Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-01 / 148. szám
J^ÍMIDŐL A tiszai egyházkerület tanítóinak alakuló gyűlése. Nemzeti és egyházi érdek kívánja az ág. hitv. e*. tanítók tömörülését. Nyíregyháza, junius 30. A gyülekezés az ember ősjoga; min™ dig gondoIattermelő,. az akaratnak edzője, a tetteknek előmozdítója; de mindenekfellett az egyetértés és együttérzés legfon< tosabb eszköze. Sajnos, hogy a felekezeti, tanítóság nem vette ki a maga részét ez ősnek és természetesnek nevezhető jogból ezért vannak sérelmek és lebeg egyenlőtlenül a jog és kötelesség a mérleg serpenyőjében ; ezért van az,, hogy népszerűtlenné vált az az iskola, melynek világtörténelmi jelentőségét éppen a felekezeti tanítók adták meg a vallás-erkölcsi fundamentum letételével, melyen nyugszik a családi,, egyházi és állami élet. A felekezeti tanítóság a történelmi középkorbán. nélkülözhetetlenné lette magát az egyházban, melyben találta életgyökerét. Mert felednünk nem szabad,, hogy amily mértékben teszi magát nélkülözhetetlenné egy társasadalmi osztály, époly mértékben segíti a társadatom, egyház az anyagi és erkölcsi jólétét . Ilyen és hasonló gondolatok hatották át azokat a mozgató tényezőket, a tettek embereit, kiknek buzdítására ki lett Iwmíva az ifjú zászlótartó kezében a zászló: a hazáért és egyházért!! Az alakuló gyűlés. F. hó 28-án egybegyűlt a csonka tiszai egyházkerület tanítósága a központi iskola dísztermében, hogy a régóla megalakításra váró kerületi tanítóegyesületet megalakítsa s ezzel belekapcsolják az országos egyesületbe s ennek révén a Tanítóegyesületek Országos Szövetségének funkciód náló szervfes részét képezze. A szervezéssel megbízott Kemény Péter a Magyar Hiszekegy- imádságos szavai után ifjú héVvel mutatott a munka és egyetértés áldásaira,, az összetartásban rejlő erő kitermejiésének módozataira,, az egyház és a haza javára, hasznosítására. Hatásában visszhangra talált szavai után üdvözölte a megjelenteket, élén: Geduly Henrik püspökkel. Handel Vilmos dr. egyetemi tanárral, egyházmegyei felügyelővel és Paulik János lelkésszel. Geduly Henrik püspök a felsorakoztatot't érvekkel, lélekből lélekre szálló gondolatokkal halott az értelemre, majd szívből szívhez szólva az érzelemre. Feltüntette az általános nemzeti, azután az egyházi szempontokat, az érdekszálakat egymáshoz fonva rámutatott a kölcsönös megértésének célirányos és tudatos módjára. Valamint Jézus elküldte tanítványait: »Menjetek el széles e világra, tanítsatok minden népeket.« — igy cselekedjék a tanítóság is. De valamint Jézus hozzátette. »Megkeresztelvén őket... igy a tanítóság is a mélyen ailantjáró közszellemet keresztyéni szellemmel emelje, ezt a szellemet vigye iskolájába és az életbe. — Ugyancsak Jézus eme szavaira mutatva: »Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket...* a gyermekszeretetre figyelmeztet, végül ta nitói hivatás fontosságára a biblia megőrizte eme szavakkal: elvész az én népem 1, mert tudomány nélkül való. A mementóként állított szavak után eloszlatta a kételyeket és a megalakulást nemhogy érdekbe ütközőnek, hanem elsőrendű érdeknek tartja. A valláserkölcsi alapon álló és az ezt kultiváló egyesületek megadják a rokonegyesületeknek az eddig nélkülözött biztos alapot. Az elnök egyes állítására utalva örömének ad kifejezési a megalakítás alkalmával és az elismerés szavaival végzi mély hatást keltett beszédét. H<\« soMó értelemben szólott Paulik János lelkész is, különösen hangsúlyozván az evangéliumon álló munka hatékony erejét. Miután a meggyőző erejű beszédek hatása alatt egyhangúlag kimondatott a megalakulás, Szabó Pál mejeg szavakkal üdvözölte az ifjú egyesületet az általános tanítóegyesület neveljen. A tisztikar megválasztatván,, egyházi elnök lett Paulik János lelkész, a tanügynek lelkes barátja, a tanítóknak védője; világi elnökké az agiliss zervező, Kemény Péter választatott meg. A választás minden izgalmaktól mentesen folyt le Kuhacska elnöklete alatt, ki mint korelnök kedélyesen ajánlotta a tisztviselőket, avagy parentálla el a visszalépőket. Miután >jó az öreg a házinál t, elsősorban önmagát ajánlotta a választmányi tagságra. Persze frenetikus tapssal honorálták »Pisla bácsi« kedélyességét .A választás megtörténte után Kemény Péter elnök a bizalmat a megválasztották nevében megköszönve, a felsöbhbség jóindulatu támogatását továbbra is kérve, az alakuló gvülést berekesztette . „Jó lelkiismerettel senki le nem tagadhatja, hogy a görög egyháznak tekintélyes része volt az első keresztény századok valláserkölcsi munkájában". Hatalmas diák kongresszus flárispócson. M klóssy István püspök a diákok között. Nyíregyháza, junius 30. A Nyirvidék tudósítójától. Az elmúlt napokban hatalmas diákkongresszus volt Máriapócson, ahol ezalkalommal másodízben gyűlnek egybe a magyar görögkatholikus egyház diákjai, hogy hitet tegyenek,, hűséget fogadjanak a vallás erkölcsös ideáljai, a becsületes lélekkel való munka eszméje mellett. — A' diákkongresszuson megjelent Miklóssy István görögkatolikus püspök, Illés József dr. nemzetgyűlési képviselő, a Magosz vezetőségié, a gör. kath. egyházi és világi elő" kelőségek. A máriapócsi lakosság tüntető szeretettel fogadta a diákkongresszusra érkezőket és lekötelező szívességgel segédkezett az elszállásolásban. A kongresszuson résztvevő diákok precesszióját Kiss Gyula miskolci hittanár és Orosz Ágoston hajdudorogi hitoktató vezették be. A sátoraljaújhelyiek fehér lobogója vezette az "ünnepi menetet. A kongvresszus kiemelkedő mozzanatai voltak a fényes püspöki mise és a könyörgő ájtatosságok. A megérkezés napján délután Míklósy István püspök mondott az ifjakhoz magas szárnyalású beszédet és megáldotta őket. Este a kegy.-, templomban végzett könyörgő ájtatosság Után P. Maxim Athanáz házfőnők tartott 1934. jwlius 1. ezent beszédet. Felidézte 1 a kereszténység első századát. Nem vitatkozom — mon dotta — kié az érdem a magyar nemzet megtérítésében,, azonban jó ldkiismere|tel senki le nem fogadhatja, hogy a görög egyháznak tekintélyes rész jutott az első keresztény századok valláserkölcsi munkájában. Hitre, valláserkőlesös életre inti az ifjakat, óvja a rossz társaságtól. A kongresszus második napján délelőtt a k egytem ptoiriban fényes püspöki mise volt. A templomba érkező püspököt a sátoraljaudj helyi énekkar üdvözölte, a mise alatt a hajdudorogi vegyeskar énekelt nagyon szépen. — A hajdudorogiak egyébként több millióval és ingyen személyin varral járultak a kongresszus sikeréhez . Halálos sebet kapott Burger Sándor péksegéd Politizálásból szúrták meg a Morgó-korcsmában Nyíregyháza, juniu c 30. A Xyirvidék tüdósit ójától. Vasárnap a Morgó korcsmáiéin cgv izgága ember halálos sebet ejtett Burger Sándor péksegéden, akit késével nyakon Szúrt. Megsebezte Kovacsics Tamás murfkást is, aki könnyebb sérülést kapott. — Mindkettőt beszállították az Erzsébet kórházba, ahol Burger Sándor péksegédről a reggeli órákban azt az értesítést kaptuk, hogy élet-halál között van. A szomorú eset a következő: Vasárnap délelőtt 10 órakor a Morgókorcsmában több péksegéd gyűlt össze, mert ezen a helyen tartják a pékek szakegyleti összejöveteleiket. A korcsmában megjelent Bombani József volt csapos legény, jelenleg egy éjjeli mulató portása, aki iszákos ember és a múlt héten is részt vett egy korcsmai szurkálásban. — Rombaili most is itlas volt és kötekedni kezdett az asztalinál békésein ülő társaság tagjaival. Ti nem vagytok magyarok, mondotta, ti csak tirpákok vagytok, ti szociálisták vagytok, tfn keresztény szocialista vagyok, székely, igaz magyar!! A társaság vitába bocsátkozott a mérges fiúval, ami még jobban föIingerelte'Bom,banit, akinek agyában sötét gondolatok rajzottak. Odament a vendéglőshöz és átadott neki egy négymillió koronáról szóló nyugtát, amely az ő kosziba tett pénzéről szói és azt mondta a vendéglősnek, hogy őrizze meg s ha meghal fordítsa a pénzt temetésére. A jelenlévők állítása szerint Romháti kiment, majd újra bejött, odalépett az asztalnál ülőkhöz és hirtelen . kést rántva nadrágzsebéből, szurkálni kezdte a vendégeket. Közben kiabált: ti szocialisták vagytok? Adok én nektek. Az első szúrást Burger Sándor péksegéd kapta. A 8—10 cm. hosszú kés a nyakán hatolt be és halálos sebet ejteti rajta. Egy . másik szúrás Kovacsics Tamást érte. Az Az asztalnál ülők felugráltak, egyikök széket fogott Romijaira, de aztán az őrjöngő emberrel szemben nem volt bátorsága senkinek se helyt állani és a hátsó ajtókon kifutottak a teremből. Bombani József a véres tett után talyigára ült, de a rendőrség csakhamar visszatért vele. A' sérülteket beszállították az Erzsébet kórházba. Burger Sándor állapota nagyon, sulvos, inert a nvakszurás veszedelmes mély sebet ejtett rajta. Bombani'Józsefet letartóztatták . Hétfőn, kedden: ^ MM szerdán, csütörtökön: l-H-I..-.V.ré« h K ÁAKIBlA V-V.-V..-V..Í rész az Apolioban u Tn áyh éa lt6 M W«, T ) »»na r &» mami BOIHOMU AZ lipollobats
