Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-24 / 46. szám

JSÍttKSTDÉKL 1^24 íeteruár 14 Most válik el, akar-e nemzetünk rendet,, nyugalmat teremteni ? Bt a dia lemondását, a pénzügyminiszter­ség díszes positióját elhagyta, lemondását a kormányelnök és a kormányzó elfogadta. Egy küzdelmes pályafutás véget ért. Mi, nyíregyháziak jól emlékszünk reá, hiszen előttünk mondotta a Korona erkélyé­ről, hogy Hegedűs Lóránt pénzügymin-Sí­ter távozása után felkínálták neki a pénzügy miniszteri széket, de visszautasította azt. Há­rom hónapig kapacitálták, mig végre vállal­kozott rá, hogy az ország pénzügyeit ve­zesse. Arra is mi emlékszünk legjobban, hi­szen iezt is előttünk mondotta, hogy ha már átvette ennek a megcsonkított o.szágnak mélyet a tengeren, a viharban hányódott, hajóhoz hasonlított, a kormánykereket, ak­kor azt addig el nem hagyja, amig a hajó pozdorjává nem törik. És megindult mun­kájában. Azóta két esztendő telt el. Az ország fizetőjegyforgalma, ez alatt a két év alatt 24 milliárdról, közel 1100 milliárdra emelke­dett. Amig ennyi fizetőjegy forgalomba ke­rült, sok minden történt. Csak képzeletünkben alkothatunk ma­gunknak képet arról, hogy minő helyzetben lejiet ma Magyarországban az aktiv pénz­ügyminiszter. Láttuk Hegedűs munkáját, aki javítani kívánta a koronát. Oda jutott, ahon­nan kiindult. Közben, pedig diktatórikus hatalmat nyert, láttuk lankadni energiáját, inind több és több akadállyal kellett megküz­denie. Az érdekek különféle köréb?n lehetet­len volt megállánia. Koronajavitó szándéka nem volt helyes. Annak előbb-utóbb tudatára kellett ébrednie. Le is rontotta az áitala meg­javított koronát a feljavítás előtti nívóra. Ha azzal a programmal állott volna elő, hogy stabilizálja a koronát és e mellett kitart, mindent elért volna, ami az országnak elő­nyös. De a javítás programmjával csődöt kellett mondania. Lehengerelték őt Saját ba­rátai, a saját bankigazgató kollégái. Ki hiszi el, hogy Magyarországban ma­gyar ember meg tudjon küzdeni a pénzügyek­kel, ha nem áll szuronyerdő a háta mögött? Aki hiszi, az csalódni fog. Az érdekeknek olyan szövevényes hálójában van a felelős kormányférfi, hogy bármerre is megmozdul már akadályra bukkan. Mennyire áll ez azon­ban az ország kincstárnokára, arra, aki az ország gazdasági kormányát van hivatva irá­nyítani. Hiszen érdek ma minden, de min­den ! Kállay látta elődjét, látta annak kinos munkáját, látta pusztulását. Az az ut tehát, amelyet elődje kijelölt, kétségtelenül hibás­nak tetszett előtte is. Korányi pénzügyminisz­ter idején simábban ment minden. Ennek az országnak éppen ugy, mint Aust-iának, és Németországnak is, a Korányi gyakorolta állampénzügyi politika tetszett jobban. Ké­zenfekvő volt ezen haladni. Sajnos, ez az ut sem az, amely a nem­zetgazdaságot az államgazdasájgf4 együtt nyugalomba vezetni hivatott. Ez a lej­tőn lefelé haladás utja,, hogy hová veze­tett, ime látjuk. A magán tftkegazdaságot az államgazdaság kára nélkül,, támogSatni nem lehet akkor, ha az államgazdaság la­bilis mérlegü, sőt, ha az negatív irányit. •Ezt nem látta meg Ausztria sem,. Németor­szág sem. Pedig ott is vannak kiváló fi­nánezseník. Letérni a megkezdett útról, a lendü­letet ajiejlőn megállítani,, már ennek az országnak alig volt ereje. Tőle, a pénzügy­minisztertől kellett, volna várnunk ezt az erői. Megkísérelte. Az adórendszerek egy­szerűsítését keresztül vitte. Amit ettől re­mélt nem következett be. A lendület már nagyobb volt, semhogy ez a kisérlet fel­tartóztathatta volna. Gördültünk tovább, a fizika törvénye szerint, gyorsuló sebes­séggel. Az alkalmazni kívánt fék nem fo­gott e léggé. Csakis idegen erő hatása tud feltartó;! tatni bennünket a lejtőn. Ez volt a máso­dik nagy gondolata. A külföldi kölcsön. Még ez segíthetett volna. Nem ugyan a kölcsön összegével, mert hiszen ez ele­nyésző volt, hanem az ezzel együtt járó be­| avatkozással. Azzal az idegen erővel, a mely a lejtőn a gördülési megállíthatta volna. Ezl a gondolatat nem valósíthatta meg; elgáncsolták, nem ebben, hanem egy harmadik, bár késett, de nem elkésett nagy gondolatával. Az általa takarékkoro­nának nevezett valorizációs tervével. Ha ezzel kezdi pályafutását a miniszteri szék­ben, amikor a Hegedűs-féle valuta javító j programúi megbukott, akkor ma ünnepeli' • fia lenne hazájának. Most, bár késett kél j esztendővel, de még mindent lielyrehozha­; tott volna, elűzte a saját pártja, amely I meg nem értette és amely, ugylehet, méjg sajnálni fogja tévedését. Node, nehogy megvádoljanak, ne vá­doljunk. Annyi azonban bizonyos,, hogy Kállay Tibor működése szimpatikus volt, becsü­letes volt, jóhiszemű volt. Hogy tanács­adóit abból a körből választotta,, amely­nek érdekei a valorizációt ugy tekintették, mint saját előnyük megsemmisítőjét,, ez volt nagy tévedése. Másokat is meg kellett volna hallgatnia. Most, amikor már pá­nikszerű volt a kirobbanás, nehéz hely­zetbe került, amelyből és a túlfeszített munkából való szabadulás legjobb utjának tekintetté a lemondást. Otthagyta diszes állását. Pedig nem kelleti volna tennie. Most, amikor arra az útra tért az államgazdság terén, amelyen kezdenie kellelt volna, na. gyobb energiának kifejtésére vártunk volna. Ezt azonban, a harminchat órát egy­huzamban munkában töltött ember nem bírta kifejteni. Beszédében nem talállak ujat, már pedig mi érdekli az embereket más, mint vá'ami jó újság, hűvösen fogad­ták. Ez elv< e kedvét és a munkában ki­fáradt ember a hálátlanok között nem érezte jól uiagát. Eltávozott. Hogy voltak hibák működése alatt, ezt talán maga sem tagadja. De annyi hi­ba, amennyit reá kiáltanak, mégsem volt működésében. Ezt a hibáját kívánta hely­Testvér gályák* Gulyás Pál .Inhász G«*a versei 1. A Jövő temploma. A két költő törekvései egyben testvé.ek: a lelkiség fokozott hangsúlyozásában. Hit­tel és áhítattal teljes, mélyen keresztyén kötet ez. Figyeli Isten világát, gyönyörködik szép­ségeiben, de a testi tüneményeken át mai­dig az örökkévalóságra szegezi szemeit. Né­ha már-már ellenséges tartást ölt a muló jelenségekkel szemben, melyek csak gátjai a szellem szabad megvalósulásának. Meghasonlás azonban ebből sem szár­mazik. A szüntelen változás is szép. Megráz­kódtatások, pusztító lelki földrengések rom­jai fölött újból és újból előszökken költé­szetünkben a harmónia virága. Korunk kiábrándult a materiáüzmusból. Mindenben csalódtunk, ami anyag. Értékét vesztette a boldog hedonizmus, mely még Ady pesszimizmusát is besugározta, mini hfrpadt sírokat a nap. Gazdaság, kényelem, utazások varázsa, érzékien lobogó szerelem: ez az egész vidám pogány kultusz oly meg­foghatatlanul messze tünt, oly távolról zsong már a fülünkbe, mint az elsülyedt Atlantisz szertebolyongó kórusai a közönyös hullám­sír fölött. A költő talán először kétségbe esik. Hi­* Megje'eat Kyire^yhiián a Jóba Elek könyvnyomda betűivel. szen mégis csak ez az elsülyedt világ, ez az érzéki kor adta elsősorban az anyagát. De aztáu erejére eszmél. Az elveszett, mindenképpen veszendő Valóság helyett ma­gában teremt uj életet, melynek kövei örök­kévalók s kupolája elronthatatlan. E testvér gályák a vértölcsérbe sodrott Mult romjainak habtorlatain át eveznek a Jövő felé. Tág hajlékkal, tündöklőbb szép­ségekkel vár ott a Lélek, mint a világ min­den dicsősége. II. Gulyás Pál. Most jöttem meg a Csendes óceánról, jelenti be Gulyás Pál gyűjteményének legelső sora. Ne gondoljunk arra az Óceánra, mely Amerika s Ázsia közt terül, költőnknek ép oly igazi élménye az ismeretlen tenger, mint az éposziró Vörösma tyuak a soh'se lá­tott csaták. Ez a tenger él, ujjong és vihar­zik' mélysége és távlata van s csodák tör­ténnek a hullámain. Gulyás Pál fölfedező a lélek birodalmában. Egyetlen verse nincs, mely a hálás, di­vatos napi témákat formálná meg, közhely­szerűen. Mégis ott dobog a Ma szive e külö­nös lírában. Gulyás Pál uj lélek, akihez ha­sonló még nem sok van. Akik nem látják oly . tisztán a körültük örvénylő emberi sarsot, ! mint ő, eleinte nem is fogják érteni a monda- j nivalóit. Pedig a legteljesebb egyszerűségre ! törekszik. Nyelve minden forradalmiságtól mentes, komor zenéjü, sötét szine/.etii. Súlya van, mely ráfekszik az emberre s nem dob­ható le többé. 'Lefekszem, édes Iste ,em ! Lefekszem, rettenetes Isten! Az éj folyik át mindenen, az éj borzong tetemeinken. Íme, ezen az egyszerű nyelven mily hatalmas igéket lehet hallatni. Gulyás Pál zárt életszemlélete jelentő­séget ad látszatra leglényegtelenebb darab­jainak is, melyek első olvasáskor mintha egyetlen ötletre alapitottaknak rémlenének. Költőnknek tömérdek ötlete van s kifogyha­tatlan a vakmerőbbnél vakmerőbb képzet­kapcsolásokban. Versei érdekelnek, még mielőtt átélnők teljesen a szépségüket. Az értelmet nem is elégiti ki minden darabja. Egyes, rövid alkotásai nyugtalanító, e;e­mezhetetlen érzéskomplekszumot hagynak hátra bennünk. Homályt és szomorúságot árasztanak. Gulyás Pál, más utakon, mint Ady, újból tudat alatti énünkhöz vezet el bennünket. íme Az elfeledett hold c. verse : »A nagy kapu'i zörgettem és lűnyilt. Egy ősz szakállú vándor jött ki rajta. Mutogatott egy régi-légi sir'. és nagyokot sohffjta. Cwist Olivér tumwiw Dickens világhírű regénye 8 felvonásban. Főszerepben Jackie Coogam. Február 82, 23 és 24-én pénteken, szombaton 7 ét 9 Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel a Diadalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom