Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

Jrtlttfffffag aastjtA . irrirr»a 1924. április 29. Régi fényképek, vísszaszálló emlékek. Akiket csodáltak, ünnepeltek Nyíregyházán. Nyiregyháza, április 19 A Nyirvidék tudósitójátóf. A városháza épületéből hosszú évti zedek óta néz Nyíregyháza főterére, ím ott zsongó élethullámzásra Jakabovics Fánny tőzsdéje. Béke boldog zenéje,, há ború só hajós,, nyugtalan éveinek tört ak­kordjai, lörradalin ak artikulátlan zsivaja mind itt hallatszott jól kivehetően ebben a kis tőzsdében, amelynek halk zugaiban ezernyi emlék szunyókál. És sokszor szár­nyat kapnak ezek az emlékek. Zománcos, aranyos pillangó szárnyon röppennek ide a jelenbe. Napfényes délelőttökön csön­des öreg urak térnek be a tőzsdébe meg­szokott beszélgetésre és a pipafüst bárány­felhőin át idemosolyog egy-egy darab kék ég a múltból, egy-egy rég elsuhant ked ves arc, a boldog béke meghitt napjaiból. Mostanában, hogy Heltaiék muzsikálnak a nyíregyházi theátrumon, ezen a most tisztított,, de azért csak avult hangszeren, « Jakabovics tőzsdében ott trónol Bö­zsike»,a páholyok, lámlásszékek jegyeinek mosolygó osztogatója, akinek kisasztalán a bankók magassága és szine már a dél. előtti órákban jelzi, hogy a »darab« jó-e, vagy nem. És hosszú évtizedek óta igy van ez, ebben a tőzsdében, ahol Nyír­egyháza szinidirektorai, művészei kezdet­től fogva ellátogattak s a kis tőzsde látat­lan emlékkönyvébe, be van rajzolva a nyíregyházi szinészvilág minden érdekes figurája, minden mélyebb hullámot vert epizódja. Jakabovics Fannynak sok ked­ves emléke, szívesen, boldogan felidézett impressziója, érdekes és értékes kultúr­történeti adala van a nyíregyházi szinivá­iág múltjából s aki a nyíregyházi színház históriáját meg akarná irai, az nem néL külözheti Jakabovics Fanny közvetlen él­ményeinek emlékeit. Régi fényképe*:. Nyiregyháza város jubileumi eszten­dejében dr Bencs Kálmán kormányfő­tanácsos polgármester a város múltjából « külturhistoriai adatokat is felszínre akarja hzoni, meg akarja örökíteni. Kar­dos István kultur tanácsnok a polgármes­ter megbízásából szorgalmasan gyüj li eze­ket az adatokat s a színészet múltjára vo­natkozóan íöbb ízben fordult Jakabovics Fannyhoz, akitől több érdekes régi szin­lapot'és fényképet kapott. Ezek a fényké­pek vannak most elöltem. Szépséges prí­madonnák, naivák, drámai hősnők, daliás művészek néznek rám, mind ünnepelt, dé­delgetett kedvesei a közönségnek, drága emlékei az egykor dus virágokat bontó nyíregyházi .színészetnek. — Jakabovics Fanny kapta a dedikált képekel, amelyeket a művészek és művésznők szeretetet és hálát sugárzó szavakkal nyújtottak át. — Valami előttünk szokatlanul patriarkális inümus derű árad ezekről a fényképekről, ezeknek a művésznőknek és férfiaknak szépséges figurájáról. Nem a társas élettől el vonatkozott, szinte artista-világot elő, el­különült szülészek ezek, íianem a színhá­zat látogató, előkelően kulturált közönség benső szeretetébe fogadott, társas életbe vont művészek, abból a világból, mikor a színészet a társadalmi élet, városkultura organikus tényezője volt. íme az elsp kép. Gondoljanak rám Staud Margité 1878-ból. Miskolcon ké­szült. »Gondoljanak rá, ha e képre néz­nek, én sem fogom feledni jó nénikémet. Igaz hive: Staud Margit.