Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-01 / 148. szám
mku A Kálvinisták Templomcgyesületének Vegyeskara nagy templomi hangversenyt tart Nyíregyházán. A Kálvinisták TempIome,jjjesülatének Vegyeskara julius 6 án d. u. 5 őrakor Nyíregyházán nagy templomi hangversenyt rendez. — Erre a célra Geáuly Henrik ág. hitv. ev. püspök a legnagyobb előzékenységgel és szeretettel ajánlotta fel a templomot, tekintettel arra, hogy a nyíregyházai református templom kicsi, de nem cs&fc ezt tette, hanem elvállalta az imádkozást is, amellyel nagyban elősegíti a jótékonycéira rendezett hangverseny sikerét. Mikecz István alispán is a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatását ajánlotta fel erre a célra nemcsak a miga részéről, de református vérei nevében is. Az előkészítés nagy munkáját pedig a nyíregyházai protestáns nőegyletek vállalták, kijelentre, hogy a legnngyobb örömmel varjak a debreceni veLdégeket. Amint alább olvashatói a vegyeskarral megy a debreceni gyülekezet szeretett lelkipásztora, dr. Révész Imre is, bogy előadásával előmozdítja a nemes szándék és cél elérését. A hangverseny műsora a következő: 1, a) Bach—Riger: D moll fantázia ; b) Schumann: Fraumerei; c) Schumann: Esti dal; d) Marcello: Psalm XVIII. Orgonajáték. Hammerstadt J. orgonaművész. 2. Ima: Főtiszt. Geduly Henrik evang püspök. 3 Vezess óh Jehova Isten... Doering A. után átdolgozta Kádár Géza : Szabó Lajos kántor vezetése alatt énekli a Templomegyesületi Vegyeskar. Orgonán kiséri Hammerstadt János orgonaművész. 4. A világ lelkiismerete és világ Bírája eimmel előadást tart dr. Révész Imre re!, lelkész, egyházkerületi főjegyző, ő. a) CalaerU: Ima; b) Guliments: Cantalína pastolsre. Orgonajáték. Hammerstadt J, orgonaművész. 6. Vallásos költemények. Saját költeményéből felolvassa Baja Mihály ref. lelkész. 7. Vallásos hymnu3z: Schubert Ferenctől. Énekli a debreceni Templomegyesületi Vegyeskar. 8 a) Lemare: Aveu; b) Broiig: Es-dur fantázia. Orgonajáték. Hammerstadt J. „Soha boldog ne légy, ha nem boldog hazád/ 4 A nyíregyházi árvaház műsoros délutánja a Városi Színházban. Nyíregyháza, junius 30. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az árvák iránt mindig szerető érdeklődést tanusitó közönség eljött a Városi Színházba, ahol szombaton az Erzsébet Hadiarvaház leánykái a megalakítandó cserkészcsapat javára műsoros délutánt rendeztek. A páholyokbn ott láttuk társadalmi életünk előkelőségeit, megjelent Nyomírkay dr. népjólétügyi miniszteri titkár is. A müser mindvégig változatos, ked/es, az árvaházban tapasztalható értékes nevelőmunkára jellemző volt. A műsort a katonazenekar szép nyitánya után légár Lacika prologji vezette be, amelyet ez alkalomra édesapja, Téger Béla irt. Bácsik, nénik Tudom, nézik, Kíváncsian Meg is kérdik, Hogy ki ez a Kis legény ? Olyan pöttöm Mint a törpe, És lám, itt e díszes körbe Prologot mond a szegény. I*y kezdte a prológot a csakugyan csöpp kis legény, aki bátran, lelkesen, szépen adta elő versikéjét és ünneplő tapsot kapott. A következő szám farkas Imre Cinka Pannája volt. Hegedfis Sarolta szavalta átéreztetőn, S, Szita Jolán kisérte művészi erővel zongorán, a hegedű kíséretet pedig Mantu Aladár szolgáltatta színesen, szepen. Molnár Erzsébet hadiárva muzsikál is készségéről tett tanúságot. Hadik óbester nótájának eljátszásával. Mélyen hatásos volt Ruizickó Jenöné igazgatónő előadása a hadiárva cserkészetről. A lelkes előadó a következőket mondotta a többek kőzött: Jelszava a hadiárva cserkésznek, kinek homlokát a glória koszorúja ékiti, édesapja hősi