Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Jrtlttfffffag 1924. április 29. A magyar lélek a Revue de Geneve-ben. Az átlag amerikai kemény kerü,. nehézkes, dolgos, overall-os munkásembernek ismeri a magyart. A kabátos magyarról,, az értelmi foglalkozású magyarról alig, vagy egyáltalán nem akarja hinni,, hogy ugyanaltból a talajból nőtt ki,, ahonnan az Egyesült Államok bányászainak és acélgyári munkásainak jó része szakadt ki ide. Az átlag nyugat-európai megfordítva könnyelmű,, mulató, lelkes, rajongó, az élettel,, a valósággal csak játszó hetyke urnák ismeri a magyart. .Magyar ember láttára,, magyar szó halattára a képzettársítás utjain két kép tűnik fel előtte. Az első: mulató ur,. akinek egyik oldalán a pincérek töltik a bort és a pezsgőt s másik oldalán a cigány húzza cikornyásan és vadul. A második: nemesek és arisztokraták, akik kivont karddal, lovagias rajongásban esküsznek hűséget királynőjüknek s lelkes egyhangúsággal kiáltják: Eleiünket és vérünket!!« A tárnák fullasztó mélységében elseny vedt, a kohók izzása mellett kiégett numkáslélek és a bor mámorában,, a cigány zenéjében kivirágzó uri lélek: ezek vagyunk,, ilyenek vagyunk a külföld szeméJH'II. AZ igazi lejkünk eltűnik a messzi, végtelen Alföld káprázatos délibábjában. — A köd, amely megüli lelkünket, legfeljebb a Kárpátok csúcsáig ér s bánatunk,, kétségbeesésünk, tragikus, reménytelen küzdelmünk könnyeit és kiömlő vérét Kelet leié sodorták el a nagy folyók. A magyar lélek igazi képét soha,, vagy alig vetítették ki,, továbbították Nyugatnak a szeljemi megértés, a gazdasági kapcsolat »rádiói«. S most egyszerre mégis halvány,, rövid, de biztató üzenetet küldött a magyar lélek Nyugat felé. A Revue de Geneveben,, ebben az előkelő és kiváló francia nyelvű svájci folyóiratban cikk jelent meg dr. Eckhardt Sándor, budapesti egyetemi tanár tollából a magyar lélekről,, a magyar lélek kettőségéről. Mert két lelke van a magyarnak,, két arca, mint Jánus bálvány&zobrának, akit valamikor. Istennek tiszteltek a rómaiak. Az egyik magyar arc Keletnek néz és a másik Nyugatnak. Az egyik arc derűs,,bizakodó, szemei lelkesek és reményt sugárzók, ajkai az eszmék tüzes szavait kiáltók. S á másik arc borús és vigasztalan, szemében a kétségbeesés, a küzdelem reménytelensége borong s ajkairól a gyász, az átok hangjai zengenek. A bizakodó s lelkes arcot — s a külföld úgyszólván cs,ak ezt ismeri — Kos. suth viselték,, Petőfi és Jókai. A reménytelent és kétségbeesettet: Széchenyi és Vörösmarty,, Kemény Zsigmond és Bolyai, Deák Ferenc és Arany János,, Tisza István és Ady Endre. A külföld csak Kossuthról tud,, Petőfiről és Jókairól. Az egyikben a valósággal és körülményekkel sem számoló feltétlen szabadságszeretelet becsüli, a másikban a pusztai, vad rajongás,L szereti, a harmadikban elkáprázódik a képzelet korlátlan és elegáns szárnyalásán. De nem ismeri Széchenyit és Vörösmartyt, akiknek elméje elborult nemzetük tragédiáján. Nem olvasta Kemény Zsigmondot, akinek regényhőseiben a magyar sprs végzetszerüsége ver le minden szabadulni akarást. — Nem tud Bolyairól, aki a mértan egyik legkülönösebb és legjelentősebb munkájának megalkotása után roppant össze s vonult vissza minden tudománytól a reménytveszteti magányba. Nem igen hallott Deák Ferencről, aki, amint Kossutlihoz irt leveleiből kiderült, nem kevésbbé szerette a magyar szabadságot nála s aki azzal az érzéssel egyezett ki Béccsel, hogy úgyis minden hiábavaló, a magyar végzet, hiába — beteljesedik. Nem merült el 'Arany. Jánosban, a nagyszalontai jegyző férfias buskomorságáról, szemérmes életgyászáról semmit sem sejt. Alig hallotta talán hírét annak s talán' nem is hiszi, hogy Tisza István volt az egyetlen, aki a felelős államférfiak közül tiltakozott a hadüzenet ellen s aki némán, haláláig szótlanul viselte a felelősség összeroppantó súlyát, amelyről tudta, hogy nem lehet vállalni, hogy csak pusztuláshoz vezet S csupán éppen a Revue de Geneveből alkothatott halvány képet magának Ady Endréről, akinél tisztábban és prófétásabban magyar még nem érezte meg és nem fejezte ki a magyar sorsot, a magyar végzetet, a magyar átkot. Két lélek él a magyar népben. De az egyiket —• s ez semmivel sem kevésbbé igazi a másiknál — magába zárta önön vég zete. Nem szabadulhat, nem értheti meg senki, csak a magvai' s még a másik magyar lélek sem igen akar tudni róla. Küzd ez a lélek, de reménytelenül. Felveszi a harcot sorsa ellen, amelyről tisztán érzi minden harcával szemben is he fog következni Fellázad végzete ellen, bár látja, céltalan a lázadás. Kikel az átok ellen, de abban hisz, hogy úgyis le fogja sújtani. — •Vájjon van-e még nemzet a világon, amely bűnbocsánatot kér. Himnuszában és Szózatában előrelát ja a sírjál, amelyet a népek milliói vesznek körül.« Vájjon van-e még egy nép, amely a tragikus küzdelmek évezredét élte volna át világrészek,, világtájak mindent felmorzsoló összecsapásában ? _ A Revue de Geneve cikkében ez a magába zárt, tragikus magyar lélek szólal meg félreérthetetlen világossággal s magához ,

néltó nyíltsággal. Meghallják-e? Megértik-e ? Megértik-e egyszer végre ezt a lelket, amely a legszebb tettre képes: küzdeni reménytelenül és felvenni a harcot a céltalan, végzetes sors ellen? A nyíregyházi Mansz májusban műsoros délutánt rendez. A szövőszékek útban vannak. — Szerződött szövőmunkások. Tormay Cecil* levele a nyíregyháziakhoz. Nyíregyháza, április 25. A Nyirvidék tudósítójától. Több mint 350 tagja van már a Mansz nyíregyházi fiókjának s a munkára szervezkedett tagok lelkes gardája állandóan erősödik. A Mansz nyíregyházi fiókja addig is mig a szövetségi munka nagyszabású ünnepséggel való megindítása a szövőtelep felavatása megtörténik, a fiók műsoros délutánt rendez. Ez a műsoros délután még május hó elején meglesz és szereplői nagy publikumot fognak odavonni a főgimnázium dísztermébe. Csiky Istvánné, a fiók ügyvezető elnöke napról-napra várja a Budapesten feladott szövőszékek érkezését. Az eddigi lehetőségek szerint hat szövőszék beállítása lesz biztosítva. Leszerződtették a munkáslányokat is, egyelőre tizet. A szövőtelepre nagyon szívesen jelentkeztek a munkások, mert a debreceni példából tudják, hogy a szövőszékek mellett jó keresethez juthatnak. A Gazda-otthonban felállítandó szövőtelepre a napokban ér&ezik a szövőmesternő, aki a munkásokat és az első csoportba sorozott Mansz tagokat megtanítja a szövésre. A Mansz nyíregyházi fiókjának megalakulása alkalmával táviratban üdvözölték a Mansz országos elnökét, Tormay Cecilet, aki betegsége miatt nem vehetett részt a nyíregyházi alakuló gyűlésen. Tormay Cecile a következő levelet intézte Csiky Istvánnéhoz a helyi fiók ügyvezető elnökéhez. Nagyságos Asszony ! Örömmel értesültem a nyíregyházai fiók hivatalos megalakulásáról. Az alakulás alkalmával hozzám juttatott üdvözlő táviratot hálásan köszönöm. Jól esett, hogy abban az ünnepi órában rám gondoltak, rám, akit a betegség akadályozott meg az odautazásban. Legyenek meggyőződve, hogy abban a nehéz, de nagyon szép nemzetépítő munkában, melynek én évek óta harcos katonája vagyok s melynek önök, nyíregyházai magyar asszonyok, hivatalosan most lettek katonái, mindig önökkel leszek. Isten jósága és segítsége áldja meg igyekezetünket. Kérem Nagyságos Asszonyt, hogy üdvözletemet a helyi szervezet minden egyes tagjának tolmácsolni szíveskedjék. Hazaszerető üdvözlettel a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében : Kiss Károly, Tormay Cecilé, orsz. főtitkár. orsz .elnök. A Mansz májusi műsoros délutánjára Nyíregyházára jön Kiss Károly országos főtitkár is, aki a megalakulás alkalmával olyan nagyhatású előadást tartott Nyíregyházán. Leány miatt gyilkolt egy egyeki legény. Két szeirássnl ölte meg riválisát. — A második szúrás mcgxebesitette a megölt legény anyját. Véres, halálos kimenetelű szurkálás történt húsvét első napján Egyeken, amely teljesen felkavarta a kis község békéjét és sok szóbeszédre ad alkalmat a falu asszonyainak és leányainak. Egy egyeki legény húsvét első napján éles késsel kétszeri szúrással megölte riválisát, akivel egy leányt szeretett. A szúrás halálos volt s a megszúrt legény vérbefagyva holtan ma adt lakásának kiskapujában. A gyilkosságról az alábbiakat jelenti tudósítónk. Egyek község egyik szép leányához két jóképű paraszt legény járogatott már hoszszabb idő óta, azzal a komoly céllal, hogy valamelyikőjük egyszer boldoggá tegye a kis paraszt leányt. — Az egyik legény Ficsor Antal, a másik Mészáros Lajos. A két legény mindaddig, amíg az udvarlás komolyra nem fordult, a legjobb egyetértésben járogatott le közös ideáljukhoz, — akkor azonban, amikor mindkettőjük komolyabban kezdett foglalkozni a házasság gondolatával, elhidegült a viszony a két fiu között. A leányhoz azonban mindketten hűségesen jártak, de ugy, hogy kerülve egymást más és más időben látogatták meg szerelmüket. A két fiu elhidegülése lassan-lassan gyűlöletté vált s most már azért is kerülték Fridericus Rex Walter v. Molo „Fridericus" cimü regénye után, 4 rész, 23 felvonás. — I-ső és Il-ik rész egyszerre. Bemutatja csütörtök, péntek és szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel a Diadal Mozgó! *