Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

1924. április "'0. Jüínmte adással játszott, szinpadi ruháját maga csináltatta. A képen lobogós ingujjban, dolmányban,, pörge kalapban álí előttünk ősz körszakálla,, hegyesre pödrött bajusza van. .Jobb kezét ökölbe szoritva lenyegetően emeli fel. Még sokan emlegetik Dórics bácsit,, aki Verzál* István róm. kath. plébános sógora volt s naponkint ott pi. pázgatott a plébánia ház előtt, ő volt a : plébánia gazdája. Korcsma a rámás csizmához. A multat elővarázsoló képek felidézik azl az időt,, amikor Nyíregyházán nem volt még meg a Városi Színház épülete. Akkoron, lm az idő még engedte, a mostani államrendőrségi épületben volt vendéglő fából készüli száliájában volt a színház. Primitív hely volt, kemény leszek a muzsik számára, mégis sok boldog színházi estét, töltöltek benne. Kivált ami- ! kor Blaha Lujza, a csalogány 'játszol/f benne. A Sárga csikó, CorneviUei harangok,, a Piros bugyelláris a halhatatlan művésznő vendégszereplésének keretei. Az egyszerű szállában előkelő publikum ünnepelte Blaha Lujzát, akinek vendégszereplése után a sarki vendéglőre kipingál, gáltalták a rámás csizmát, igy ieti belőle Korcsma a rámáscsizmához*. Blaháné akkor a Sóstón lakott. Jól esik idézni a multat, a régi patriarkális évtizedek emlékeit és egy fájó só. hajt küldeni a békés, gazd.,g, boldog Nagymagyarország Nyíregyházája felé. Hej, nagy idő telt el azóta, hogy a Jakobovics Fanny tőzsdéjében kacagva csengő művésznőkből rózsaszínű emlék, a " sárga pettyes portorico hétfilléres árából kilencszáz korona. lett. Egy emberöltő, de egy tragédiákkal Hépázotl szomorú emberöltő. Ám a fényképek mosolyognak ránk és biztatnak: megvirrad még*valaha. Tégtt- Béla. 1i AÁ Magyar tisztviselők idegenben. fliket találtak fel a magyar közszolgálati Alkalmazottak? A tisztviselői nyomor hősi halottja. Nyíregyháza, 1924. nagypéntekjén. A Nyirvidék tudósítójától. A királyi tőivényszék »Igazságnak felajánlott falai között, az esküdtszék sok nagypert megért termében folyt le a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének _szabolcsmegyei választmánya által, e hó 17-ére összehívott taggyűlés, amely méreteiben hatalmas, lefolyásában pedig méltóságteljes volt. A Kansz kebelébe tömörült igazságügyi pénzügyi, postás, vasuta->, vármegyei, városi tanügyi, dohánybeváltó hivatali, kórházi, munkáspénztári, jegyintézeti, állammérröki gazdasági felügyelőségi, állategészségügyi, foiyammérnök iés más köszolgálati tisztviselők és alkalmazottak tényleges és nyugállományos roboíosai adtak itt egymásnak találkozót, hogy összetartozandóságuk kifejezése mellett abban ^^felszentelt csarnokban mondják el köíös panaszukat, amely teremben természetszerűleg az igazságszolgáltatás kinyilatkozásának is meg kellett volna történnie. Ezúttal azonban csak a vádbeszédek hangzottak el és talán a nagyhét magába szállásának lehet betudni, hogy €zek a szavak olyan férfiasan elszánt ik, olyan lélekbe markolók, olyan komoíak voltak és ugy tünt fel, mint ha ott Csonkamagyarország kultúrfölényének keresztreíeszitését tárgyalták volna, amidőn a műveltség terjesztését és az emberiség közösségét biztosító intézmények alkalmazottai egyértelmüleg kinyilatkoztatták, hogy az élet keresztjét vinni nem bírják tovább és az orszr.g minden részében felhangzó kartársi panaszokkal egyetemben elkiildötték ők is a maguk segélykérő táviratait. Ez az ügy már nem a Kansz ügye, hanem minden hazája sorsán aggódó honpolgáré, mert ha ezekben a történelmi időkben el is tudják képzelni magukat az emberek a vadak módjára élő és a közintézményeket nélkülözni tudó szigetlakóknak, a kérdés nehéz része még mindig nem lesz megoldva, mert akkor kapzsi szomszédaink egy-kettőre bekebeleznék a senki szigetét és annak lakosságával tartatnák el a maguk hivatalnok seregét is. Dicséretére legyen azonban mondva a közszolgálati alkalmazottaknak, — tisztviselőknek és szolgáknak egyaránt, — hogy a zsúfolásig megtöltött teremben bár magasan csapkodott a szenvédelyek hulláma, egyetlen ember sem hozta fel a sztrájkot és nem kívánta megrázkódtatásoknak kitenni az amúgy is sok megpróbáltatáson átment szegény magyar Hazánkat. Ne tartson tehát senki attól, hogy a magyar tisztviselőkar sztrájkba megy és alkalmat ad az idegenek beavatkozására. Ennek tagjai — ha nem jön a többi társadalmi oszHungária Cipőáruház Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. — Interurbán telefon: 195. szám. mi

i

ii

«i

¥n

u

niTriiiii

ib

iii>»*Miiuiii

n •••iii

n« iiiiíinii

Mn

i mii n iiiMimii in ii

—min

—i ni

r

nt-mf—mit——raMii

r

rrm-i-miEgyes cikkek olcsó elárusitása: Női félcipők fekete pántos és Mzős 168.000 Férficipők fekete erős, tartós minőség 217.000 Gyermek fekete sevróeipők 18—22. számig 35.000 JLz JLpolló Húsvét vasárnap és hétfői A legizgalmasabb filmszenzáció: | J-J/^f^OLD C^ H.OTTENTOT (a halál lovas)

4 7 gyilkos felrónál árkon és bokron át. Amerika legjobb mfivészeirel. tály segítségére — lassankint elvérzenek és ernyedt kezeikből kihull a kultura fegyvere, •amellyel ma fenntartani képesek a demarkációs vonalak mentén ólálkodókat. Ekkor aztán nyitott lesz megint a határ, ugy, mint az őszi rózsás forradalom idején, amikor katonáink fegyvertelenül özönlöttek hazafelé. — Utánpótlásról pedig szó sem lehet akkor, amidőn a hiányosan táplálkozó család fejét megőrli a szűk hivatalos helyiség zárt levegőjében eltöltött 8—10 órai "munkaidő, amidőn vérszegény felesége nem képes egészséges utódoknak életet adni, amidőn a többi társadalmi osztály lenézi a tisztviselői pályát és nem adja arra gyermekeit. Másoldalról is veszélyezteti azonban országunkat és annak tisztviselői karát, a közel jövő. Kevesen vannak ugyanis olyanok, akik magán vagyonukból pótolhatják fizetésüket, hiszen a napokban jelentette be dr Kállay Miklós érdemekben gazdag főispánunk, hogy Kádáf Béla szolgabíró azért pusztult bele betegségébe, mert nem volt fehérneműje és nem akarta mással tudatni annak hiányát és nem ,®ent kórházba. A tisztviselői nyomornak tehát már ismét van hősi halottja. Ezeket az -állapotokat azonban ismeri a külföld is, ahol 'keresett munkaerő a magyar és véreinket csalogatják kifelé. Ott tudják, hogy a magyar Szemelweisz fedezte fel a baktérium mentes sebkezelést, ott méltányolják a báró Eötvös talajkutató ingáját, Tesla Miklós szaporó váltakozásu áramát, Irinyi gyufáját, Kandó Kálmán villamos nagyvasutját, Petróczy helyből felemelkedő repülőgépjét, Kossuth Tivadar hídépítéseit, Zippernovszky párhuzamosan kapcsolt transzformátorait, Farbaky villamos akumulátorát, Jedlik dinamóját. Ott tudják, hogy a magyar Pozsonyban keltek először megfigyelten szárnyra a drótnélküli távíró hullámai, hogy debreceni gépész mérnök vetette fel annak az ágyúnak az alapgondolatát, amellyel később a németek Párist lőtték, ott tudják azt is, hogy Szabolcs szülötte az, akinek felényi szenet igénylő gőzgépeivel most a külföld foglalkozik. És ezeknek a felsorolt neveknek viselői mind végig járták a magyar közszolgálati aikalmazottak kálváriáit, mig emberekké lettek és dicsőséget hoztak mindannyiunknak feledve azt, hogy küzdelmeikben nem volt senki segítségükre. Ha már elvesztettük kincses Kolozsvárt, Rákóczi Kassáját, koronázó Pozsonyt és Fiumét, Magyarország gyöngyét, akkor vigyázzunk legalább szellemi tőkénkre, mert az áliami mérnökök közül 20 szabadságolt ember már Angolában épít vasutat a törököknek és miközben megrongált egészségüket állítgatják helyre, attól lehet tartani, hogy fellelik ott második hazájukat, hiszen ennek a kisded koloniáuak már is megvan a tnaga Mikes Kelemenje, aki szorgalmasan írogatja hazafelé honfiúi keserűséget eláruló leveleit. Vigyázzunk tehát magunkra, nehogy értékes munkaerőink külföldre szivárogjanak ki és mig ide haza a fórum hangos a köznapiság vásári lármájától elvesztetten is feltaláljuk Rákóczi földjét és a menekülő kurucokkal elsírhassuk mi is, hogy Nagymafthényi sikon, letörött a zászló 0 Rá szállt tollászkodni egy fekete holló, Tépi Sötét sztí nyál, hull a könnye rája Kis Magyarország gyá

szos sirhalniára. Rimaszombathy Gé^a min. tanácsos, elnök pont 5 órakor nyitotta meg a taggyűlést és ebben a sorsdöntő percekben is a szokásos fogadalmukat ismételték meg elsősorban a közszolgálati alkalmazottak: Fogadjuk,, hogy . lelkünknek minden gondolatával, erőink teljes megfeszítésével megcsonkított Hazánk területének vis^zaál litására és idegen elnyomatás alatt sínylődő magyar testvéreink felszabadítására rmcwigmran^wri^^ nagy eseménye! LLOYD burleszk szenzációja amerikai burleszk 2 felvonásban.