emlékével csak ugy lehet élni vagy halai hazájáért, Isten segítségét kérve neméhez és tehetség ehez mérten ugy munkálkodni, hogy a nap minden perce abban a vágyban összpontosuljon, visszaszerezni azt a földet, amit a a legdrágább vér, szeretett jó apjuk vére öntözött. Nézetem szerint kizárólag ez az e^y cél adhat zászlót a lány kezébe s akkor is olyan fegyverrel, ami az ő természetének a legmegfelelőbb, ami öt boidcgatja, mert szépet és hatalmasat a nő csak akkor alkot, amikor érzelme valamely irányban tökéletesen ki ven elégítve. Ez az úgynevezett női gyengédség. Egy szép drágakő, amit Isten a nő szivébe helyezett el a legnagyobb sjándékkép, mert ha a nő ezt a drágakövet csiszolja nemesre, ugy lehet és lesz ó a termetés urának koronája. Az alapítványi Erzsébet-árvaháznak, mint leánynevelöintézetnek céija és nevelési eszköze ez isteni ajándékot fényesre csiszolni, hogy majdan a fájdalmas órákban egy-egy kő csillogása megenyhítse a fájdalmakat, a nagy boldogság pedig ne homályosítsa el ennek tfikcét s csak olyan érzelmekben találja fel a boldogságot, amellyel otthonának, társadalmának, hazájának szolgálatára lehet. Es alapon válik széppé a leánycserkészet, mert igy kifejezésre juthatnak ezek a goadolatok. Együtt küzdhet a leánycserkész a társadalommal, egy magasztos szép célért, a mi szép hazánk visszaszerzésért. Küzdés közben találjak meg a nők hivatásukat, ami jelenkorban az igaz magyar nőre kötelező s amitől ebben a világjelfordulásban, mely gyökerestől kitépett és felforgatott minden szépet és jét, olyan messze távolodtak el a magyar asszonyok. Bár látszólag csillogó a szemük, szivük mélyén mégis olyan boldogtalanok, mert az isteni erővel szembeszállni nem lehet, hogy sokszor visszatetsző a magyar asszony és lány társadalmi elhelyezkedése, azt sok szenvedésének köszönheti. Mert a nők szenvedtek annyit hazájukért, mint a férliak, mert bár életüket nem adhatták érte, odadobták azt, ami az ő életük melegségéhez szükséges. A kis lány az édesapját, a nagy lány a bátyjár, a menyasszony a vőlegényt, a fiatalasszony az urát, az édesanya a fiát veszítette el s ő itthon maradt egyedül, sirva, küzdve az élet és létfenntartásért. Hogyne forgatta volna fel lelkét gyöke restül a könnyek záporának zuhataga s vetköződött ki alaptermészete sokszor a nyers e?ő és síilajságig, amiben pedig nem találja meg hivatását, azt a hivatást, amit olyan szépen ír meg Tompa Mibály örökké hervadhatatlan szavaival : A férfi villámként jár zajjal, fényesen, A nő járjon, mint a fuvalom, csendesen. Mig annak nyomát mutatják a romok, Üdülés jelölje, ahol a nő forog. Hovd arecd fordul, hol éber arccal állsz Oh nő legyen tanú, csendben, rendben a ház. Legyen mint holdfénynél, mely az égen halad Minden szebb, eszményibb, körölted, általad. Ezek a fenkölt gondolatok az Erzsébet A fővárosi Vidám-Színpad 2 estje! Békeffi-Boross kabaré Békeffi László konferál, Kondor Ibolya chansonokat énekel, Boross Géza a legújabb kuplékat énekli, Szemere Gyula kabaré-dalokat ad elő, Topolánszky Hédi szólózik és tréfál, Komjáthy Károly zeneszerző, a „Pillangó főhadnagy" komponistája, zongorázik. ilfla m m\ Hétfőn és este 9 ór aar I Szinre kerülnek: bohózatok, tréfák, szólók, kuplék, konferánsz-száinok. Helyárak: 35, 25, 15 és 8 ezer, páholy 140 ezer korona. — Jegyek elő^e válthatók Jakobovits Fannyka dohánytőzsdéjében, s hétfőn és kedden, előadás előtt Ki. Kelemen Károly uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uriszabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit és Lic kj t oaiwd^ujdonségaitji^