« Ezt irt. a mű­vésznő a képre, amely az Ág és Bercnái igazgatók társulatában játszó nagyszerű operetténekes és táncos művésznőt ke­cses apród maszkjában örökíti meg. »Á néma hölgy.* Feleky Nelly néz kedvesen komoly szemmel ránk a következő képről. A Bo­kody-társulat énekes naivája volt. Forró sikerek, ünnepel te lés. részese. Nagyon ked­velték. »A néma hölgy*, ez volt a kedves­kedők megszólítása, amellyel Feleky Nellyt illették. Férjhez ment s családjá­val Pesten a .tisztviselőtelepen lakott, ahol Jakabovics Fannyka többször meg­látogatta,, ha a fővárosban voll dolga. A fényképre is ezt irta: A kedves néninek és a saját külön Fannykán ak szíves meg­emlékezésül, »a néma hölgy álnéven ne­vezett Nelly,« Komjáthyék Debrecenből hat éven át látogatta Nyíregyházát Komjáthy János kiváló tár­sulata, amelynek ig^zi művész milliőjében számos előkelő fővárosi színész talentuma bontakozott ki. Komjáthy Jancsi» ma is él s csak nemrégen ünnepelték Miskolcon kivételes művészi pályájának ötvenéves fordulóját. Nyíregyháza régi színházi kö­zönsége színig az intellektuális világból ke­rült ki. Értékelésének szempontjai nagyon komolyak voltak, művészi hatások iránt érzékeny, színművészekkel szemben ké­nyes, biztos és szigorú itéletü volt. És ez a' publikum rajongva szerette, becsülte Komjáthyékai. Pompás kuruc-kori vise­letben, daliás szépségének teljességében áll előttünk Komjáthy János. Gyönyörű magyar arca Mányoky Rákóczi-képére em­lékeztet. »Jakabovics Fanny őnagyságá­nak, az én legkedvesebb kollegámnak, szí­ves emlékül.« Ezt irta a képre Komjáthy Jancsi. Komjáthyné Závoczky Terézről, akinek a Kerenin Anna s más drámákban revelálódott nagyszerű drámai művészete s akit Nyíregyházán annyiszor ünnepeltek, kedves, ottlionias vonalú fej képe van Ja­kabovics Fannynak 1899-ből. A keiiemeá napok emlékére. Igen, azok a szép napok!! A kilencve­nes évek virágzó tavaszai, dus kalászt adó, békésen arató nyarai és boldogan szü­retelő őszei!! Édesen álmodozó muzsiká­val merülnek föl a múltból Nyiregyháza forró lendületű évei, a kilencvenes évek A Komjáthy-társulat nagynevű primadon­nája, Margó Zelma abból a múltból mo­solyog ránk, amint itt ül előttünk a ké­pen, a bojtos szék karjára könyökölve. »A kellemes napok emlékére, igaz barát­ságom jeléül.« Ezt írja a képre Margó Zelma, aki Margó Coelián f tk, Verő György, a »Szultán* stb. szerzője feleségének hú­ga s bájos,, ünnepelt primadonnája volt Nyíregyházának. < . Mosolygón, dúsan virágozott frizurá­val, a jobb kezében mezei virágokat tart­va, virágos selyem napernyővel, a trikós testet aüg fedő gyöngyös selyem koszlüm­. ben, a fiatalság igéző frissességében néz ránk a következő képről Kállay Lujza, a Komjátliy-társulat operett művésznője. A felvétel a »Tavasz«-bóI készült. Jól meni férjhez, nagyon fess nő volt, nagyon ked­velték Nyíregyházán — mondja róla Jaka­bovics Fanny. És mások meg ezt mond. ják. rajongtunk érte diákéveinkben..