Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-03 / 2. szám
ÍV24 jairuár Wí H n nm roiuum maai Ei iá iiaiíoaítatnunK vágyaiakaf és a leüeiosspk isriiif ieü GS8i6k8dBűnii. A gazdasági konjunktúrákat a munka értékemelkedése fogja követni. Óvakodni kell minden kilengéstől. — Minden tarsadalmi, jótékonysági és kuhuraiis alkalm&t fel keli használnunk a társadalmi e^yütimükodes biztosítására. — Dr. Káliay ítiiklős főbpan az ujev alkaemábol nyilatkozik az aktuális kérdésekről a Nyirvidéknek. Nyiregyhaza, januar 1 A Ay.irvjaeK lüdósitójától. Az újév a nagy szintézisek, az eszmék r magasságára emelkedés, a valóságnak az ideákkal való összemérésének komoly időpontja. A szilveszteri hálaadás utáty az újesztendő küszöbén megfrissültnek í érezzük magunkat, bátran vágunk az előttünk gomolygó ködlnek, a jövendőnek. — Számonvesszük a balsikerek okait, az uj esztendő nagy hitével valljuk, hogy eliminálni tudjuk és fogjuk mindazt, amiről most, a muU évre visszatekintve,, a magunkbaszállás őszinteségének fényénél kitűnik, hogy gyöngeség,, téveidlés,, vagy hiba volt és a nagy tanulságok levonása mái; | határozott célkitűzés is. Ebben az uj útra készülésben jól esik meghallgatnunk azokat, akiket .személyiségük ereje, súlya, társariialmi, hivatali pozíciójuk magasságágáról láruló szelesebb perspektívájuk zsinórmértéket adó gondolatok közlésérf j predesztinál. Különösen ma, Csonkám a- \ gyarország küzdielmes napjaiban, a gaz- j diasági és társadalmi konszolidáció bár meg-megzavart, dle végképp már föl nem tartóztatható kibontakozásának idején kettőzött figyelemmel és érdeklődéssel fogarija a közönség azoknak kijelentéseit, akik az események motívumait tisztábbalj látják és az eljövendőkre biztosabban következtetnek. A főispán az aktuális kérdésekről. Ezektől a meggondolásoktól vezattet ve kerestük fel az újév napján dr. Káliay Miklóst, Szabolcsvármegyének főispánját,, aki kérésünkre a legaktuálisabb problémákról a következőket volt szives mondani a Nyirvidék olvasói számára. Őméltósága természetszerűleg minIdlenekelőtt arra mutatod rá, hogy nem hivatali állásából eredően nyilatkozik,' mint privát ember ad útbaigazításokat. A publikumnak — mondotta dr. Káliay Miklós — nem kell ugy felfognia ma a politikát, hogy ezen a téren annak kell történnie, amit szeretnénk,, hogy bekövetkezzék. Szeretnők mindnyájan a régi állapotok elérését, a rendezett pénzügyi viszonyokat, az állandó stabil koronát,, de nem cselekedhetünk ugy, ahogy szeretnők. Ma ne cselekedjünk vágyainknak megfelelően, fontoljuk meg a lehetőségeket, ne a magunk vágyai szerint válasszuk meg a politika útját, gondoljuk meg, hogy csak azt cselekedihetjük, ami az adott helyzetben lehetséges. Ha pedig mindenki azt cselekszi, amit az ország h«lyzete diktál, el fog jutni mindenki Bethlen István gróf politikájához. És ebbe a lehetőségek politikájába vigyük bele minden hazafiságunkat, testvéri,, baráti érzéseinket, die ismétlem — csak a lehetőség politikáját csinálhatjuk. A konjunktúrák alkonya. — Mit várhatunk Méltóságod felfogása szerint a jövő évtől gazdiasági tekintetben? ! Jóslásokba e téren — mondotta a fő- i ispán — nem bocsátkozhatom, d'e ami a ; gazdasági kérdéseket illeti, a jövő év l«g- j valószínűbb eredlményének azt tartom, hogy véleményem szerint a gaztíjasági konszolidáció bekövetkezésével lassankint elmúlnak a honjukturák. \ Meg fog sz'ünni a hirtelen vagyonosodás ie- j hetösége, a könnyű pénzszerzés és ennek ter- j mészetszerü folyományaként be keit következnie a munka jobb megfyec ülésének és tisztességesebb honorálásának. \ És e tünetek bekövetkezését én a magam részéiül nem vagyok hajlandó ugynevezet; gazdasági krízisnek felfogni, hanem igenis a várva-várt tisztulási foiyarnat örvendetes bekövetkezésének. A történeiein kérlelhetetlen inga(ör\ényt". Ma a sajnálatos csongrádi eseí áli az érdeklődés homlokterében, mi a véleménye Méltóságodnak erről a belpolitikai szempontból oiyan zavaró eseményről szabolcsi nézőpontból? Ez az eset mondana Őméltósága — olyan gyalázatos, hogy komoly lap hasábjain nem való bővebben foglalkozni véle, mert i másnak, mint rendőri kérdésnek, rendőri J feladatnak nem fogható fel. E feladat eíin- ) tézése pedig a legjobb kezekben, csendőr- \ ségiink, áilamrendőrségünk illetve birósá- ' gunk kezében van. Különben az egész doloj* nem tekinthető teljesen antiszemita akciónál" hanem azt hiszem, hogy a mélyén gazdasági tünetek lappanganak. Garantálom t hogy Szabolcsvármegyében ilyen események nem jogy nak előfordulni. Lényegében a csongrádi ügy országos eiin-J tezes üolga, de hangsúlyozom, garantálni merem, hogy hasonló esemény Szaboicsváf megyében mindaddig nem fog előfordulhatni, inig az eddig tapasztalt megértés »hatja át vármegyénk társadalmát s a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők továbbra is harmonikus együttműködésre törekszenek, ha kivétel nélküi mindenki a megértés utján halad. Ennek dokumentálására ^ óvakodni kell minden bal vagy jobb felé v aló kilengéstől, mert a történelem ingájának kérlelhetetlen törvénye, hogy az egyik oldalra való kilengést visszaiengés és a másik irányba való kicsapás követi. Az összetartás élénkebb dokumentálása. Én nagyon kérem a vármegye és a város társadalmának minden számottevő tényezőjét, ragadjanak meg minden alkalmat az összetartozandóság érzésének megnyílvániiására. És én itt elsősorban nem politikai alkalmakra gondolok, hanem mindenek előtt azokat a naprói-napra kinálkozó társadalmi., jótékonysági és kulturális akciókat értem, amelyekben való intenzív részvétükkel együvétartozandóságuk érzését oly sojjfli alkalommal és minden kétséget kizáróan dokumentálhatják. Ezeket a gondolatokat volt szives a főispán ur Őméltósága érdeklődésünkre közölni s mi abban a hitben hozzuk az újévi interjút nyilvánosságra, hogy a megszívlelendő sorok számos esetben fognak impulzust adni a mi szűkebb hazánk eddig is értékes társadalmi* békéjét csak még jooban megszilárdító elhatározásokra és cselekvésekre. A vármegye és Nyíregyháza város életkérdései az újévi üdvözletekben. Nyíregyháza, januar 2. A Nyirvidék tudósítójától. Újév napján a Nyíregyháza város intézményeinek, hatóságainak élén álló" férfiak előtt ez évben is megjelent a közvetlen munkatársaknak, a társadalmi egyesületek vezetőinek s a tisztviselőknek sokasága, hogy az uj munkaév küszöbén a ragaszkodó szeretet szavaival mondjanak köszöntőt, amely évről-évre megujuió fogadalomtétel egy-egy magasan lobogtatott zászló előtt. Az üdvözlésekre adott válaszok, mint mindig, ezalkalommal is kiemelkedtek a szives köszönés keletéből és egy-egy általános érdekű problémára világítottak rá. A városnál történő tisztelgések közben, illetve a városnak a vármegyénél történt tisztelgésénél a Nyíregyháza jubiláris esztendejébe való lépés ünnepélyes pillanatára illetve a most már szinte elodázhatatlan törvényhatósági joggal való felruházás várható fényére való gondolás dominált, míg a vármegye AÖrében történt tisztelgéseknél a közel jövőben megejtendő községi továbbá törvényhatósági választások, illetve a közigazgatás reformjának gondolata került az előtérbe. Tisztelgések a vármegyeházán A vármegyeházán a teljes számban felvonult központi tisztikar délelőtt 11 órakor jelent meg Mikecz ístván alispán előtt, akit Virányi Sándor főjegyző üdvözölt. Az újév napján mondotta — a jövendő bizonytalanságában a vármegyei tisztikar előtt kgf bizonyosság van, az egyik az alispán iránt mindenkor érzett mély tisztelet és ragaszkodó szeretet, a másik annak biztató tudata, _hogy az alisápnnak a tisztikar iránt mindenkor tanúsított gondoskodó jósága a jövőben sem maradhat el. Mikecz István alispán válaszában a kölcsönös támogatást biztosító szeretet jelentőségét hangsúlyozva kö^j^e meg az újévi üdvözlést. A vármegyei B kar után Dr. Bencs Kálmán polgárnH j • r vezetésével Nyíregyháza város tan ács a telgett Mikecz István alispánnál. A föispámum A vármegyeháza központi tisztikara és a kapcsolatos állami tisztviselők kara Téí 12 órakor jelent meg Dr. Káliay MiklcJ főispán előtt, akit Mikecz István alispán ÍM vözölt meleghangú beszédben V Dr. Káliay Miklós főispán válaszába! megköszönte a hivatali üdvözlést, annak I reményének adott kifejezést, hogy az ü<m vözlés nemcsak hivatali állásának szól, h;l nem a vármegyei tisztikarral együtt érzJ együtt gondolkodó s e tisztikar szeretetéi felépített működésének is. Az üdvözlést el
