Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-09 / 83. szám
W II Tt —» i IMIWM mi l HH M I • JftimrwÉg 1S24 április m m* mWMVWtm ni um m M te^tiM^MK-ttoi&mmmWíM^^ < bon menőleg nem tárgyalhatott, pedig ha akkor elfogadták volna, ma már kevesebb szabadlábon (ev/; cigány veszélyeztetné közállapotainkat, melyeknek rosszabbodását még ma j[s ölbetett kezekkel nézzük. LQfas Kovács András I M T> J . 11. Jlí. JL. volna is, földet csak a vasúttól 70—80 kilométer távolságra lehet vásárolni. — Az a föld is olyan,, hogy ezer ember kellene a megművelésére, akkor is csak évek múlva lehetne hasznát látni. Ilyen a helyzetük a szegény kivándorlóknak. Okuljanak belőle azok,, akik otthon vannak. Eddig szói Palkó István levele, a mely kétségbeesett segélykiáltása és figyelmeztető szava a kivándorolt magyaroknak. f Kivándorolt magyarok segélykiáltása DéíamerikábóL Több izben foglalkoztunk már a délamerikai kivándorlók siralmas helyzetével és a kivándorlási ügynökök lelkiismeretlen munkájával, akik legtöbb esetben a dél amerikai nagybirt okosok megbízásából szállítják a munkásembereket a nyomorba, a szenvedésbe és a pusztulásba. Alkalmunk van közölni egy most érkezett kétségbeesett panaszos levelet, a melynek írója — Palkó István — az ügynökök rábeszélésére itthagyta hazáját és a következő levélben számol be szomorú tapasztalatairól: ;$>! íg$ — Montevideó, 1924. február 24. — Tisztelt Szerkesztőség!! Alulírott a magvai- kivándoroltak nevében írom ezt a levelet, akik azzal a remémiyel hagyták el hazánkat az ügynökök rábeszélésére, hogy. családunknak jobb jövőt biztosítsunk. Jó termőföldet ígértek,, de sajnos, csak igéret volt, mert rultul becsaptak beimüket. Kivittek minket szerencsétleneket kávémunkára, és annyit sem fizettek, hogy keresetünkből jól lakhattunk volna. Éz még nem lett volna olyan nagy baj, hisz az ember a jobb jövő reményében szívesen szenved, a klima egészségtelen, szegény magyarokkal vannak telve az összes kórhazak. Rengeteg a mérges kígyó, amely sokat elpusztított közülünk, a moszkitó, meg a ,szunyo|g csípése kimondhatatlan Iónokat okoz. A sorsüldözött szerencsétleneknek még a halál is megváltás. Jelenleg Uruguayban vagyok. Feleségem és háromtagú családomat kint hagytam a kávéföldeken. Ma kaptam levelet feleségemtől, amelyben irja, hogy három gyermekem a kórházban fekszik. Azért jöttem ide, hogy hátha mégis adna az állam telepet. De ebben is cs,alódtam kérésemmel, minden mcgokolás nélkül visz. szautasitottak. A levegő itt sokkal jobb,, inint odakint, de nem lehet munkát kapni, mert tele van a város kivándorlókkal, akik éhbérért is dolgoznának. A szerencsétleneket tönkre teszi a gond és a nyomor és megeszi őket a piszok és sok undok féreg. Olvastam, hogy az ügynökök még most is garázdálkodjiak odahaz 0 s a hajó. zási társaságok egyes lapokat elárasztanak kivándorlásra csábító hirdetésekkel. Kérem tisztelt szerkesztő .ur, irja meg a lapjában a mi szomorú helyzetünket,, hogy. Okuljanak azok, akiket el akarnak szédíteni a rabszolgaszállitók. Ha nem akarnak teljesen tönkremenni, ne jöjjenek erre a vidékre és ne üljenek fel a sok lelkiismeretlen ember rábeszélésének. — Azoknak egyrésze, akiket kávémunkára vittek, nem birták a borzasztó életet és eladták kevés,, még megmaradt ruhájokat,, napokig gyalogolva, rongyosan, betegen érkeztek San Paoloba. — Pénze senkinek s^ncs a kivándorlók közül. De ha Április 9- és 10-én, szerdán és csütörtökön x/48 és 9 órakor az Apollóban B Hogyan igyekeztek az erdélyi magyarság számát csökkenteni ? Érdekes magyar könyv jelen; inog LagfO«.®a. (Kolozsvári tudósítás.) Dr. Jakabffy Elemér, a Magyar Kisebbség cimü politikai folyóirat szerkesztője nagy szorgalommal és gondos hozzáértéssel összeállította és kiadta Erdély statisztikáját, vagyis a Romániához csatolt volt magyar terület lakosságának számarányát nemzetiségük, vallásuk, birtok viszonyaik és műveltségi állapotuk szerint a, 1910. évi magyar és az 1920. évi román hivatalos adatok alapján. Nagyon szükséges munkát végzett a fáradhatatlan tudós szer kesztő, mert ez adatok alapján tisztán láthat, juk a magyarság helyzetét Romániában, meg. ismerjük erőinket, melyre vezetőink támaszkodhatnak és amelyet fenntartani és erősíteni minden magyarnak kötelessége. Az Előszóban élesszemü birálattal fejti föl a szerző, milyen lelkiismeretlenül vagyis inkább mennyire bizonyos »szempontok« szerint, a tárgyilagos igazság mellőzésével készült az 1920-iki hivatalos összeirás alapján Románia lakosságáról kiadott román nyelvű számbavétel. Erdély népességéről már a XVI. században találunk följegyzéseket. Akkor a románság az egész lakosság (magyar, szász) egynegyede lehetett. A XVII. század végén a félmilliónyi lakosságból már 200 ezer volt román, 1721. táján, tehát a különböző harcok, pusztítások, Rákóczi küzdelmei után, melyekben mind a magyar vér pusztult, a magyarság a lakosságnak már csak 36 százaléka, a románság meg 48 százaléka. Ettől kezdve a magyarság százalékszáma egyre csökken a románságé egyre növekedik. Az 1910. évi magyar statisztika szerint Erdély lakóinak száma összesen 2,678.364, melyből magyar 918.217 (34.3 százalék), német 2234.082 — (8.7 százalék), román — 1,472.021, (55 százalék), egyéb 54.044 (2 százalék), a többi Romániához csatolt területen összesen 2,175.930 lakos élt, köztük 1,093.873 magyar,, 874.457 román. E szerint tehát az egész Romániához csatolt területen a lakosság összes számából (4,854.297) magyar volt 2,012.090, román 2,346.482. Rendkívül érdekes-,hogy a magyarság e tekintélyes számát hogyan igyekeztek a béketárgyalások számára készített statisztikák kezdetben csökkenteni. Már ebben 347.104 lélekkel kevesebb a magyarok száma, amit könnyen elértek némi átszámításokkal. így Csikmegye gyergyótölgyesi járásnak lakosságát egyszerűen négyezerrel leapasztották. Alsó-Fehér megyében a magyarok szá mából levonták a zsidókat és 3569 lelket, holott a németek közt meghagyták a magukat német anyanyelvűnek^ valló 423 zsidót, —' Beszterce-Naszód megye 10.737 magyarját leszállították 4209 lélekre, holott 5033 róm. katholikusból 3226, a 3781 reformátusból 2623 és a 200 unitárius mind magyar anyanyelvűnek vallotta magát és e három tétel már 7049 magyart ad ki, ami a kimutatott 4209 magyarnak majdnem kétszerese. Az 1920-iki hivatalos összeirás azután a zsidókat külön nemzeti kisebbségnek vette és igy is számolta el. így azután sikerült a magyargyarság számát 1,305 753 lélekre leszorítania pedig ha a kimutatott 181.340 zsidót, meg a háborús veszteségeit, a kivándorlást számbavesszük is, de nem feledjük a természetes szaporodást szaporodást sem, lehetetlen, hogy a 22 millión felül levő magyarság 1920ban ennyire lefogyott volna. ^ Helyesebb összeget kapunk, ha az egész Románia népességi viszonyait nézzük az 1919. évi hivatalos adatok alapján Ezek szerint az összes lakosság száma 15 millió 723 ezer 412, ebből román 10 millió 536 ezer 931 (67 százlék), magyar 1 millió 822 ezer 942 (11.6 százalék). E magyarságból Erdélyben és a csatolt részeken lakik 1.660.448 (31.7 százalék), a regátban 15.200 (2.2 százalék), Bukovinában 10.931 (1.3 százalék), Besszarábiában 63. A népességi viszonyokon kivül gazdag, rovatok beszélnek e könyvben a művelődés viszonyokról is. Ezekből csak egy adatot említek : mekkora államsegélyt adott a román felekezeti és községi iskoláknak. íme : 112 községi román iskolából államsegélyt kapott 98, 190.268 K, 919 gör. kath. román iskolából 713, 873.165 K, 1137 gör kel. román iskolából 660, 721.250 K, öszszesen 1,184.683 K. Jakabffy könyvének értékét és használhatóságátkülönösen emeli, hogy nagy fáradtsággal összeállította az átkapcsolt részek községenkénti statisztikáját, amiből mindenki megtudhatja, hogy egy-egy községben hány lakos van s azok milyen nemzetiségűek és vallásúak. A könyvet minden hivatalban nélkülözhetetlenné teszi az utolsó rész, melyben betűrendbe szedve minden helységnek magyar és román nevét megtalálhatjuk. A helységnevekre nézve is van egy érdekes kimutatás a könyvben N. Marare jassii tanár, öszszeállitása alapján. Eszerint Erdélyben szláv név van 235, ősrégi 357, német eredetű 68, magyar eredetű 1052, román eredetű 394. A vaskos füzet Lúgoson jelent meg. Ára 150 leu. A Természettudományi Kör diszgyülése az ev. Kossuth főgimnáziumban. Nyíregyháza, április 8. A' Kyirvidck tudósítójától. ! Az ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium Br. Eötvös Lóránd Természettudományi Köre április hó 9-én, szerdán délután 6 órai kezdettel diszgyülést tart. $ diszgyülés keretében fog az ifjúság beszámolni arról a munkáról, melyet az ebben a tanévben meghirdetett pályázat dijainak elnyerése érdekében kifejteti A' diszgyülést kísérletekkel és vetített képekkel gazdag előadások fogják svonzóbbá és élvezetesebbé tenni. A természettudományi kör minden az ifjúság szellemi fejlődése a természettudományok iránt érdekcs lődőt szívesen lát s ezúton is meghív a diszgyülésre. A diszgyülés tárgysorozata a következő: 1. Megnyitót mond Szathmáry József ifj. elnök. 2. Beszámoló a pályázatokról. Tartja: Hartstein György, titkai-. romantikus történet 6 felvonásban. Főszerepben : — Leé Parry és Olaf Storm
