Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-22 / 166. szám

1924. juitius 22, WDaxüSSEiiat jtöimwÉK. Vizünk közvetlen a tábor mallett ninc3. Át kell járni a hegy másik oldalára vizért Mivel az ut nem hosszú, hanem inkább meredek, neki vágtunk kemény elhatározással s nagyszerű lépcsőt építettünk, amit kéiöbb is bizonyara szívesen fog igénybevenni a környék lakossága. Éppen a lépcsökészités munkája közben voltunk egy derüí jelenetnek a szemtanuja. Dezső barátunk volt a vizet hozók csoportjába beosztva. Vígan lépegetett lefelé a lépcsőn, de a legmeredekebb részen még cem volt kész ni ut. Dezsőnk íe ül a földre, fohászkodik egy nagyot, az ölébe veszi a vizes kupát s igy szol: .Parancsnok ur, én inkább lecsúszom, de nem megyek le, mert felbukom a magamra öntöm a vizet..." s ezzel már szánkázott is iefele. Azonban nem kerülte el azt sem, hogy a nadrágja visel ne kapjon. Látogatókat ii kaptunk már. A nyíregyházi és ózdi látogatókról majd legközelebb beszámolok, mert egy közélelmezési potentát tisztelettételeröl kívánok csupán megemlékezni. Tegnapelőtt dr. Kozma miniszteri tanácsos látogatott meg bennünket, ebédre nálunk maradt s képzeljék megette a bab füzelékünket, de ugy, hogy neküok nem maradt semmi. Gondolnatja a nyájas olvasó, hogy Musi szakács milyen büszke voit a fóztjére Hat mag mi? Mint csodálatosan érdekes dolgot, megemlítésre méltónak találom, hogy mádérüttyöt még nem hallottunk mióta itt vagyunk. Remek erdő, telve bokrokkal, bogár, szúnyog rengeteg s madár sehol. Mintha elátkozott erdő csendje venne körül minket, mely c*ak a mi esti da iáinktól lesz hangos s a mi fiaink nappali ele venségétől válik élővé. Némelyik éjszakai őrség jelenti csupán, hogy egy bagoly visitott egyetkettőt s azzal csend is lett. Szúnyog bezeg van. Némelyikünk teste estére tele van szunyogcsipéssel. Mosdani egy 10 peicoyí távolságra levő patakhoz járunk. A fiuk most egy uj mosdóhelyet készítettek. A falubeliek informálása alapján egy régebben betömődött forrás nyílását fciástáfc. Most kavicsokat és köreket hordtunk össze s kifogjuk épitani a kutat. Szép tiszta vizet kaptuak, metynek körülbelül 15— 20 cm. a jelenlegi mélysége. Konyhánk is saját építményünk. Munka van bőven, de emellett a jatékra is jut idő. Este hatalmas hasábfák lányja körül összegyúl a csapat s msgunk mulattatására felcsendülnek a szép, régi jó magyar nóták s az irredeuta dalok. Misi hegedül, mi csendben dudorászunk, esti ima után pedig pihenőre terünk s csak a két óránként változó őrség jarja körül a tábort, vigyáz az alvűk békességes álmára. Myl. A Baross Szövetség az önálló kisiparosok részére is termelési hitelt ker. Az önálló kisiparosok helyzete sürgős beavatkozást igényel. — Az utóbbi hetekben sokan beszüntettek üzemüket. — Farkas Etek a Baross Szövetseg igazgatója a kisipar válságáról. Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a kormány a válságos helyzetbe juLott kisipar támogatására 28 milliárdot folyósított s hogy ezt az összeget az Iparosok Országos Központi Szövetkezete anyag és áruhitel formájában fogja a szövetkezetekbe tömörült kisiparosság között felosztani. Tekintettel arra, hogy a kisiparosok egy népes tábora teljesen önállóan űzi foglalkozását és nem tagja valamely, szövetkezetnek, érdekesnek tartottuk az iparosok eme részének helyzetére vonatkozóan kérdést intézni a Baross Szövetséghez, amelynek igazgatója, Farkass Elek a következőket mondotta munkatársunknak: A már huzamosabb idő óta súlyos válsággal küzdő kisiparnak hitellel való támogatása érdekében a Baross Szövetség már már két három esztendővel ezelőtt lépett akcióba s épen ezért nagyon örülünk, hogy a kisipari hitelre vonatkozó törvényjavaslat mintegy rhásféícsztendővel benyújtása után törvényerőre emelkedett. Az örömbe azonban némi üröm is keveredik, mert sajnos a mostani hitelakció ban — amint arról az Iparosok Országos Közponli Szövetkezeténél meggyőződlünk, csak a kisiparosok szövetkezetei részesedjek s igy az ugyancsak súlyos helyzetben le.vö önálló iparosok nem részesülhetnek annak előnyeiben. Az 1.4 millió arvanykoronának megfelelő 22 milliárd korona természetesen még a szövetkezetekbe tömörült kisiparosság igényeinek is csak részbeni fedezésére elég s igy az a meghatározás, hogy a hitelben elsősorban a szövetkezelek részesülnek, tulajdonképeni érdeme az, hogy mások nem is kaphatnak, mert hiszen természetes, hogy fennmaradó feleslegek nem lesznek. — A Baross Szövetség akciója természetesen kiterjedt az önálló kisiparosok hitelügyére is és annak idején nagy örömmel fogadtuk Kállay akkori pénzügyminiszter ur igérelét az I. O. K. Sz. réven folyósítandó Kölcsönre vonatkozóan. Ismételjük, hogy nagyon örülünk, hogy a kisiparosoknak legalább egy része hitelhez jut ilyenmódon, de viszont annál inkább sajnáljuk, hogy az önálló iparosok kimaradnak az akcióból, mert nagyon jól tudjuk és megértjük, hogy a mai viszonyok közöli a kormány angha tudna bármilyen csekély, összeget is kihasítani a kisipar részére. — Ez a helyzet az önálló iparosokat existenciájukban veszélyezteti, mert képtelenek önállóságukat megőrizni, viszont nehéz esztendők hosszú sora óta önállósághoz szokott kisiparosnak valamely szövetkezet tagjává lenni önállósága feláldozásával. És ez aimál fájdalmasabb, mert hiszen remélhetően az az átmenet, melynek súlyos sebesültjei vagyunk valamennyien, most már csak .véget fog érni és akik meg tudják érni a gazdasági konszolidálás idejét, meg fogják állni helyüket azután is. Sajnos, azonban éppen a kisiparosok közül nagyon sokan fuladnak ki most, a már-már látott cél előtt és szinte — különösen a vidéken— tömegestül szüntetik be a múltban virágzó üzemeiket. — Ugyancsak a legrosszabb időben történt a vámtarifák rendezése is, ameny nyiiben életbeléptették a régi vámokat, ame lyek azonban még a Monarchiára voltak megállapítva. Egészen természetes, hogy egyes cikkeknél aránytalanul magasaknak bizonyulnak ezek a vámok, viszont másoknál túlságosan alacsonynak. Dehát ez is az átmenet nehézségeihez tartozik s ismétlem csak arra kell törekednünk, hogy minél többen legyenek azok, akik még ezeket a nehézségeket is át tudják hidalni és ki tudják várni a jobb jövőt... PUTTY LYA főszereplésével <*gö szántófőid társadalmi dráma 7 felvonásban és Zigottó és a bősz apa 2 felvonásos burleszk hétfőn és kedden 7 és fél 10 érakor a Városi Színház Mozgóban ur Bevált a tiszaberceli fürdővonat. A tiszaparti strand rövidesen Szabolcs varmegye legkedveltebb fürdőhelye lesz. Tiszabercel, julius 21. A <Nyir, vidék tudósítójától . ' | Mikor az első vasárnapi fürdővonat befutott Tiszabercelre, a községben nyaraló és a Tiszamentén fürdőző közönség előre tudta, hogy azon a napon nem lesz elég utasa a Kisvasutak eléggé nem dicsérhető elhatározásából útnak jnditott külön vonatnak. A julius 13-ára eső vasárnapot megelőző napokban ugyanis a hőhullámos időt hűvös levegőaramot hozó szeszélyes időjárás váltotta fel és valószínűnek látszott, hogy a hűvösnek Ígérkező vasárnap nem csalog

at elég fürdózőt az immár iiires-neves Bercelre. Ugy is volt. Akkor nem jött ki olyan nagy. közönség, amelynek száma a különvon

atok állandó indítását gazdaságossá tehette volna. — Mindenki tudta azonban, hogy a Kisvasutak vezetőségét a közönség köréből felhangzó kérelem ösztönözte a fürdő vonatok beállítására, tudta, hogy a kedvező idő visszatértével fokozottabb mértékben megindul a fürdőzők kirándulása a gyönyörű Tiszamentére. A Kisvasutak vezetősége nagyon helyesen julius 20-án vasárnap újra uInak indította a fürdővonatot s ezalkalommal kitűnt, hogy ennek a vonalnak mindenképpen létjogosultsága van. Nagyszámú, több kisebb társaságokból összeverődő, előkelő közönség érkezett Tiszabercelre, hogy egy páratlanul kedves, kellemes fürdőző nap eltöltése után azzal az elhatározással térjen vissza, hogy Szabolcsvármegye kitűnő strandjának lelkes propagálója lesz. «Ki a Tisza vizét issza, annak szive vágyik vissza« — dalolja a régi rigmus, de szivbéii meggyőződése mindenkinek, aki csak egyetlen egyszer is megfürdött a berceli strandon, hogy a nagyszerű fürdőzést, a Tisza-part berceli tájrészleteinek lelket megbűvölő varázsát nem felejti el s az vissza-visszatérésre fogja ösztönözni. A berceli strand nagy kiterjedésű plázsa tarkállott vasárnapon a fürdőkosztümöktőf, a máskor olyan hallgatag tiszamederből játékos kedvű fürdőzők kacagása, vidám csevegése muzsikált fel. — A finom iszaphomokon pihenő, társalgó csoportok a táj sajátos szépségében merültek el. Sokszor hallani itt Petőfi nevét vé t, a Tisza parti magyar táj varázsa olyan bensőséges visszhangot adó nagy poétára a Tisza mellett való időzés sokszor emlékeztei. A rigófütty, a felettünk uszó gólyák látása, a közeli falu kéményein várakozó gólyafiak kelepelése, a vadgalamb turbékoló vallomása, a Tisza-part feledhetetlen muzsikája és a koloratura kifogyhatatlanul gazdag színjátéka mindenkiSzerdán csütörtökön az Apollóban Arthur Schnitzíer szenzációs regénye Szerdán csütörtökön az Apollóban