Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-24 / 46. szám

} febraár 24 r j\Ynann£sL rehozni a külföldi kölcsönnek megszerzé­sével; ezt, működése utolsó napján be­nyújtóit törvényjavaslatával. Nem értet­ték meg. Nehéz volt Hegedűs után utódot találni. Még nehezebb lesz Kállay után. — Olyan kuszállak a gazdasági viszonyok, hogy csak az vállalkozhatok nyugodtan az ügyek vezetésére, akinek hatalmat adnak hozzá. Most válik el, hogy akar-e hát ez a csonka nemzet, állam és nemzetgazdaság' ban„ amúgy Istenigazában rendet és nyugalmat teremteni'? Pissswr János. Kísérletek magas feszültségű és szapora váltakozás áramokkal. Érdekes flsíik»i táróyu eióadá* « február 23. Saját tudó­Nyíregyháza silónktól. A Bessenyei Kör szabadliceális osz­tálya rendkívüli érdeklődésre számot tartó előadást rendez a legközelebbi napokban, melynek tárgyát a magas feszültségű és szapora vállakozásu áramokkal végzett kí­sérletek fogják képezni. Előadóul az ev, Kossuth Lajos főgimnázium szakkörökben előnyösen ismert tanárát, Szalay Sándort kérték fel. Szalay Sándort felkerestük a főgimnázium fizikai szertárában,, ahol a a kísérletekhez szükséges eszközök felül­vizsgálását végzi már napok óla s meg­kértük,, hogy előadásának anyagára' nézve mondjon valamit. Szalay Sándor kész­séggel rendelkezésünkre álll s a fizikai szerek bemutatása kapcsán elmondotta, hogy a kísérletek eiőtl tájékoztató beveze­tést kiván tartani a villamosságról, mint tudományágról s annak a gyakorlati élet­szűltségü Bessenyei Körbe«. ben való alkalmazásáról. Főként olyan irányú lesz e magyarázó bevezetése, mely­nek közlése még a nem szak közönség ré­szére is teljesen megérthetővé fogja ten­ni a kísérleteket. A kísérlet ki fog terjedni a magas fe­és szapora vállakozásu áramok előállítási módjára, az elekIromos rezo­nanciára, a vezeték nélkül való erőátvi­telre, az elektromosság hő és fénytani ha­tásaira. Számos fizikai eszköz áll rendelkezés re,, melyek már magukban is elárulják, hogy a kísérletek rendkívül érdekesek, ta­nulságosak s nem mindennapiak lesznek. Az ev. főgimnázium dísztermének a kí­sérletek számára való berendezését már a jövő hét folyamán megkezdi Szalay Sán­dor, hogy az előreláthatólag március 6-án, csütörtökön megtartandó előadás sike­rét a legteljesebb mértékben biztosíthassa. A városi szakosztályok ülése. Nyíregyháza, február 23. A Nyirvidék tudósítójától. A városi szakosztályok szerdán dél­után 3 órakor a városháza kistanácster­mében ülést tartottak, amelyen dr. Bencs ! Kálmán kormányfőtanácsos, polgármes- í ter elnökölt. A tárgysorozaton leginkább \ adminisztratív ügyek szerepeltek. Többen neveltetési és lemeLkezési segélyt kértek, | mások fizetésük, illetve tiszteletdijuk fel- , emelését. Tárgyalták a jövedéki hivatal alkalmazottainak jutalék ügyét,, a gulyá­sok alkalmazását, a községi polgári fiu és leányiskolák felmerült személyi és dologi ügyeit és költségvetését. A kulturtanácsps jelentést lelt a testnevelési törvény végre­hajtási utasítása és javaslatot telt a váro­si testnevelési bizottság megalakítására \ö natkozóan.. A szakosztályok a bizottság­ba a következő tagok megválasztását java­solják: dr. Kovách Elek, dr. Krómy Ká­roly, Rónay Jenő. A bizottságba a főispán is ki fog nevezni három tagot, s a polgár­mester, a városi főjegyző, főmérnök, fő­számvevő, előadó tanácsnok, továbbá a vármegyei lestnevelők hivatalból lesznek tagjai a bizottságnak. A testnevelési bízod ság megalakítása után Doktor Ármin és ifj. Bogár Lajos földterület eladása tár­gyában beterjeszteti kérelmét intézték el. végül Schvartz Henriknek kérelmére a Máv. állomás mellett utcai 'árusító bódé felállítására adtak engedélyt. Egy kiváló professzor öngyilkossága. Magyarország szerencsétlen sorsa ad n ke'ébt* « felvert. Debrecenből jelentik: Egy kiváló professzor, lángleikü magyar, nemeslelkü férf idobta el magától Debreczenben az életet. Bölönyi Dénes gazdasági akadémiai tanár a paliagi kísérleti állomás cserjésé­ben vadászfegyverével főbelőtte magát é.s meghalt. Bölönyi Dénes még hétfőn részt veit a paliagi ünnepségen, azután vadász­fegyverrel elindult és nem is tért többé vissza. Csak a délután folyamán találta meg az akadémia cselédsége átlőtt fejjel holtan egy fa alatt és méllette volt a gyil­kos fegyver. A gazdasági akadémia e|g|yik legkivá­lóbb tanára volt, Bölönyi Dénes mind­össze 52 éves volt. A hires biharmegyei bö lönyi Bölönyi család sarja ezeJőlt két év­vel került az akadémiára, a csehek törhe­tetlen hazafiságáért kiüldözték. Bölönyi Dénes holttestét a Nagyerdő egyik tisztásán, az ugynevezet Kuti-lapos­ban Lalállák meg tanítványai. A szeren­csétlen véget ért tanár egy fatörzs mel­lett elnyúlva feküdt s mellén volt a két­csövű vadászfegyvere, mellyel életét kiol­totta. A holttestre rátalált gazdasági aka­démiai hallgatók szerint Bölönyi valószí­nt N^p merengve áldozott megint... 5 a fellegek között az est harangra a Hold ezüst sugara széttekint, mint elfeledt legendán. Milyen kacagni való, mikor efféie ver­sek olvasói rosszalóan jelentik ki : »Mi ez ? Nem értem.« S mily komikus, mikor ravasz elmék megmagyarázzák : »A nagy kapu a másvilág ajtaja, az ősz szakállú vándor Is' ten...« és igy tovább. Hiszen a költő maga is ugy érezte, hogy valamit nem éit. Üldözi egy kép, mely Isten tudja honnan került a lelkébe ; üldözi egy sötét, különös zene s néhány tompa rím (mint legenda a haiangra) nyugtalanítja és kényszeríti, hogy rögzítse meg ezt. Hogy mi az értelme ? Alom csupán, mely alig csillámlik már át az ébienlét ködén. Mért akarjátok kiforgatni eredeti valóságá­ból? Arravalók az álmok, hogy számokat je­lentsenek, amelyeket nyerészkedési vágyból Lutriba tehettek ? Általában nem a valóság aggódó visz­szatükrözései ezek a versek, de néha vakítóbb világosságuak, mint a legfontosabb megfi­gyelés : »Birkóznak a farkasok és « fák, az országút a végtelenbe fénylik és szikrázó köveit a halál fúvó paripája hasítja végigc. Gulyás Pálból hiányzik a Vörösmarty formai elegánciája, de mintha az öreg költő dübörgő és zabolátlan zeneisége nem állna tőle távoi. Képletének túlságos lobogása, rajzainak álomszerű imbolygása is Vörös­martyra emlékeztet. Költészetében is min­denütt van egy ut, egy rés, mely a végtelen­be fénylik. Kompozíciói erősek. Teljes rövidségre törekszik. Sorai axiomaszerü rövidséggel csapnak le. A logikai összefüggés ragaszté­kait gondosan eltünteti verseiről. A lírának nem föladata, hogy hangsúlyozottan logi­kusságra törekedjék. A hangulategység a fontos s ez Gulyás leghosszabb versének lát­szólag teljesen szeszélyes fantázia-szökkené­seiben is megtalálható. (Látomás.) E nyugtalan képzelet teszi versformáló módját újszerűvé. Ha tanul is a magyar és külföldi nagy mesterektől, hiszen valakitől mindenkinek kell tanulni : költészete uj, szer­ves egész, egy uj s értékes egyéniséggel való gazdagodása irodalmunknak. Bármily bőven halmozza is az elmúlás motívumait: nem pesszimista. Ahonnan ő látja az életet, ott már az egyetemes elmúlás gondolata sem kétségbeejtő : hiszen minden fölbomlás vége Isten. Az emberiség tévelygéseit nem sok vonzalommal nézi : kurta céljaikkal dacosan szegezi szembe saját elmúlhatatlan eszmé­nyeit. A természet iránt már fölolvad, teljes közösséget érez vele. Külön ciklust szent?! neki, melyben épen nem méltatlan folytatója Vajda János erdő-költészetének. Főleg ide­gyujíi szerelmes verseit is. Férfias, tiszta, nemes hangú énekek azok is : »... azt az órát, melyben csókot adtunk, tovább viszik' az esti fellegek és megremeg a föld alatt por-ajkunk, ha az a csók fölöttünk ellebegd. Természetes, hogy a végtelén dimen­ziókban szárnyaló lélek folyton Istennel ta­lálja szemközt rnagát. Gulyás világa Isten­nel van telítve; csaknem panteista költészet ez. Hogy Krisztus alakja is mély, egyéni élményként újból és újból foglalkoztatja, ezek után említésre is alig szorul. Annyira a szellemiség után sóvárog, hogy már-má; szinte némi aszketizmus lehel felénk az al­kotásaiból. Nyelve szabatos, kifejező; muzsikája kli­sé monoton; öblös, kongó szavai folyton visszatérnek, ugy, hogy először csaknem sze­gényesnek tűnik fel a szókincse. A tompa, borús tónusu zenét azonban csakhamar oly szükségszerűnek érezzük nála, mint szuve­rén formakezelése mellett is gyakran meg­döccenő jam busáit. Gulyás Páltól még sok uj meglátást vá­runk, de azzal tisztában vagyunk, hogy költői arcvonásai, ha markánsabbak is lehet­nek még, változni nem fognak többé. Ám ez az arc az Uj Ember arca. Ismételjük: Gu­lyás Pál uj lélek. Dr. Katona Miklós. Sz^mhat 7 9, Va*hrn p 3. n, 7 és 9 órakor az Apollóban., (Haragszik a tenger) I^almas regény szerelemről e* eyülöletrő), tengerről és viharról 8 felvonásban. Csodaszép viharos tengeri jelenet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom