Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-09 / 83. szám

1994. április 9. JütsannÉtL fér ügyvezető igazgató felügyeletével a bőr­jiyár ma már piacra viszi a vármegye nyers­anyagából előállított készítményeit és a nyíl­lal átlőtt vaddisznófőnek, a részvénytársa­ság címerének dicsőséget szerez. A festői ünnepélyes felavatáson meg­jelent dr. Kállay Miklós főispán, Geduly Henrik püspök, Énekes János kanonok, Bar­tók Jenő és dr. -Bernstein Béla lelkészek, Wíkecz István alispán, dr Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester, Illés An­éor dr. kir. főügyész, Majthényi Kiss Sándor és Ozory István kir. államrendőrségi főtaná­csosok, di?. Zelenka Lajos kúriai biró, tör­vényszéki elnök, Tóth Bálint min. tanácsos, *nzügyigazgató, Liptai Jenő, Szohor Pál fő­jegyző, Harsányi László főispáni •tkár, Nag.y Elek, Rajtik Miklós tanácsosok, Liptay Jenő, Baruch Arthur a Kereskedők és ttazdák Köre, Pisszer János az Ipartestület elnöke, Paulusz Márton a Gazdakör diszel­•öke, Uzónyi Jenő kir. posta és távírda fő­felügyelő, Benkő András kir. tanfelügyelő,. Szitha Jenő állomásfőnök, Sikorszky József kir. iparkerületi főfelügyelő, Moravszky Fe­renc a Kossuth főgimnázium, Margócsy Emit a kereskedelmi iskola, Kuzaila Péter az áll. tanítóképző-intézet igazgatója és sokan a takarékpénztárak vezetői, a társadalom vala­mennyi körének képviseletében, a bőripari részvénytársaság igazgatósága élén báró tButtler Sándor és dr. Klekner Károllyal, tel­jes számban megjelent. Az érkező főispánt a diszes bejáratnál • gyártelep igazgatósága nevében báró Buttler Sándor köszöntötte, azon a gyártele­Í en, amely nem nyerészkedés céljából ala­ult, hanem, hogy az itthoni nyersanyag fel­táolgozásával a magyar ipar és gazdasági *Iet fellendítéséhez hozzájáruljon. Dr. Kál­lay Miklós főispán válaszában megköszönte «z üdvözlést s örömének adott kifejezést, iogy erre a telepre jöhetett, amelyet ma oly »ehéz létesíteni, mert hisz nem egyéni érvé­nyesülést, hanem a köznek a szolgálatát tűzte céljául. Isten áldását kéri a gyár működé­sére. A megjelentek ezután megtekintették az •lénk gyárj tevékenységet. Előbb a gépházat •z energiaformát nézték meg. Mindenütt csín, •ftsztaság, a higiénikus és szociális szempon­tok figyelembevétele. A gépház után Zoltán Gáspár ügyvezető-igazgató kalauzölása és szakszerű magyarázatai mellett Dr. Kállay Hiklós főispán és a_ megjelentek a bőrgyár­tást figyelték meg, a'cserzéstől, az áztatok és marók működésétől, a nyers bőr tisztításától kezdve a borkészítés minden fázisa látható tolt, egészen a sevró bőrt simító gép müko­«léséig. Megtekintették a szőrme feldolgozó műhelyt, majd a kész bőrök raktárát, ahol mindenféle kész áru, kikészített szőrmék, ló, borjú, disznó, kutyabőrök állnak kiváló minő­ségben a részvényesek, a kereskedelem és Ipar rendelkezésére. Különös figyelmet .keltett és méltatás tárgya volt a gyár vezetőségének az a törek­tése, amellyel a gyár munkásaainak kényel­mes elhelyezkedését, lakását, ellátását biz­tosítani igyekszik. A gyár maga építtet laká­sokat és tovább terjeszkedve földet is bocsát • munkások rendelkezésére, ahol házikerté­szettel foglalkozhatnak. A gyár megtekintése után az udvarban megható jelenet következett. Az egyházak papjai lendületes beszédben áldást kértek a Gondviselőtől a magyar ipar élni tudását Hirdető uj telepre. Geduly Henrik püspök az h. ev. egyház nevében örömének, büszke­legének ad kifejezést, amikor azt látja, hogy megcsonkittatásunk idején uj vállalat indul • fejlődés útjára, mint biztató jele erőnknek. 'h gyártelep munkaalkalmat nyújt és közre­működik a társadalmi osztályok közötti béke megteremtéséhez. Ezután Énekes János pré­post kanonok mondja el egyháza áldását s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az uj gyártelep nem lesz a nemzetközi­ség melegágya, mert az alapítók a lelkes magyar nemzeti érzés, a munkára, békére inspiráló vallásos életfelfogás hirdetői. Bartók Jenő ref. lelkész rámutat arra, hogy a turániak mindent zajjal kezdtek ed­dig s ez nem vitt eredményre, örömmel látja hogy a bőrgyár ellentétben ezzel a szellem­mel, csendben, szerényen, de dolgozva, mun­kálkodva eredménnyel működik. — Dr. Bernstein Béla főrabbi örömmel köszönti a munka uj hajlékát, mely Isten előtt kedves. A munka az egyedüli, amelytől a régi bol­dog Nagymagyarország feltámadását vár­hatjuk, annak a boldog országnak eljövete­lét, mely faji, felekezeti és minden elhatároló különbség nélkül egyaránt keblére öleli min­den munkás, dolgos fiát. Az egyházi áldások elhangzása után a felavató ünnepre meghívottak a gyár egyik termében teritett asztalhoz ültek. Itt Dr. Klekner Károly mondott lelkes köszöntőt azokra a férfiakra, akik a legválságosabb idő^ ben önzetlenül adták oda tőkéjüket a gyár céljaira, akiket a legönzőbb napokban tiszta idealizmus vezetett s báró Buttler Sándort üdvözli ezek élén. Zoltán Gáspár ügyvezető-igazgató Dr. Klekner Károly alelnök páratlan áldozat készségét és hervadhatatlan érdemeit méltat­ja. Zelenka Lajos kúriai biró, törvényszéki biró és dr. Bartók Jenő lelkész rámutatnak Zoltán Gáspár minden akadályon áttörő, cso­dálatos energiájára, agilitására, amellyel a gyártelep létrehozását lehetővé tette. A felavatáson résztvevők azzal a bol­dog érzéssel távoztak, hogy lehet Csonká­in agyarországon is építő, alkotómunka, van­nak idealizmussal áthatott dolgos emberek, akik a hazafiság fogalmának genus proximu r mát, leglényegesebb jegyét a munkában látják. Szerdán délután lesz a polgári leányiskola Madách-ünnepe. Nyíregyháza, április 8. A' Nyirvidék tudósítójától. Madách Imrének, a magyarság egyik legnagyobb büszkeségének centennáriu­mát sorra ünneplik iskoláink is. A nyír­egyházi községi polgári leányiskola nö­vendékeinek Madách-ünnepe április 9-én, szerdán délután 4 "órakor lesz az intézel nagytermében. Az ünnepség műsora a következő: 1. Hiszekegy, énekli a dalkör. 2. >Madách* dr. Vietórisz .Józseftói, sza­valja: Hcller Oíga III. B. oszt. tan. 3. »Magyar rondo« zongorán 4 kézre előad­ják: Tessík Grállá III. B. és Mészáros Klára IV. á. oszt. tanulók. 4. »Fogságom­ból « Madách Imrétől, szavalja.- Margu­liesz Irén IV. Á. oszt. tan. 5. Sírom > Madách Imrétől, szavalja: Suhanesz Irén III. B. osz. tan. 6. »Madách élete és köl­tészete* felolvasás tartja: Takáts Karola tanárnő. 7. »Jelenetek az Ember tragé­diájából«, előadják: Ádám: Balázsi Ilona IV. B. Éva: Kántor Borbála IV. B. Luci­fer: Kállay Erzsébet IV. A. és Kuehinka Erzsébet IV. B. Rabszolga: Somay Erzsé­bet IV. B. oszt. tanulók. 8. »*Angyalok kara énekli a dalkör. A "Madách-ünnepé­iy.en belépődíj nincs. A 1 jótékony adomá­nyokat az intézet felszerelésére fordítja a polgári leányiskola. Pár szó azokról, akik szégyen hoznak reánk magyarokra és kárt okoznak hazánknak, mert nomád életet élve, nagy számú családjaikat azok­kal a békés és dolgozó polgárokkal tartal­ják el, akik maguk is roskadoznak a sú­lyos terhek alatt. Konszolidál! állapotok­ról pedig mindaddig nem leltet szó, míg a lapokban megjelent hírek szerint egy­mást érik a lopások,, rablások, gyilkossá­gok,, amelyeknek túlnyomó része szintén ezeknek az ősvándorlóknak a kontójára ir­ható. Könnyű nekik a megtorlást elke­rülni akkor, amidőn megfelelő törvények nélkül a hatóság is tehetetlen velük szem­ben,,, mert más tisztességes polgárt vagyo­na és állandó lakhelye bármikor tör Vény­kézre juttathat, addig ez a kiváltságos nép kerekét old, ha észre veszi, hogy az igaz­ságszolgáltatás lassan forgó gépezete mozogni kezd,, hojgy aztán pár vármegyét átugorva, egy-két napon belül az ottani állapotokról tájékozódva, ravaszul ki­eszelt tervek szerint kövessenek el ujai>5 gaztetteket. Ma mindenki a többtermelést han­goztatja és mégis mit látunk, hogy egy rongyokba burkolózó megszálló csapat valósággal here módjára él közöttünk és politikusaink és más egyébVezérférfi­aínk nem veszik észre,, hogy komolyan kellene a dologhoz látni, hogy Végre meg­szakadjon a sátoros cigányok garázdálko­dása, akiknek merészsége annyira m°gy> hogy fényes nappal sorba járják a váfoa szélső utcáit és zsarolják ott is a lakos­ságot. Ha észreveszik, hogy túlerővel ál­lanak szemben, akkor jövendőt monda­nak,, kuruzsolnak embert és állatot, de ilyenkor nem vetik meg a lopás és rab­lás mesterségéi. Hogy ez igy van,, nem is csodálkozhatunk rajta, amikor a la­kosság megkönyörül ruhátlanságukoií, napok óta nem evésről szóló hazudozá­sukon és ahelyett, hogy fellépne ellene, még egér utat ad nekik. Láthatunk bete­ges hadiözvegyeket, akik nehéz munkával keresett kenyerükből juttatnak olyan de­rék szál embereknek, akiknek testi ereje tízszeresét is teszi az övének, csupán azért, hogy megszabaduljon tőle. Máskor pedig az asszonyok csalják el a gyermekek szá­jától az ennivalót, hogy kártyavetéss.el ámítsák el és jobb jövővel biztassák meg a sok gondok között vergődő csa­ládanyát. Ezek számára kellene a dolog­házat felállítani és internálni őket, míg a gyermekeket be kellene utalni a gyer­mekmenhelybe,, hogy ott veszítsenek a vadságukból, ha teljesen ki sem lehetne ölni belőlük apáik természetét. Nekem nem a hiúság adta a kezem­be a tollat, hanem az újságok által meg­irt és meg nem irt gaztettek sorozata. — Embertársaim is ösztökéltek a megírásra, akikkel én együtt lakom a tanyán és vé­dekeznünk kell állandóan ez ellen a belsQ ellenség ellen. Vannak azonban esetek, a mikor sem bátorságunkkal* sem összetar­tásunkkal nem tudjuk elhárítani a bpjt portánkról, hogy mást ne említsek, köze­lünkben A ran a Dessewífy-féle uradalom, ahol ragályos betegségben sokszor»huÍIa­nak el jószágok, melyeket a földből is kilopnak a cigányok és fertőzik vele aj egész határt, sőt "a vármegye jószágállo­mányát. Egy ízben mái* terjesztettem elő egsi javaslatot a 7 éven aluli cigánygyermekek ^intézetben való elhelyezéséről és a lehe­tőséghez képest hasznos polgárrá való ne­veltetéséről, melyet a kormány akkor, a ' háborús bonyodalmak között részletek­1914. Történet I. Ferenc József király idejéből. Bemutatja 8-9- 10-én, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel a Diadal

Next

/
Oldalképek
Tartalom