Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-22 / 166. szám

1924. juitius 22, WDaxüSSEiiat jtöimwÉK. Vizünk közvetlen a tábor mallett ninc3. Át kell járni a hegy másik oldalára vizért Mi­vel az ut nem hosszú, hanem inkább meredek, neki vágtunk kemény elhatározással s nagysze­rű lépcsőt építettünk, amit kéiöbb is bizonyara szívesen fog igénybevenni a környék lakossága. Éppen a lépcsökészités munkája közben voltunk egy derüí jelenetnek a szemtanuja. Dezső barátunk volt a vizet hozók csoportjába beosztva. Vígan lépegetett lefelé a lépcsőn, de a legmeredekebb részen még cem volt kész ni ut. Dezsőnk íe ül a földre, fohászkodik egy nagyot, az ölébe veszi a vizes kupát s igy szol: .Parancsnok ur, én inkább lecsúszom, de nem megyek le, mert felbukom a magamra öntöm a vizet..." s ezzel már szánkázott is iefele. Azonban nem kerülte el azt sem, hogy a nadrágja visel ne kapjon. Látogatókat ii kaptunk már. A nyíregy­házi és ózdi látogatókról majd legközelebb be­számolok, mert egy közélelmezési potentát tisz­telettételeröl kívánok csupán megemlékezni. Tegnapelőtt dr. Kozma miniszteri tanácsos lá­togatott meg bennünket, ebédre nálunk maradt s képzeljék megette a bab füzelékünket, de ugy, hogy neküok nem maradt semmi. Gondol­natja a nyájas olvasó, hogy Musi szakács mi­lyen büszke voit a fóztjére Hat mag mi? Mint csodálatosan érdekes dolgot, meg­említésre méltónak találom, hogy mádérüttyöt még nem hallottunk mióta itt vagyunk. Remek erdő, telve bokrokkal, bogár, szúnyog rengeteg s madár sehol. Mintha elátkozott erdő csendje venne körül minket, mely c*ak a mi esti da iáinktól lesz hangos s a mi fiaink nappali ele venségétől válik élővé. Némelyik éjszakai őrség jelenti csupán, hogy egy bagoly visitott egyet­kettőt s azzal csend is lett. Szúnyog bezeg van. Némelyikünk teste estére tele van szunyogcsipéssel. Mosdani egy 10 peicoyí távolságra levő patakhoz járunk. A fiuk most egy uj mosdó­helyet készítettek. A falubeliek informálása alapján egy régebben betömődött forrás nyílá­sát fciástáfc. Most kavicsokat és köreket hord­tunk össze s kifogjuk épitani a kutat. Szép tiszta vizet kaptuak, metynek körülbelül 15— 20 cm. a jelenlegi mélysége. Konyhánk is saját építményünk. Munka van bőven, de emellett a jatékra is jut idő. Este hatalmas hasábfák lányja körül összegyúl a csapat s msgunk mulattatására felcsendülnek a szép, régi jó magyar nóták s az irredeuta dalok. Misi hegedül, mi csendben dudorászunk, esti ima után pedig pihenőre terünk s csak a két óránként változó őrség jarja körül a tá­bort, vigyáz az alvűk békességes álmára. Myl. A Baross Szövetség az önálló kisiparosok részére is termelési hitelt ker. Az önálló kisiparosok helyzete sürgős beavatkozást igényel. — Az utóbbi hetekben sokan beszüntettek üzemüket. — Farkas Etek a Baross Szö­vetseg igazgatója a kisipar válságáról. Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a kormány a válságos helyzetbe juLott kisipar támogatására 28 milliárdot folyósított s hogy ezt az összeget az Ipa­rosok Országos Központi Szövetkezete anyag és áruhitel formájában fogja a szö­vetkezetekbe tömörült kisiparosság között felosztani. Tekintettel arra, hogy a kisipa­rosok egy népes tábora teljesen önállóan űzi foglalkozását és nem tagja valamely, szövetkezetnek, érdekesnek tartottuk az iparosok eme részének helyzetére vonat­kozóan kérdést intézni a Baross Szövet­séghez, amelynek igazgatója, Farkass Elek a következőket mondotta munkatár­sunknak: A már huzamosabb idő óta súlyos válsággal küzdő kisiparnak hitellel való támogatása érdekében a Baross Szövet­ség már már két három esztendővel ez­előtt lépett akcióba s épen ezért nagyon örülünk, hogy a kisipari hitelre vonatkozó törvényjavaslat mintegy rhásféícsztendő­vel benyújtása után törvényerőre emelke­dett. Az örömbe azonban némi üröm is keveredik, mert sajnos a mostani hitelakció ban — amint arról az Iparosok Országos Közponli Szövetkezeténél meggyőződlünk, csak a kisiparosok szövetkezetei részesed­jek s igy az ugyancsak súlyos helyzetben le.vö önálló iparosok nem részesülhetnek annak előnyeiben. Az 1.4 millió arvanyko­ronának megfelelő 22 milliárd korona természetesen még a szövetkezetekbe tö­mörült kisiparosság igényeinek is csak részbeni fedezésére elég s igy az a megha­tározás, hogy a hitelben elsősorban a szö­vetkezelek részesülnek, tulajdonképeni ér­deme az, hogy mások nem is kaphatnak, mert hiszen természetes, hogy fennmaradó feleslegek nem lesznek. — A Baross Szövetség akciója termé­szetesen kiterjedt az önálló kisiparosok hitelügyére is és annak idején nagy öröm­mel fogadtuk Kállay akkori pénzügymi­niszter ur igérelét az I. O. K. Sz. réven fo­lyósítandó Kölcsönre vonatkozóan. Ismé­teljük, hogy nagyon örülünk, hogy a kis­iparosoknak legalább egy része hitelhez jut ilyenmódon, de viszont annál inkább sajnáljuk, hogy az önálló iparosok kima­radnak az akcióból, mert nagyon jól tud­juk és megértjük, hogy a mai viszonyok közöli a kormány angha tudna bármi­lyen csekély, összeget is kihasítani a kis­ipar részére. — Ez a helyzet az önálló iparoso­kat existenciájukban veszélyezteti, mert képtelenek önállóságukat megőrizni, vi­szont nehéz esztendők hosszú sora óta önállósághoz szokott kisiparosnak vala­mely szövetkezet tagjává lenni önállósá­ga feláldozásával. És ez aimál fájdalma­sabb, mert hiszen remélhetően az az át­menet, melynek súlyos sebesültjei va­gyunk valamennyien, most már csak .vé­get fog érni és akik meg tudják érni a gaz­dasági konszolidálás idejét, meg fogják állni helyüket azután is. Sajnos, azon­ban éppen a kisiparosok közül nagyon so­kan fuladnak ki most, a már-már látott cél előtt és szinte — különösen a vidé­ken— tömegestül szüntetik be a múltban virágzó üzemeiket. — Ugyancsak a legrosszabb időben történt a vámtarifák rendezése is, ameny nyiiben életbeléptették a régi vámokat, ame lyek azonban még a Monarchiára voltak megállapítva. Egészen természetes, hogy egyes cikkeknél aránytalanul magasaknak bizonyulnak ezek a vámok, viszont má­soknál túlságosan alacsonynak. Dehát ez is az átmenet nehézségeihez tartozik s is­métlem csak arra kell törekednünk, hogy minél többen legyenek azok, akik még ezeket a nehézségeket is át tudják hi­dalni és ki tudják várni a jobb jövőt... PUTTY LYA főszereplésével <*gö szántófőid társadalmi dráma 7 felvonásban és Zigottó és a bősz apa 2 felvonásos burleszk hétfőn és kedden 7 és fél 10 érakor a Városi Színház Mozgóban ur Bevált a tiszaberceli fürdővonat. A tiszaparti strand rövidesen Sza­bolcs varmegye legkedveltebb fürdő­helye lesz. Tiszabercel, julius 21. A <Nyir, vidék tu­dósítójától . ' | Mikor az első vasárnapi fürdővonat befutott Tiszabercelre, a községben nya­raló és a Tiszamentén fürdőző közönség előre tudta, hogy azon a napon nem lesz elég utasa a Kisvasutak eléggé nem dicsér­hető elhatározásából útnak jnditott kü­lön vonatnak. A julius 13-ára eső vasár­napot megelőző napokban ugyanis a hő­hullámos időt hűvös levegőaramot hozó szeszélyes időjárás váltotta fel és valószínű­nek látszott, hogy a hűvösnek Ígérkező vasárnap nem csalog at elég fürdózőt az immár iiires-neves Bercelre. Ugy is volt. Akkor nem jött ki olyan nagy. közönség, amelynek száma a különvon atok állandó indítását gazdaságossá tehette volna. — Mindenki tudta azonban, hogy a Kisva­sutak vezetőségét a közönség köréből fel­hangzó kérelem ösztönözte a fürdő vona­tok beállítására, tudta, hogy a kedvező idő visszatértével fokozottabb mérték­ben megindul a fürdőzők kirándulása a gyönyörű Tiszamentére. A Kisvasutak ve­zetősége nagyon helyesen julius 20-án va­sárnap újra uInak indította a fürdővonatot s ezalkalommal kitűnt, hogy ennek a vo­nalnak mindenképpen létjogosultsága van. Nagyszámú, több kisebb társaságokból összeverődő, előkelő közönség érkezett Tiszabercelre, hogy egy páratlanul kedves, kellemes fürdőző nap eltöltése után azzal az elhatározással térjen vissza, hogy Sza­bolcsvármegye kitűnő strandjának lelkes propagálója lesz. «Ki a Tisza vizét issza, annak szive vágyik vissza« — dalolja a régi rigmus, de szivbéii meggyőződése mindenkinek, aki csak egyetlen egyszer is megfürdött a berceli strandon, hogy a nagyszerű fürdőzést, a Tisza-part berceli tájrészleteinek lelket megbűvölő varázsát nem felejti el s az vissza-visszatérésre fog­ja ösztönözni. A berceli strand nagy kiterjedésű plázsa tarkállott vasárnapon a fürdőkosz­tümöktőf, a máskor olyan hallgatag ti­szamederből játékos kedvű fürdőzők ka­cagása, vidám csevegése muzsikált fel. — A finom iszaphomokon pihenő, társalgó csoportok a táj sajátos szépségében me­rültek el. Sokszor hallani itt Petőfi nevét vé t, a Tisza parti magyar táj varázsa olyan bensőséges visszhangot adó nagy poé­tára a Tisza mellett való időzés sokszor emlékeztei. A rigófütty, a felettünk uszó gólyák látása, a közeli falu kéményein vá­rakozó gólyafiak kelepelése, a vadgalamb turbékoló vallomása, a Tisza-part feled­hetetlen muzsikája és a koloratura kifogy­hatatlanul gazdag színjátéka mindenki­Szerdán csütörtökön az Apollóban Arthur Schnitzíer szenzációs regénye Szerdán csütörtökön az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom