Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-03 / 2. szám

jStBIUJÉK S9S4 január 8 Harcolni a nemzet jövőjéért, ez a végcélja minden nemzet irodalmának. A Bessenyei Kör irodalmi délutánja. Nyíregyháza, december 31. A Nyirvidék tudósítójától. Szombaton délután 5 órakor kezdődött meg a vármegyeháza disztermében a Bes­senyei Kör irodalmi délutánja ,amelyen Dr. Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán diszelnökök jelentek meg az irodalmi, mű­vészeti kérdések iránt mindig nemes hevü­lettel érdeklődő közönség élén. Az elnöki emelvényen az irodalmi szakosztály elnökén Dr. Vietórisz Józsefen, továbbá Fehér Gábor szakosztályi titkáron kivül Vajdáné Vietórisz Aranka, Juhász Margit és Gulyás Pál foglal­tak helyet. Az irodalmi délutánon Fehér Gá­bor mondott magvas megnyitót, amelyben nagy hatással fejtegette az irodalmi aktivi­tás nemzeti jelentőségét. Az a jóakarat és érdeklődés mon­dotta amely munkásságunk iránt meg­nyilvánul, annál értékesebb előttünk, men­nél inkább szaporodnak azok az akadályok, amelyek a Bessenyei Kör munkálkodásának útjában állanak. Lehetséges, hogy helyzetünk a jövőben talán még kedvezőtlenebb lesz, mint volt az elmúlt években, de amig a nyíregyházi társadalom érdeklődésére és be­csülésére számithatunk, addig nem érezzük magunkat szegények. Adja Isten, hogy a kör" és a város társadalma között továbbra is ^maradjon a kölcsönös jó viszony a ma­r kultura javára. Mert amikor Nyiregy­!;;• :a társadalma a mi törekvéseinket meg­L_j3Ü1Í, egyszersmint önmagát és a magyar kiilturát becsüli meg, amely kulturának ápo­lásában látja a Bessenyei Kör egyetlen feladatát. Es erre a munkásságra szükség van, talán sokkal nagyobb szükség, mint sze­rencsésebb időkben. A köztudatba — siaj­nos — nem ment még eléggé át, hogy .meny­nyire fontos szerepet játszik egy nép eleté­ben a nemzeti célokért és ideálokért küz­dő irodalom. Sokan hajlandók minden mű vészetet, így a szépirodalmat is a luxus egyik fajának tartani, pedig ez egyáltalán nincsen igy. Mert az irodalom sokkal mé­lyebb forrásból fakadi, mint a szellemi fényűzés ösztöne, aminthogy sokkal fon­tosabb szükségleteket is elégit ki, mint 3 tömegek szórakoztatása. Ha praktikus szempontból nézzük a dlolgot, az embe­rek gyönyörködtetése csak eszköz; a vég cél: alakítani és fogékonnyá tenni a lel­keket az idők nagy követelményei iránt és egy nemzet társiadíalmában olyan közös eszmekört teremteni meg, amely az ősz-' szetartozandióság érzetét ideális eszközök­kel ébrentartja és folyton erősiti s ezáltal egységessé és igy erősebbé teszi az egész társadalmat. Harcolni a nemzet jövőjéért, ez a végcélja minjlm nemzet irodal­mának, de különösen a magyar irodalomnak. — ' Minden nemzet literaturájának van vala- I mi jellemző fősajátsága. A francia iro­dalom főkép szociális irányú, a németet valami általános humanisztikus törekvés jellemzi. A magyar literatura főgondolata a legrégibb időtől kezdve a nemzeti ön­fenntartás gondolatai A magyar iró szomo­rú kiváltsága, hogy mindig romok felett, és mindig az enyészet ellen harcoljon, ezért alakja vatesibb, pályája tragikusabb, személye rokonszenvesebb és főként be­csülendőbb, mint az idegeneké. Minden magyar író megtestesülése a nemzet élei­ösztönének. Épen azért kell, hogy tisz­teletben tartsunk mintíten magyar irót mint a nemzeti kultúra nagv épületének munkását És kell, hogy a magy ar közönség meg­ragadjon minden alkalmat, hogy iróit köz­vetlenül hallhassa, azokat jóakaratú meg­becsülésével serkentse, kritikájával befo­lyásolja és eltanulja tőlük, ami bennük jó. Bái- volna alkalom mindenütt az or­szágban, hogy közönség és iró a közvet­len érintkezés ideális kölcsönhatása foly­tán folytonosan közelednének egymáshoz, hogy eljöhetne az az idő, amikor a ma­gyar társadalom praktikus tevékenysége és ideális törekvései újra karöltve járnak. Ha ezt valamikor elérné Magyarország, ez megbecsülhetetlen eredmény lenne ' és egy nagy biztosíték a nemzet boldog jö­vőjét illetőleg. Gondoljunk arra a törté­nelmi igazságra, hogy ^mikor egy nem­zet életében a politika és a költészet törekí­vései harmóniába kerülnek, ez a jelen­ség mindig a legboldogabb és legfényesebb * korszak előfutárja szokott lenni. Ezért nemzeti érdek, hogy közönség és iró egy­mással közvetlen érintkezésben legyenek és ilyen találkozásra alkalmat adni hazafi kötelesség és feladat. Körülbelül ezek a gondolatok vezet­lek bennünket, amikor ez irodalmi dél­után rendezését elhatároztuk. Három lel­kes szabolcsi költő fog ezúttal felolvasni akiknek iránya, irói módja,, munkáik j tárgyköre egészen különböző ugyan; egy i tulajdonságban ^zonban mindnyájan ta­lálkoznak; igazi magyar és örök emberi érzelmekel tolmácsolnak mindnyájan. Dr. Vietórisz József A inulLszázad nemes hagyományai Szólalnak meg Vietórisz József költésze­tében. A 90-es években a költészet célját és fogalmát illetőleg már az a felfogás lett általánossá nálunk, amit Arany nő' vek vő hatása váltoll ki ,, magyar társada­lom lelkéből. Mit kivárit Arany a költé­szettől? Mindenekelőtt eszményi, nemes tartalmat, ehhez a kidolgozásban lehető­leg egyszerűséget és az élénk festői elkép­zeltetés mellett szigorú logikai körvona­lozottságot, liogy igy fejezzük ki„ rögtöni közérthetőséget. És nemkevésbbé kívánt Arany a külsőben zárt, befejezett mű­vészi formákat. Ezt "kell szemelőtt tarol­nunk, mikor Vietórisz József kötetét ol­vassuk. Mert az ő egész lelke, egész kép­zelete a nagv évszázadé. Verseiből azon ifju évek láza érzik ki, amikor lelke elő­ször telt el Petőfi és Arany nagy hagyo­mányaival. Tárgyai örök emberi eszmé­nyek; vallás, haz 0 és a tiszta cs lád'i élei. egyszerű örömei. Ez utóbbiak festésében különösen kiválik; a fészek dalai a kötet legszebb és legértékesebb ciklusa. Elkép­zeltetőereje általában fiatalos élénkségü, a logikai megépítés mindenütt kifogásta­lan, a külső technika tökéletes,, önkéntelen és kényszer nélküli. Szépen tanuskodik a könyv írója nemes morális felfogásá­ról is. Egészben véve az Orgonazugás egy harmonikus lélek vonzó, szép és termé­szetes megnyilatkozása. Juliász Margil Juhász Margitrój azt mondhatjuk, hogy ő elsősorban a hangulat költője. — Témái rendesen egy-egy hangulatot vesz­nek fel, amely többnyire komoly,, de so­hasem szentimentális. — Hangulatai mé­lyek s a külvilág képeivel hibátjan, ter­mészetes egységbe olvadnak össze. Gulyás Pá* Gulyás Pál tiszta lírikus természet, akinek témái sokszor elég elvontak. De az elvont témák inegérzékesitése a költői formában kiválóan sikerül s a költemé­nyek képzeletünket állandóan foglalkoz­tatni tudják. Hogy Gulyás Pál kitűnő irói iskolázáson és alapos előtanulmányokon ment keresztül, azt mutatja a verselés be­végzett technikája is. ' , De beszéljenek maguk az írók — át­adom a szót nekik, mondotta befejezésül Fehér Gábor, Ezután sorra szólalnak meg dr. Vietórisz József, Juhász Margit,, Gu­lyás Pál, mig a meghívott, de meg nem jelenhetett Gaál István beküldött kötemé­nyét Vajdiáné Vietórisz Aranka mutatja be. Vietórisz Józsefet, mint sokszor szív­re ölelt poétáját Orgonazugás c. köteté­nek megjelenése alkalmából meleg ová­cióval köszöntötte az irodalmi délután közönsége, mikor szép az,, ami hasznos; A fészek dalaiból; Félsz a haláltól? Má­sojdvirágzás; Szegényhazánk dicső múltja c. tartalmi és formai szépségekben gazdag nagyhatású költeményeit bemutatta. Dr. Vietórisz József után Juhász Margit muta­tott be Búzavirág c. kötetéből több szebb­nél-szebb dalt. A kristályosan tiszta és jkönv nyed formában felszálló dalocskák az írónő őszintén átélt művészi előadásában megkapták a sziveket a nagy siker lelke­sen köszöntő tapsokban nyert kifejezést. Ép ilyen mély irodalmi sikere volt Gulyás Pálnak is, aki Testvérgályák c. kö­tetének amatiszt fényben borongó dalait szólaltatta meg. A nagy távlatokban szár­nyaló gondolatok a klasszikusan ki,képzctt forma, díübörgő ritmusuk eredeti világfelfogásu, nemesen tiszta ér­zésvílágii, klasszikus formaénekű poétá­nak mulatták be Gulyást. Gaál István A falu két csodája c. elbeszélő költeménye is értékes költői vénáról tett Éanuságot. A Bes senyei Kör februárban rendezi a máso­dik irodalmi délutánját. CÍPŐÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI II.ONA-UTCZA V SZÁM Javításokat elfogadunk. ^UTO^ ~ szükségletét * GLŰCK JENŐ bntorárnházában, Vay Ádám ncca 8. szám alatt szerezheti be á legelőnyösebben. Nagy rálaszték különféle bátorokban, I leszállított áron! 1 1 | Kárpitozott, Alapitra: 1903. HARüY PIEL az Apollóban fellépnek szerdán az Apollóban mint Hamlet a hálószobában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom