Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-27 / 72. szám
4 J^ÉWMÉK IS 14. mÁtám 27. gem is elhagyott a türelmem és kikérdeztem embereimet, hogy ki mit szeret és azt ajánlottam neki. Borissza barátom sürü könnyhullatások között nyelte a tejet, Vézna kollégám 30 kilós súlyokat emelt, aluszékony ur hajnalig alkoholizálta magát, Gyomros ur káromkodva fogyasztotta a sóskrumplit, mert az influenzásnak kevés az epéje és nem tuti zsiros dolgoí megemészteni. Nyalka ur pedig lakkcipők helyett kötésig érő hócsizmában gyalogolt ki a Sóstóra és vissza, hogy ózondus levegővel kúrálhassa magát. ' Barátaimat azonban nem tudtam tar. tósan lerázni a nyakamról. A napokban ismét megkezdték a kilincselés,t és boldogan újságolták, hogy az ajánlott dolgok mind bevallottak. Nekem természetesen fennakadt a szemem, mert azt hihettem el, hogy hidegnek és a melegnek, koplalásnak és a jólakásnak egyforma hatása legyen az influenzára, ha csak az én betegeim nem voltak mind divatbetegek,,aki ket az általuk nem szeretett, tehát nekik szokatlan dolog visszalóditott egyoldalúságukból a rendes kerékvágásba. Ezek után magáin is érdeklődni kezdtem az influenza, mint olyan iránt, a lexikonban. Megleltem, hogy bővebbet tudok meg róla a spanyolnátha alatt, ahol aztán a járványokra, ott pedig Pfciferre történt hivatkozás. Félnapi munka árán végül összeszedtem az összes tünetek felsorolását és holtra ijjedtem, amikor rájöttem, hogy azok mindegyikét már napok óla érzem magamon. Budapest cim alatt feltaláltam, hogy a nagy járvány idején tucalszámra hullottak ott el benne az emberek. Megrémültem, hogy az álbetegek valamelyike igazi influenzás is lehetett és az ragasztotta rám a hlálos nyavalyát — énrám, az influenza csalhatatlan gyógyítójára . — mert álmatlanságomat, magas lázamat, étvágytalanságomat mással megindokolni nem tudtam. Már a végrendeletem megírása is kisértet, amikor egyik orvos barátom meglátogatott és megállapította, hogy csak egyszerű gyomorrontás rót van szó, melyet ugy kaptam, hogy az ételem kihűlt, amikor hálálkodó bará taim megzavartak ebédelésetnben. Erre aztán pácienseimet követve,, én is felhagytam a képzelődéssel és meggyógyultam abból az influenzából, melyet sohasem kaptam meg. Záradékul azonban bocsánatot kérek az orvos uraktól, amiért ezt a kis cikkecskét elkövettem. Távolról sem akartam kétségbevonni az influenzát gyógyítani tudóságukat, csak arra kívántam rámutatni, hogy sok a képzelődő betegük, akiket nem lehet ugy meggyógyítani, hogy nekik tesző dolgot ajánlanak, hanem olyat kell nekik mondani, amit nem szeretnek, amikor is belátják majd, bog}'; nem érdemes betegnek lenni. Kemeehey Kik szerepelnek a Gaudia c. bibliai drámában ? Nyíregyháza, március 21. A Nyirvidék tudósítójától. Városszerte nagy érdeklődéssel várják a Claudia c. bibliai dráma szinrehozatalál. Fehér Gábor tanár naponkint tart próbát a leányklub tagjaival, akik bámulatba ejtő rutinnal, lelket ábrázoló színpadi játékkal viszik sikerre Nyíregyházán a Pilátus felesége c. lebilincselően szép drámát. Most már publikálhatjuk azt Is, hogy kik játszanak a darabbant — Claudiát, Pilátus feleségét, a dráma egyik főszerepét Dohnál Olga alakítja. "Krisztus: Fábry Ignác, kir. segédtanfelügyelő, Poncius Pilátus: Dr. Hasskó Miklós", Miriam: Holló Lenke, Heléna: Estók Aranka, Imogén: Kovács Gizi (rabnők), Hermina: Harsányi Bözsi, Péter: Magyar László, János: Milotay György, Jakab: Garay János, Júdás: Barth Lajos alakításában kerül a színpadra. Szerepük van meg a drámában Binder Lászlónak (Pilátus kertésze), Mácza István (I. katona) Milotay László (az éjjeli őr), Nagy Béla (farizeus) Reim Manci, Leövey Lenke (kofák) Thuróczy Sándor, Sinka László (suhancok). A Claudia első előadása március 31 -én, hétfőn este 8 órakor lesz. A második előadást április 1-én délután fél négy órai kezdettel tartják meg. Jegyeket már most válthat a közönség" az Újságboltban a délelőtti órákban. GyírMfJp.fOf CIPŐK az összes tavaszi és nyári minőségekben megérkeztek! Nagy vá laszték:: Gyermek lakk, magasszáru szürke antilop betétes cipők, lakkpántos cipők, barna bagaria és fekete Chevreaux ma gasszáru és félcipők Gyermek prima vászon magasszáru és félcipők, fiu fekete és barnacipők minden nagyságban kaphatók a IHUHQÁRIA eipőáruházbcín, i Nyíregyháza, Zrínyi Uoas-utca 5. Telefon 185. Színház. MJSTl UÜS&R. Igaegaté : hi*hm /ingé. els© Szerda : Tüzek. (H. Zombory Ilonka felléptével.) Csütörtök: Hamlet. (Shakespeare cikius I. szám.) Péntek: Rózsai fitty, (itt először!) Szombat: Rózsalátiy. Vasárnap este : Rózsalény. Vasárnap délután : Utoljára ! Vén gazember (mérsékelt helyárakkal.) Ma este lép föl először H. Zombory Ilonka a Tüzek.ben, mely a kiváló művésznő egyik legkitűnőbb alakítása. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. Csütörtökön a Shakespeare-ciklus 1. számának jelzett darabja, a Hamlet kerül színre pompás szereposztásban, Bihari László rendezésében, aki egyúttal Hamlet szerepét játsza. A Shakespeare-ciklus rendezése is egyik tanúbizonysága annak a komoly törekvésnek, amelyet a direkció ebben a szezonban maga elé tűzött, a közönség igényeinek teljes kielégítésére. A darab főbb szerepeit Harsányi Lili, Máthé László, H. Zombory Ilonka, Etter Géza, Sólyom Győző, Gyö ző Gyula, Sarlay Imrre és Ács "József játszák. A rózsalány, Iwan Caryll óriási sikert ért operettje a hét szenzációja. Pénteken, szombaton és vasárnap kerül szinre ez a nagyszerű darab, melynek szereposztása sorompóba állítja a társulat egész drámai és operett ensemble-ját. Kevés operettnek volt még olyan sikere, mint amilyen a Rózsalánynak lesz, épen ezért a direkció minden áldozatra kész, hogy ezt a darabot méltó keretben hozza a közönség elé. A vén gazember, Harsányi Zsolt pompás színmüve Heltai Hugó rendezésében és fölléptével vasárnap délután kerül előadásra s igy azoknak is alkalmuk lesz a darabot megismerni, akik az első két előadást valamilyen okból elmulasztották. Hétfőn szünetet tart a társulat, amelyet arra használ föl, hogy a PompadoufA alaposan előkészítsék. A hárem, Vajda Ernő nagysikerű vígjátéka minden vidéki színpadot megelőzve kedden, szerdán és csütörtökön (április 1., 2. és 3-án) kerül szinre kitűnő szereposztásban. A darabról alkalomadtán többet írunk. HAMLET. Irta William Shakespeare. Szinre kerül a nyíregyházi Városi Színházban 1924. március 27. Shakespeare cyklus I. Irta : Bihari László, a színház tagja. Sbaktsptara-röl elmoadltttai, amit a ztoitár zeag az arról: „Nagy r»ry (Jraaa a eajyokbaa is nagy •agy a kieiiayckhen. Arauy János. : Kizökkent az idő, oh kárhozat, Hogy én születtem, helyretolni azt /« Evvel fejeződik be az első felvonás és itt kezdődik Hamlet tragikuma ! Igy mondja Göthe és Göthének igaza van, mert Hamlet összeütközésbe kerül a kötelességének tudatával és annak teljesítésével ; nagy hézag támad az akarat és cselekvés között, az elhatározás és tett között. Ezt a göthei igazságot Gregus Ágost minden fenntartás nélkül átvette s hires munkájában : »Shakespear re pályájá«-ban a magyar közönség gondolatába ültette. Ezzel azonban megindul a vita a magyar esztétikusok között is. Gyulai Pál csaknem ugyanazt mondja : »Hamletben a beteges lelkiismeretesség megöl minden tetterőt s midőn a körülmények cselekvésre sodorják : a legtelkusmeretlenebb tetteket követi el. Beöthy Zsolt kzt mondja, hogy Hamlet tétlenségének van valamely mélyebb oka, mert Hamíet inkább megölné önmagát, mint mást igazságtalanul. 'Vörösmarty szerint: »Késedelme csak becsületére válik«. Raffay evang. püspök, kinek ha jól emlékszem a könyvére a Gondolatok cimét viselte (Molnár ceglédi tanár szőlejében futva került a könyv a kezembe, de rögtön meg vitattuk a teteit.) igy ír : »Hamlet a tettnélküli gondolkodás embere; viszont Don Quijotte a gondolkodás nélküli tettek embere.« Rákosi Jenő tiltakozik a tétlenség vádja ellen, sőt azt állítja, hogy Hamlet egész tragédiája a gyors elhatározások és gyors cselekvések láncolata. Már most mit csináljon egy szegény színész Hamlettel ? Kinek adjon igazat ? — Hiszen, ha Voltaire fejtegetését olvasom, Voltairenek van igaza., aki azt írja Hamletről : »Egy részeg vadember munkája.« Most ugy-e kíváncsiak az én véleményemre. — Mindegyik kritikusnak igaza van a maga szempontjából ! És szükséges tanulmány mun kaikat olvasni, mert kevés embernek adatott meg. hogy a napban gyönyörködni tudjon; ellenben, ha figyelmeztetik a nap pályájára napkeltétől napestig, akkor megtalálja a szépséget és élvezni fogja tudni, hát ezért kell a dramaturgia és a kritika. Kritika utján jut el az ember odáig, hogy kommentár nélkül tudja élvezni Shakespearet. S ezen állapotban Shakespeare-ben mindent megMa ntoljára az Apollóban 7 és 9 érakor szenzációs bűnügyi regény 6 fe!v. sszong es csütörtök, péntek nincs előadás.
