Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-27 / 72. szám

1924. március 27. W** } f Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-alca 5. CIPŐÁRUHÁZ Interurbán telefon: 195. szám. • »mj st .fcc^M ami - • '••/•• yi ^ .. , 4 f ' f " T • * >Tf Egyes cikkek olcsó elárusitása: Női félcipők fekete pántos és fűzős 168.000 Férficipők fekete erős, tartós minőség 217.000 Gyermekcipők fekete, ís-tói 22-ig 42.000 barna, 18-tól 22-ig 52.000 Aktuális adózási kérdések. — Tóth Bálint m. tan. pénzfigyigazgató előadása. Nehéz és áldatlan szerepre vállaik**­aoll Tóth Báliul miniszteri tanácsospénz­agyigazgaló, amidőn engedve a Kereske­dők és Gazdák Köre kérésének, elhatároz­ta,. hogy az aktuális . adózási kérdésekről tart előadást. Bemutatkozásuknál rendsze­lint kellemes dolgokkal szoktak előhoza­kodni az emberek, amely kedvessé és a megismétlődés! kívánóvá leszi érintkezé­süket. Könnyű volt például a világszerte ismert Pedlow kapitánynak,, akinek az volt a hivatása,, hogv mindig csak ad­jon, de nehéz egy magyar királyi pénz­ügy igazgatónak, akinek az a teendője, hogy mindig csak elvegyen. Az előadás tttán mégis lelki megköimyébbülésl érez­tek az emberek,, meri az uj pénzügyig'azga­tóiiak egy órás előadásával sikerült meg­győzni hallgatóságát arról v hogy J1 pm öt­k'tszeriileg történnek a kirovások!, hanem ázok' adatok gyűjtésén alapszanak és ha Tannak- is hibák és aránytalanságok,, azt « legtöbb fél önmagának tulajdoníthatja, mert nem kísérelte meg az időköz! vagyon és jövedelem eltolódás bizonyítását X legigazságosabb bíró sem hozhat jó íté­letet addig,, mig nem terjesztik eléje az dlenbizonyitékokat. Ha egyebet nem ént volna el az uj pénzügyigazgató,, csak azt, Suogy visszaállította az emberek lelkületé­be az igazság kereshetés|ének hitét,, már •ebben az esetben is sokat lett a közmeg­nyugvás érdekében. Az utóbbi időbeni Hgyanis kedvük vesztetten fogadiák adó­alanyiunk a különféle fizetési meghagyá­sok tömegét és a 8—10 nap alatt 3 várme­gyét kényszerkölcsön cédulával ellátó vállalkozást ugy vették,, mintha a pénz­ígyigazgatóság egy olyan nagy üzemmé* nőtte volna ki magát,, ahol nem egyéni­leg mérlegelik az emberek fizetőképessé­gét „ hanem tucatszámra kezelve préselik "ki azokból a sok-sok milliókat. Az elmon­dottak után azonban csak természetesnek •ehette mindenki, hogy óva intette az embereket az ok nélküli kérvényezgelések tői, mert azzal nemcsak önmaguknak esi­(•álnak hiábavaló munkál,, hanem a pénz­ügy igazgatóság nagyon is túlterhelt tisz­tikarát foglalkoztatják a felhozott dolgoU valódiságának kötelességszerű megvizsgá­lásával. A Kereskedők és Gazdák Körének ter_ meil disze& és a társadalom minden ré­tegét felölelő közönség töltötte be„ hét­főn este, hogy anuja legyen az uj pénz­ügy igazgató első nyilvános szereplésének, aki nagyon is zsebbe vágó kérdéseket igért bé előadásának tárgyául. Elsősorban programpontjául tette az igazságos és Stiránvos adóztatásért folyó küzdelmet. — Ezt azonban végtelen nehéz ma megvaló­sítani, amidőn egy napfordulás ideje alatt milliárdos vagyonok teremtődnek és sülyednek alá a megsemmisjürésbe. Ép­pen ezért nem kiván beszélni a régi egye­nes adótörvényekről,, amelyek szerint az évvégi összeírás alapján kellene a követ­kező évben,, kiróni a tiszta haszon után járó tételeket. A pénzügyi kormányzat is belátta ezt és éppen ezért csak négy egye­nes adót hagyott meg éspedig a földadót, házadót,, áll. kereseti adói és a társu­lali adót. A többi melékadót mind ellö­rölle, mert a lajstromszerü kivetésük any­nyi munkát adott,, hogy azok beszedése a pénz romlása miatt rendszerint idejét multa volna. Hiszen a régi jó világban is voltak panaszok és arra okok,, hát mi lenne akkor, ha ma az akkori jónak bi­zonyult, de ma már fizikailag meg nem engedhető idő utáni kivetésekkel kellene dolgozni, amikor a vagyonok a Szahara homokhegyeinek módjára emelkednek a magasba, vagy napok alatt simulnak el, a konjunktúrák szelének szeszélye szerint. Éppen ezért nem beszél a jövedelem adók és kényszerkölcsön kivetésének alapjául szolgáló 1920. évi XXIII. törvénycikkről sem, amelynek alapján több kivetés már nem fog kisérteni, bennünket, inert ab­ban egyetértünk mindannyian, hogy 3—4 éven keresztül l'olyó vagyonosodást nem lehet az 5-el, 20, 4-el és 6-aI való szá mok szorzatával egyetemlegesen kife­jezni, amikor sokszor a jövedelem vál­tozata nem szorzószámmal, hanem osztás­sal lenne kimutatható. Éppen ezért nyo­matékosan hangoztatja, hogy aki bizo­nyítani tudja, hogy az 1923-as jövedelme nem tette ki a 20 szorosát az 1921. évi jő* vedelménék, az a kényszerkölcsön össze­gének a kisebbítését kérheti, ha ez iránt kérvényét benyújtja hozzájuk ennek a hónapnak a végéig. Általánosságban hangoztatja azonban, hogy mindenki saját gpdek&jfjj vezessen feljegyzés-ekei, kisiparosok, kiskereskedők akár egy keményfedelű irkában, nagyke­reskedők pedig a kereskedelmi törvény­ben e|őirl módon, mert nekik k eU bizo­nyítani, hogy nincs annyi hasznuk, mint amennyit arányosítás ulján a kive­tők vélelnieznek. Ismételten kiemeli azon­ban, hogy az adózóknak át kell érezuiök a mai idők válságos voltát és fokozott ál­dozatkészségei kell tanusjlaníok és jöve­delmeiket becsületes őszinteséggel beval­laiiiok, mert csak ugy lehet remény az adó­kulcs leszállítására ?>s pénzünk stabilizá­lására. Záradékul még a kényszerkölcsön, a házadó kivetése és befizetésére,,, valamint a forgalmi adóra nézve tett megnyugtató ki­jelentéseket az uj pénzügy igazgató"* majd a pódiumról távozva a haligalóság közzé vegyülve Horváth Bertalan pénz ügy igaz­gató helyettessel együtt,, jósjziwel magya­rázgatták az egyes emberek kérdéseire vo­natkozó sj-okat. ' l S. A. Hogyan gyógyultam ki az influenzámból? Rámfogták az ismerőseim, hogy ezer­mester vagyok és mindenhez értek egy kicsit. Én ugyan tagadom ezt, de mit ér az éh állitásom a mások ellenkező vélemé­nyével szemben, amikor ebben a dolog­ban is a többség doni. A mult héten is egész sereg keresett .fel, akiknek mindegyi­ke arra kért, hogy makacs influenzája ellen ajánljak valami csalhatatlan házi­szeri. Váltig erősítgettem, hogy én nem vagyok orvos,, de isin^rq^eiiu nem tágítot­tak,, hanem egv részük rimánkodott, más részük veszekedett és, abban az egész gyü­lekezet egyet értett,, hogy lakásomról üres kézzel távozni nem akart. Egész napon ál akaratom" elleuére hallgatnom kellett tehát, hogy Kállay orvos a mészbefecs­ke.udezést tartja, csodaszernek, Tárnokv doktor az alkoholt protezsálja, Kelely, sze­rint á laxánsoké a siker, Nyugaty ur an tialkohólisla. Magoss dr. szerint fő a kop­lalás, mert az influenza bacillusa a belek­ben lakik (lakásigazolvány nélkül) melyei ő ugyan nem latolt soha, de egy profesz­szornak sikerült már kitenyésztenie, a családfájához azonban sok szó fér még a bacillusnak, mert vagy az volt, vagjy más. Katonás dr. ezzel szemben fennen hirdeti, hogy aki megedzi a testét az fütyölhet az összes bacillusokra, mért ép testben lakik ép lélek és receptjeinek hátlapjára rendszerint felirja egy pár tornatanár cí­mét is. Szólfan ur a legkisebb változás esetén 3—1 napi ágybafekvést ajánl, mert a teljés tétlenség alalt az ember fi­zikai erőt gyűjt a baj leküzdésére.. Feny­ves dr. a tejet itatja liter számra, mig Szemes orvos szerint fő a húsétel, mert a szervezetet az terheli meg legkevésbé az áthasonulás munkájával. Erdélyi doklor a vizgyógyintézetek sikereit domborítja ki és priznices borogatások melleit mint ideggyógyász a meleg bort javasolja. — Azt persze mondanom sem kell, hogy az összes jo tanácsok után a pontot mindig az aszpirin és a piramidon rendelése ké­pezte. Eleinte szökdöstem hazulról,, de olyan kicsiny még Nyíregyháza, hogy a én pacienseim ismerve szokásaimat meg leltek akár a kávéházban, akár valamelyik rokonomnál bujdokoltam. Erre aztán en­Csütörtökön a Színházban Klasszikus est! HAMLET Klasszikus est! Jön il rózsalány Jön

Next

/
Oldalképek
Tartalom