Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

NyiregjM**, Km. U. * Keli E§?m mm lm (ÜHI K. .* f 8. swliii JSfóíRVIDÉK. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 20008 K. Negyedévre 60000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20*/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefen 9zám 139. Postacheque 29556, Kéziratokat nem adunk vissza. R nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, április 14. Magyar Távirati Iroda. A nemzetgyűlés rasi élését 7 érakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden a szanálási törvényjavaslat folytatólagos vitája szerepelt. A vita első szónoka Saíy Eedre szocialista. Beszédének elején a kormány pénzügyi politikáját bírálj®. A kormányt teszi felelőssé a helyzetért. Helyes pénzügyi poíitika mellett a javaslat nélkül is szanálci lehetett vclna gazdasági és pénzügyi helyzetűnket Nem elég a létszámcsökkentést végrehajtani, hanem a termelés fokozásával az elbocsátott állami tisztviselők részére megfelelő alkalmaztatást is teli biztosítani. Nem tartja kielégítőnek a létszámcsökkentést, ha a 240000 főnyi tirztsiselő közfii csak 15.000 kerül végelbánás alá. Ez nem komoly létszámcsökkentés. A 250 millió koronás iölcsöa olyan csekély összeg, hogy ezzel aligha lehet a szanálást végrehajtási. Eddig is volt ilyeD, sőt ennél nagyobb összeg is az állam rendelkezésére s mégsem tudott a kormány vele elérni semmit s«m Pénzügyi helyzetünk olykép megoldást nem nyer, ha esek személyi változásodat tsz közöl a kormáry. Rt ndszer változásnak kellene bekövetkezni, erre azonban a kormány nem alfcílmas. Az állami üzemek adminisztrációjára nézve uj alapot kell teremteni. A szanálási törvényjavaslatot nem fogadja el. Egyes pénzügyi rendelkezések módosítását kívánja s egyben határvzati javaslatot terjeszt be, melyben a karhatalmak, belügyi nyomozó, az országos főkapitányság, az udvarnagyi bíróság, palotaőrség, vitézi rendszék megszüntetését kéri. Következő szónok Kétly Anna. A létszámcsökkentéssel foglalkozik. Berky Gyula: Valorizálni akarja a létszámot. (Derültség) Kétly: Kifogásolja az iparfelügyelőségek megszüntetését. Kitajka: Azokat inkább ki kellene építeni Walkó: Meg is tesizük. rületi iparfelügyelőségeket. Kétly: Az állami auték káiását követeli. Az állítja, csökkentések alkalmával nem bocsátják el, banem az állami üzemek mun6áfa

:t. Követeli a gyülekezési és egyesületi jogszabadságot. A törvényjavaslatot n

cm fogadja el. — Biró Pál reflektál a szanálási törvényjavaslat vitája folyamán elhangzott felszólalásokra. Megállapítja, hogy az eddigi felszólalók a múltra vonatkozólag gyakoroltak kritikát, ahelyett, hogy a jövő várható eseményeire terjesztették volna ki figyelmüket. Apponyi óva intett a túlságos optimizmustól. Ő azonban azt hiszi, hogy nagyon is szükség van az optimizmusra. . A túloldal azt hangoztatja, hogy a pro- f duktiv munka nagyon lezüllött az utóbbi idő- jj ben. Nem helyes ilyeneket állítani, amikor 5 ennek valótlanságát, vagyis fokozott mér- ' Kiépítjük & keszámának redufcogy a létszám a tisztviselőket tékü termelésünk nagyságát külkereskedelmi mérlegünk javulásával tudjuk beigazolni. Mig 1921-ben több, mint 300 millió arany korona volt külkereskedelmi mérlegünk passivája, 1922-ben már csak 200 millió koronát tett ki ez a passiva s 1923.-ban alászállott egészen 82 millió arany koronára. Ezek a számok mindenesetre a mezőgazda" sági ipar nagy erőfeszítéseit mutatják. Nagy Emil felfogásával szemben azt vallja,, hogy Németország pénzének elértéktelenedését éppen a deflációs politika okozta. Az infláció révén hihetetlen nyomor szakadt a német nép nyakába s hogy Németország teljesen össze nem roppant s él még ina is, a benne rejlő mély, erkölcsi erőknek köszönheti. Nem oszthatja Kállay. Tibor felfogását,, aki azt mondotta a hadikölcsönö.kkel kapcsolatban,, hogy az állam nem veheti magára a gondviselő szerepét. Ne legyen az állam gondviselő,, de elvárhatjuk tőle, hogy hitelezőivel szemben biztosítsa a kölcsön megfizetésiét. Nem hive a meglepetésszerű intézkfdéseknek. Az ipari vagyonválts,ággal szemben a közgazdasági élet stabilizációja érdekében kívánatosnak tartja a meglepetésszerű intézkedések mellőzését. Az ipari vagyonváltságra vonatkozó szakasz kiinduló pontja helytelen. Abban igaza van a kormánynak,, hogy igazságosan nem lehet ítélkezni a vagyonváltságnál,, mert az ipari vállalatok mérlegei nem tüntetik fel a valóságos helyzetet. Ez pedig súlyos következményeket von maga után a gazdasági életben. A kormánynak arra kelljene köteleznie műiden vállalatot,, hogy a valóságnak megfelelően készítsenek mérleget. Talán a legmegfelelőbb lenne az aranymérlegek készitésje. Andrássy kifogásolja, hogy Magyarország nem csatlakozott gazdaságilag más államokhoz vámszerződésekkel. Elismeri, hogy ez szuverénitásunk korlátozását jelenti, de csak részben. A gazdasági összeolvadás politikai függést is von maga után nem egy Ízben. Tapasztalhattuk ezt a mult példáján, amikor Ausztriával szemben a gazdasági összekapcsolódás révén politikailag függő viszonylatban voltunk. Az első jegyzőkönyvben nincs olyan pont, mely gazdasági életünket politikai életünk hátrányára befolyásolná. Azok az információk, amelyeket a pénzügyi bizottság adott a szakértői bizottságnak nem fedik mindenben a valóságot. Csodálkozik azon, hogy helytelen információt adtak a szakértői bizottságnak, de ezt részben annak a túlhajtott kritikának tudja be, amelylyel a túloldal a kormány ténykedéseit bírálja. Ezekre a kritikákra odakint is figyelnek. Biztató, hogy ennek dacára már tisztult j a helyzet Magyarország számára s tudják jól , a külföldön is, hogy a kormány csak szükségből léptette életbe a kivételes! rendszabályokat. Téves álláspont az ,hogy Magyarország tisztán mezőgazdasági állam, mint például Bulgária. Erre ő a szakértői bizottság figyelmét felhívta s kimutatta, hogy a mai Magyarország hasonlatos a háborn előtti Franciaországhoz. Nem tekinthető tisztán mezőgazdasági államnak, aminthogy Franciaország vagy Olaszország is tiltakozna az ellen, ha valaki tisztán mezőgazdasági államnak akarná nyilvánítani Olasz, vagy Franciaországot. Tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy a magyar ipari vállalatok tőkéiket kosztpénzre adták ki. 1923-ban az összes kivitel 54 százalékát az ipari vállalatok kiviteli tételei tették. Ez a kivitel pedig sokkal nagyobb volt, mint a békebeli kiviteli átlagok. Foglalkozik ezután a kormány, adópolitikájával. Kívánatosnak tarlja,. hogy a kormány térjen át a forgalmi adó terén az átalányozási rendszerre. Érthetetlennek tartja, hogy vannak politikusok,, akik a szanálási törvényjavaslat elfogadásában külpolitikai helyzetünk megrendülését látják. Ellenkezőleg,, belőle külpolitikánkra is csak nyereség származhat. A törvényjavaslatot elfogadja . — Szabó Imre (szocialista). Az eddigi szanálási javaslatok semmi eredménnyel sem jártak. Az indexrendszer, behozatalát sürgősnek tartja. A kivándorlás egyik fő Okát éppen abban látja, hogy nincs indexrendszer. Különösen súlyos a helyzet a faiparban. A javaslatot nem fogadj el. — Bartos Andor (kormánypárti). Az ellenzék részéről elhangzott kritikákból nem tudja megállapítani, hogy. mit akarnak. Vannak,, akik a deflációt sürgetik, vannak viszont ,akik inflációt követelnek. Voltak, akik keveseltók a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsönt, akadtak, akik viszont azt mondották,, hogy a segitség későn jött. Andrássy Gyula azt állítja,, hogy Ausztria nem fizet jóvátételt. 'Ezzel szemben ő azt állítja,, hogy mihelyt olyan hely. zetbe kerül Ausztria, hogy, fizetni tud, fizetni is fog. Mi azt tudjuk, hogy. husz éven keresztül nem fizetünk jóvátételt, azaz fizetünk* de csak a szanálási törvényjavaslatban is kifejezésre jutott korlátozások mértékéig. Az ellenzék a maga felfogását tartja egyedül üdvösnek. Vannak,, akik azt állítják,, hogy. az ország saját erejéből is képes lenne talpra állani. Erre azonban óriási erőfeszítésre volna szükség, Óriási terhe, ket jelentene ez számunkra. — Bizonyos, hogy vannak bajok ebben az országban, a kormány, ezzel a javaslattal is a bajok orvoslását akarja. Az ellenzék eddigi kritikájában csak a bajokra mutatott reá, de nem jelölte meg egyúttal azt az utat is, mely, kivezetne bennünket a bajokból. Az ülés lapzártakor tart. getF" Tavaszi cfivafcipö újdonságok óriási választékban, » legnjabb formák- ' • Á Nyíregyháza, Zrínyi llona-u. 5. Telefon 195í ban és színekben, naponként érkeznekf MuByEfld UpOdrUnaZDd Kép kirakataink szives^megtekintését