* i A legszebb kép. Komjáthyék után Makőék társulatá­í ból van előttünk néhány kép. És itt az el­1 varzáslóan üde, fiatalos, a legszebb mű­vésznő: Rózsa Lily. Micsoda lelkes, tom­| bolóan ünneplő, a színpad ragyogó poézi­I sének fényében fürdő esték voltak azok, mikor Rózsa Lily Bob herceg«-et éne­kelte, játszotta. A régi magyar nemesi csa­ládból származó Szentkirályi Lily a ) Magyar színházból szerződött le Debre­i cenbe s onnan indult országot hódító dia­j daluljára. Fényképe 1903-ból való s mint j » Bob herceget örökíti meg. Makó Lajos | kiváló társulatára szívesén emlékeznek ; vissza Nyíregyházán. A társulatból R. Ko­> vács Laura magyar ruhában áü előttünk. 1 Ünnepelt drámai művésznő volt. Sziaé*zer*hüvő Nyíregyházán. Palágyi Lajos ma a legjelesebb ma. gvar szinidirektorok egyike, feleségével, Menszáros Margittal, mint vőlegény és menyasszony vannak előttünk. A miivész­pár itt esküdött egymásnak örök hűsé­get a nyíregyházi róm. kath. templomban. Menszáros 'Margit, aki azóta elhunyt, menyasszonyi ruhában, fátyolosan, mir­tusz koszorúval ül, Palágyi Lajos frakk­ban, gyönyörű csokrot tartva áll előttünk. Drámai művészek voltak s Rákosi Viktor Malonnyay Elnémult har angok cimTi szín­müve az ő megrázó erejű művészetükön át ébresztette Nyíregyházán a hazafiúi lelkiismeretet. Singhoífer Vilma Az elegáns, előkelő, nagyvilági Ziiahy Gyula társulata is mély nemes művészi márkát képviselt, és értékes, szép eslék fo­kozták a nyíregyháziak érdeklődését és vonzalmát a színészet iránt Zilahyék ide­jében. Zilahyné, Singhoffer Vilma párat­lan kvalitású énekes művésznő volt, aki­nek neve ott ragyog a legelőkelőbb művész nevek között. Nyíregyházán is rendkívüli sikerei voltak. Jakabovics F,,nny képei kö. zött egyik tőle való. Az azóta elhunyt ki, váló művésznő ezen a képen a > Gül baba» Gábor diákjának pompás kosztümében áll összefont karral, jobbra biccenő fejtartás­sal. Kedvesen bohókás kép dr. Márffyné Mezei Jolán fényképe, aki különösen a Szibill-ben aratott óriási skereket Nyír­egyházán. Ünnepelt primadonna volt ő is. Gyöngyi Jolán. Pamlagon ül, a kezében tükröt tart a nagyszerű koloratur énekesnő, Gyöngyi Jolán, Gyöngyi Izsónak, a Golds lein szá­mi* szerzőjének leánya. A nyíregyházi Városi Színházban aligha cseng egyha­mar olyan remek hang, mint az övé és a/ ő szereplését büszkén jegyezheti fel a nyíregyházi színészet krónikarója. A lii­res koloratur énekesnő később az Opera­ház tagja lett. Most Baks,ay Judit néven a nagyváradi Szigügethy színház operaéne­kesnője s Miskolcon járt vendégszereplő körútján. Dórics bácsi A nagynevű művészek fényképei kö­zött kerül a jubileumi kultúrtörténeti ki­állításra Dórics Ambrus képe is. A Nyír­egyházán olyan népszerű Dórics bácsi a régi műkedvelő gárda egyik istenáldotta művészembere volt. A Jakabovics Fanny által őrzőit kép még 1899-ben készült. — Akkor adták c-lő a nyíregyházi műkedve­lők a Felhő Klári c. népszínművet, amely ben Dórics Ambrus Fátyol Ferkö szere­pét karakterizáló erővel alakilolta. Oda, Köt únn&pi sláger ** Diadal Morgóban: Szombaton 7 ét 9, vasár- g| . » n parodisitikas feDhó»»f jf" , » •« J <• I » t_! kilaador drámt —Három a testőr»faxaié ordap Klubja kedden 7 és 9 órai keadattd **ar«pb8si: felro­A. kettős f5­Edy Darclaa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom