Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-20 / 92. szám
Jrtlttfffffag aastjtA . irrirr»a 1924. április 29. Régi fényképek, vísszaszálló emlékek. Akiket csodáltak, ünnepeltek Nyíregyházán. Nyiregyháza, április 19 A Nyirvidék tudósitójátóf. A városháza épületéből hosszú évti zedek óta néz Nyíregyháza főterére, ím ott zsongó élethullámzásra Jakabovics Fánny tőzsdéje. Béke boldog zenéje,, há ború só hajós,, nyugtalan éveinek tört akkordjai, lörradalin ak artikulátlan zsivaja mind itt hallatszott jól kivehetően ebben a kis tőzsdében, amelynek halk zugaiban ezernyi emlék szunyókál. És sokszor szárnyat kapnak ezek az emlékek. Zománcos, aranyos pillangó szárnyon röppennek ide a jelenbe. Napfényes délelőttökön csöndes öreg urak térnek be a tőzsdébe megszokott beszélgetésre és a pipafüst bárányfelhőin át idemosolyog egy-egy darab kék ég a múltból, egy-egy rég elsuhant ked ves arc, a boldog béke meghitt napjaiból. Mostanában, hogy Heltaiék muzsikálnak a nyíregyházi theátrumon, ezen a most tisztított,, de azért csak avult hangszeren, « Jakabovics tőzsdében ott trónol Bözsike»,a páholyok, lámlásszékek jegyeinek mosolygó osztogatója, akinek kisasztalán a bankók magassága és szine már a dél. előtti órákban jelzi, hogy a »darab« jó-e, vagy nem. És hosszú évtizedek óta igy van ez, ebben a tőzsdében, ahol Nyíregyháza szinidirektorai, művészei kezdettől fogva ellátogattak s a kis tőzsde látatlan emlékkönyvébe, be van rajzolva a nyíregyházi szinészvilág minden érdekes figurája, minden mélyebb hullámot vert epizódja. Jakabovics Fannynak sok kedves emléke, szívesen, boldogan felidézett impressziója, érdekes és értékes kultúrtörténeti adala van a nyíregyházi sziniváiág múltjából s aki a nyíregyházi színház históriáját meg akarná irai, az nem néL külözheti Jakabovics Fanny közvetlen élményeinek emlékeit. Régi fényképe*:. Nyiregyháza város jubileumi esztendejében dr Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester a város múltjából « külturhistoriai adatokat is felszínre akarja hzoni, meg akarja örökíteni. Kardos István kultur tanácsnok a polgármester megbízásából szorgalmasan gyüj li ezeket az adatokat s a színészet múltjára vonatkozóan íöbb ízben fordult Jakabovics Fannyhoz, akitől több érdekes régi szinlapot'és fényképet kapott. Ezek a fényképek vannak most elöltem. Szépséges prímadonnák, naivák, drámai hősnők, daliás művészek néznek rám, mind ünnepelt, dédelgetett kedvesei a közönségnek, drága emlékei az egykor dus virágokat bontó nyíregyházi .színészetnek. — Jakabovics Fanny kapta a dedikált képekel, amelyeket a művészek és művésznők szeretetet és hálát sugárzó szavakkal nyújtottak át. — Valami előttünk szokatlanul patriarkális inümus derű árad ezekről a fényképekről, ezeknek a művésznőknek és férfiaknak szépséges figurájáról. Nem a társas élettől el vonatkozott, szinte artista-világot elő, elkülönült szülészek ezek, íianem a színházat látogató, előkelően kulturált közönség benső szeretetébe fogadott, társas életbe vont művészek, abból a világból, mikor a színészet a társadalmi élet, városkultura organikus tényezője volt. íme az elsp kép. Gondoljanak rám Staud Margité 1878-ból. Miskolcon készült. »Gondoljanak rá, ha e képre néznek, én sem fogom feledni jó nénikémet. Igaz hive: Staud Margit.« Ezt irt. a művésznő a képre, amely az Ág és Bercnái igazgatók társulatában játszó nagyszerű operetténekes és táncos művésznőt kecses apród maszkjában örökíti meg. »Á néma hölgy.* Feleky Nelly néz kedvesen komoly szemmel ránk a következő képről. A Bokody-társulat énekes naivája volt. Forró sikerek, ünnepel te lés. részese. Nagyon kedvelték. »A néma hölgy*, ez volt a kedveskedők megszólítása, amellyel Feleky Nellyt illették. Férjhez ment s családjával Pesten a .tisztviselőtelepen lakott, ahol Jakabovics Fannyka többször meglátogatta,, ha a fővárosban voll dolga. A fényképre is ezt irta: A kedves néninek és a saját külön Fannykán ak szíves megemlékezésül, »a néma hölgy álnéven nevezett Nelly,« Komjáthyék Debrecenből hat éven át látogatta Nyíregyházát Komjáthy János kiváló társulata, amelynek ig^zi művész milliőjében számos előkelő fővárosi színész talentuma bontakozott ki. Komjáthy Jancsi» ma is él s csak nemrégen ünnepelték Miskolcon kivételes művészi pályájának ötvenéves fordulóját. Nyíregyháza régi színházi közönsége színig az intellektuális világból került ki. Értékelésének szempontjai nagyon komolyak voltak, művészi hatások iránt érzékeny, színművészekkel szemben kényes, biztos és szigorú itéletü volt. És ez a' publikum rajongva szerette, becsülte Komjáthyékai. Pompás kuruc-kori viseletben, daliás szépségének teljességében áll előttünk Komjáthy János. Gyönyörű magyar arca Mányoky Rákóczi-képére emlékeztet. »Jakabovics Fanny őnagyságának, az én legkedvesebb kollegámnak, szíves emlékül.« Ezt irta a képre Komjáthy Jancsi. Komjáthyné Závoczky Terézről, akinek a Kerenin Anna s más drámákban revelálódott nagyszerű drámai művészete s akit Nyíregyházán annyiszor ünnepeltek, kedves, ottlionias vonalú fej képe van Jakabovics Fannynak 1899-ből. A keiiemeá napok emlékére. Igen, azok a szép napok!! A kilencvenes évek virágzó tavaszai, dus kalászt adó, békésen arató nyarai és boldogan szüretelő őszei!! Édesen álmodozó muzsikával merülnek föl a múltból Nyiregyháza forró lendületű évei, a kilencvenes évek A Komjáthy-társulat nagynevű primadonnája, Margó Zelma abból a múltból mosolyog ránk, amint itt ül előttünk a képen, a bojtos szék karjára könyökölve. »A kellemes napok emlékére, igaz barátságom jeléül.« Ezt írja a képre Margó Zelma, aki Margó Coelián f tk, Verő György, a »Szultán* stb. szerzője feleségének húga s bájos,, ünnepelt primadonnája volt Nyíregyházának. < . Mosolygón, dúsan virágozott frizurával, a jobb kezében mezei virágokat tartva, virágos selyem napernyővel, a trikós testet aüg fedő gyöngyös selyem koszlüm. ben, a fiatalság igéző frissességében néz ránk a következő képről Kállay Lujza, a Komjátliy-társulat operett művésznője. A felvétel a »Tavasz«-bóI készült. Jól meni férjhez, nagyon fess nő volt, nagyon kedvelték Nyíregyházán — mondja róla Jakabovics Fanny. És mások meg ezt mond. ják. rajongtunk érte diákéveinkben..* i A legszebb kép. Komjáthyék után Makőék társulatáí ból van előttünk néhány kép. És itt az el1 varzáslóan üde, fiatalos, a legszebb művésznő: Rózsa Lily. Micsoda lelkes, tom| bolóan ünneplő, a színpad ragyogó poéziI sének fényében fürdő esték voltak azok, mikor Rózsa Lily Bob herceg«-et énekelte, játszotta. A régi magyar nemesi családból származó Szentkirályi Lily a ) Magyar színházból szerződött le Debrei cenbe s onnan indult országot hódító diaj daluljára. Fényképe 1903-ból való s mint j » Bob herceget örökíti meg. Makó Lajos | kiváló társulatára szívesén emlékeznek ; vissza Nyíregyházán. A társulatból R. Ko> vács Laura magyar ruhában áü előttünk. 1 Ünnepelt drámai művésznő volt. Sziaé*zer*hüvő Nyíregyházán. Palágyi Lajos ma a legjelesebb ma. gvar szinidirektorok egyike, feleségével, Menszáros Margittal, mint vőlegény és menyasszony vannak előttünk. A miivészpár itt esküdött egymásnak örök hűséget a nyíregyházi róm. kath. templomban. Menszáros 'Margit, aki azóta elhunyt, menyasszonyi ruhában, fátyolosan, mirtusz koszorúval ül, Palágyi Lajos frakkban, gyönyörű csokrot tartva áll előttünk. Drámai művészek voltak s Rákosi Viktor Malonnyay Elnémult har angok cimTi színmüve az ő megrázó erejű művészetükön át ébresztette Nyíregyházán a hazafiúi lelkiismeretet. Singhoífer Vilma Az elegáns, előkelő, nagyvilági Ziiahy Gyula társulata is mély nemes művészi márkát képviselt, és értékes, szép eslék fokozták a nyíregyháziak érdeklődését és vonzalmát a színészet iránt Zilahyék idejében. Zilahyné, Singhoffer Vilma páratlan kvalitású énekes művésznő volt, akinek neve ott ragyog a legelőkelőbb művész nevek között. Nyíregyházán is rendkívüli sikerei voltak. Jakabovics F,,nny képei kö. zött egyik tőle való. Az azóta elhunyt ki, váló művésznő ezen a képen a > Gül baba» Gábor diákjának pompás kosztümében áll összefont karral, jobbra biccenő fejtartással. Kedvesen bohókás kép dr. Márffyné Mezei Jolán fényképe, aki különösen a Szibill-ben aratott óriási skereket Nyíregyházán. Ünnepelt primadonna volt ő is. Gyöngyi Jolán. Pamlagon ül, a kezében tükröt tart a nagyszerű koloratur énekesnő, Gyöngyi Jolán, Gyöngyi Izsónak, a Golds lein számi* szerzőjének leánya. A nyíregyházi Városi Színházban aligha cseng egyhamar olyan remek hang, mint az övé és a/ ő szereplését büszkén jegyezheti fel a nyíregyházi színészet krónikarója. A liires koloratur énekesnő később az Operaház tagja lett. Most Baks,ay Judit néven a nagyváradi Szigügethy színház operaénekesnője s Miskolcon járt vendégszereplő körútján. Dórics bácsi A nagynevű művészek fényképei között kerül a jubileumi kultúrtörténeti kiállításra Dórics Ambrus képe is. A Nyíregyházán olyan népszerű Dórics bácsi a régi műkedvelő gárda egyik istenáldotta művészembere volt. A Jakabovics Fanny által őrzőit kép még 1899-ben készült. — Akkor adták c-lő a nyíregyházi műkedvelők a Felhő Klári c. népszínművet, amely ben Dórics Ambrus Fátyol Ferkö szerepét karakterizáló erővel alakilolta. Oda, Köt únn&pi sláger ** Diadal Morgóban: Szombaton 7 ét 9, vasár- g| . » n parodisitikas feDhó»»f jf" , » •« J <• I » t_! kilaador drámt —Három a testőr»faxaié ordap Klubja kedden 7 és 9 órai keadattd **ar«pb8si: felroA. kettős f5Edy Darclaa.
