Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

1914. ápstftís 16 Keressük az igazságot... Tóth Bállat miniszteri tanácses píttffigyifazfató c1f*á ita. Pénzügyigazgatónk sorozatos előadásait egyre többen hallgatják végig tát sadalmunknak azokból a rétegeiből is, melyeknek körében már beszélt az aktuális adózási kérdésekről. A földbirtokosok és gazdálkodók számára tegnap délelőtt tartott előadásán például sok kereskedőt, iparost, orvost, ügyvédet és tisztviselőt láttunk akiket az ő egyénisége vonzott oda csupán azért, hogy egy —egy felmerült vitás adózási kérdésre felviláf gositást kaphassanak. Az uj pénzügyigazgató pedig szívesen állott rendelkezésére mindenkinek és bár nem tévesztette szemelől az állam nehéz helyzetét és a közszolgáltatások honpolgári kötelességét, ezeknek a hangoztatása mellett mégis tudott mindig egy pár vigasztaló szót mindazokhoz intézni, akik kilátásba helyezhették megváltozott körülményeiknek bizonyithatását. Az előadását végig hallgatottak arcáról nem tudta ugyan a gondiokozta redőket elsimítani, de megnyugtatta őket, hogy nem roppannak össze az »igazságosan« kivetett adók terhe alatt, hanem belterjes gazdálkodás és a többtermelés megvalósítása esetén könnyithetiiek helyzetükön és részét képezve azoknak a társadalmi osztályoknak, melyeken az uj Magyarország épülete — mint pilléreken - nyugszik ; a maguk helyzetének javításával egyidejűleg az ország állapotán is lendíthetnek. Keresi az igazságot, amelyhez kéri a nagyközönség támogatását és ígéri, mindenkit szívesen kioktat az őt megillető jogokra, aminek viszonzásául elfogadható vallomásokat kíván. Ha az adózók és adókivetők egymást meg^ értye keresik az igazságot, abban az esetben könnyebb lesz mindkettőnek a helyzete és sok felesleges munkától szabadulhatnak meg. A Gazdaszövetség nevében dr. Simkó Endre ügyvéd üdvözölte Tóth Bálintot, aki az előlegezett hizalmat meleg szavakban köszönte meg. Elsősorban is a városszerte elterjedt azt a téves hírt cáfolta meg, mintha a kivetett kén vszerköl csöne 1 ő lege ke t nem haj tának be. A hátraléki kimutatások elkészítésére ugyanis az állampénztárak f. hó 7-íkéig kaptak terminust. A kényszerkölcsön kivetése ugyan azoknak a terhére is megtörtént, akiknek az életviszonyai megváltoztak 3 év óta, de a helyesbítésnek meg volt a maga utja, melyet felebbezéssel lehetett elérni és nem pedig a befizetés megtagadásával. Elismeri, hogy nem lehet szorzati munkálatokkal az emberek bevételi összegeit megállapítani, mert egyik embernek kétszeresére nőtt, a másiknak pedig felére csökkent az 1920. évi forgalma. Éppen ezért készítik az 1924. évi jövedelmi és vagyonadót teljesen uj vallomások alapján és kári a nagy közönséget legyenek hozzá és pénzügyi tisztviselő társaihoz bizalommal és tárják fel őszintén anyagi helyzetüket. Az adózási kulcsok ugyanis progresszív alapon nyugszanak, 800 aranykorona, vagyis 2 millió 800 ezer koronás jövedelemnél 28.000 koronát, vagyis valamivel többet tesz ki, mint egy napszám. A vagyonadó egytized percenten kezdődik és 4000 arany, vagyis 26,000,000 papír korona után 26 ezer koronát tesz ki. Ezek az összegek nem elviselhetetlenek. Gazdagabb embereknél persze a fokozódó százalékos kivetés egyre súlyosabb terheket ró majd, de ezek képesek is lesznek azt kifizetni. Vagyonadóknál a 4000 koronán aluli tételek adómentesek, dé vigyázni kell nagyon mert az 1923. évi dec. 31-iki tényleges forgalmi érték a mérvadó és ha azon alul értékeli vagyonát a tulajdonos, ez nem akadályozza meg a pénzügyi hatóságot a tényleges érték megállapításában is, ha vallomás nem érkezik be, akkor abban sem, hogy büntetést kelljen fizetni az adózás alól magát ki vonni kívánónak. Ha nem tudja vagyonát értékelni, mert nem alakult ki irányt adó összeg valamely tételnél, akkor ugy jár el helyesen, ha a békebeli árat 6500-zal megszorozza. Jövedelem adónál azt a tényleges összeget kell szerepeltetni, ami az üzem költség, vagy cselédfizetés stb. közadók bevonása után fennmarad. Az élelmezésre és ruházkodásra fordított tétel, továbbá a jövedelemadó és az egyházi adó tételei nem vonhatók le és pedig azért, mert a jövedelemadó halmozott adó, az egyházi adó pedig nem folyik be közpénztárba. A bevallások beadási ideje apr 20-ában van megállapítva, amit a minisztérium általánosságban nem enged T<i tolni, de kivételképpen április végéig elfogadja bár kitől vallomását a nyíregyházi pénzügyigazr gatóság, mivel összeesik a vallomás beadásának ideje az ünnepekkel és a szorgos mezőgazdasági munkálatokkal. Nincs is a gazdatársadalomnak elég olyan embere, aki az írásbeli munkálatokban segédkezhetne neki. Mindazokról az alkalmazottakról április 20-ig összeírást kell adni a városi adóhivatalhoz, akiknek mult évi fizetése a 8 millió koronát meghaladta, Bevallási nyomtatványok 600 koronás áron a városi adóhivatalban kaphatók és ugyanoda adandók be. Be kell vallani mindenféle jövedelmet, tehát ugy a gazdálkodásból, mint az iparból, kereskedelemből, börzéből, értelmi foglalkozásból eredőket is (ügyvéd, orvos stb.) A köztisztviselőknek csak akkor kell adni vallomást, ha magánvagyonból eredő jövedelmük van. Magántisztviselőknek a 2 millió 800 ezer koronán felült fizetésük képezi az adótárgyat. A gazdasági épületek a főiddel együtt értékelhetők, a lakóházak azonban nem. A dohánytermelésre fordított terület jövedelme a felesen használtak között mutatand'ók ki. A jószágállomány és a mezőgazdasági felszerelései értékelési leltár alapján eszközlendő és nem lehet beérni azzal, ha a föld értékéhez egy bizonyos százalékot hozzáütünk, mert a jószágok és táigyak minemüsége nagy különbségeket ad, ajánlatos azonban ha az 1923. december 31-iki tényleges forgalmi árat szerepeltetik az illetők, mivel a pénzügyigazgatóság helyszíni szemléket i> tart ellenőrzésül, még pedig nemcsak a gazdáknál, hanem az iparosoknál, kereskedőknél és az értelmi foglalkozásuknál is. Általános elvként szegezi le azt is, hogy éppen az igazságos adóztatás érdekében nem lehet beérni az egy tételben való felbecslésekkel, hanem a vallomás minden tételének számszerű adatokon kell nyugodni. Az első évben ez talán nehézkesen fog menni, de a következőkben csak az egyes tételek helyesbitéséről lesz majd szó. Sok esetben már most is segítségül lehet venni a tűzbiztosításokhoz használt adatokat is. Zárószavaiban dr. Simkó Endre bejelentette azt is, hogy a helyettes polgármester egy városi tisztviselőt rendelt ki a bevallások készítéséhez, aki egy héten át a Gazdag szövetség helyiségében segítségére le z azoknak, akik buzaadókönyvecskéiket felviszik hozzá. Vallomási ivek is lesznek nála. Ezt az intézkedést örömmel vették tudomásul az értekezleten résztvevők. 5. A. A keresztény szocialisták szervezkedő gyűlése a Bocskai kertben. riegelakfalt a nyirefvháfi kereactéay »*nclall»ták csoportja. Nyíregyháza,, április 14. Saját tudósítónktól. A keresztényszocialisták tegnapra hirdetett szervezkedő gyűlésüket vasárnap délelőtt tartották meg több száz tőnvi érdeklődő jelenlétében a Bocskai kerthelyiségben. A gyűlést báró Buttier Sándor nyitotta meg egynegyed 12 órakor a következő szavakkal: Magyar Testvérek!! Nyíregyháza város hazafias érzelmű polgársága ma délelőtt zászlót bont. A piros-fehér-zöld trikó-' lor egyik oldalán Szent István koronája, másikon pedig a kereszt van. Azok,, akik ez alá a zászló alá gyülekeznek,, a legszentebb hazafias eszmékkel vannak eltelve, Magyarországot el sem tudják képzelni a hármas halom és négy folyó ezüstcsákja nélkül,, s akik az evangélium tanai szerint gyakorolják a felebaráti szeretetet. A keresztényszocialista eszmék tanairól bővebb felvilágosítást majd vendégeink fognak adni,, akiket szivem melegéből üdvözlök. Kórody Kaioua b**szMe Ezután Kórody Katona János volt nemzetgyűlési képviselő emelkedik szólásra és a következőket mondja: Kedves Keresztény Testvérek!! Eljöttem ide, Nyíregyházának keresztény dolgozó polgárai és' munkásai közé, hogy. a keresztény szocializmus tanait hirdessem,, eljöttem, hogy az okos ás felvilágosodni akaró embereknek megmutassam hogy lássák, mennyi politikai irányzat küzd egymással s végül eljöttem azért, hogv tömörülésre szólítsalak fel benneteket. örömmel jöttem ide, mert Nyíregyházát jól ismerem,, hiszen a szomszédos Szalmárvármegye szülötte vagyok. Politikai téren általános tájékozatlanság uralkodik nálunk, pedig aki politizál, az értékes tulajdonsággal rendelkezik, mely azt bizonyítja, hogy törődik embertársainak és az államnak ügyeivel. Nem az a baj. hogy sokat politizálunk, hanem az, hogy néni helyesen politizálunk. Ha felvilágosították volna a magyar népet, akkor nem ülne most .24 vörös szekfüs képviselő elvtárs a parlamentben s nem lelt volna forradalom és kommunizmus. A szónok ezután párhuzamot von a keresztény szocializmus és szociáldemokrata párt elvei között, majd így folytatja: — A szociáldemokraták most folyton jogrendről beszélnek, de elfelejtik, hogy egykor ők verték szét a politikai gyűléseket,, meg az ellenkező politikai elveket valló hírlapok nyomdáit s ennek dacára még szemtelenebbül ágálnak a nép előtt, mint bármikor? Mit akarnak a szociáldemokraták? Ilt van a hivatalos programmjuk, melynek 8. pontja szerint követelik a vallástanítás eltörlését az iskolákban. Voltak idők, amikor odáig merészkedtek,, hogv elzavarták a papot a munkás koporsója mellől, de nem volt eset rá„ hogy egyetlen rabbit ís elzavartak volna!! Kérdem, mi lenne a magyar népből, ha ilyenmódon kiirtanák az istenfélelmet a gyermekekből, s ha a szociáldemokratáknak ez a törekvése megvalósulna. A napokban ítélték el Újhelyi Nándor regényírót, aki egy müvében szeméremsértő módon ir Krisztusról és a Megváltó szent személyét lepocskondiázHétfőn és kedden: Lili bárónő I Navarrai Margit Jön: