra. Reggel 4 órakor már talpon vált a csapat, 6 órakor kivagoniroztunk s fél 7 órára előállott a Rima 2 kocsija, mely cókmókj&inkat kivitte a Jánossza nevü völgybe. (A sza igy gondolom szádát jelent. Érdekes egyébként, a falu nép? Jenő száda helyett pedig Jenő sze t moad.) Kedd a sátorozás munkájával telt el, ami nem volt kis dolog, ha meggondoljuk, hogy csapatunknak nincs egyáltalában sátra s bizony egyes tanügybarátok jószívűsége folytán hatalmas vízmentes ponyvákból ós fenyőgerendáfeból kellett összeállítani a tábort, Ráadásul még az eső is a nyakunkba sz&kadt. Délután Tornay erdőfőtan^caos ur jóvoltából két szekér szalmához jutott a csapat s este már puha fekvőhelyen álmodtuk át az első tábori éjszakát. A táborhely ideálisan siép. Közvetlenül a Putnok—Eger között levő vasútvonal mellett, Kiskapud állomástól 5 percnyi távolságra fekszik remek tölgyes-bükfeös erdő mélyén, egy völgy bevégződésőbeo, Felettünk 50 méternyi magasságban visz el a vasútvonal. A vasút a hegyek egész sorát szeli ketté rövid 3 kilométeres távolságon, a meredek, lazakötésü bevágásain a földcsuszamlás igán gyakori. A hegy. amint a bevágásokból latható, márgapalából képződött. Waldemar Psylander esték a Diadal Mozgóban Három film egyszerre! Bematatásra kerül Halálhajó kalandor történet 3 felvonásban. Autóisirály kalandorkép 4 felvonásban. szinmü 3 felv. Hétfőn 7 és 9 órakor utoljára!