Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-14 / 283. szám

jtimmÉ !9Í3 december 14 Rövidesen kezdetét veszi a Nyírség tudományos feldolgozása. Mérhetetlen értékeket rejt szülőföidünk. — Az Aiföídkutaíá> támogatása nemcsak kulturfölényünket biztosítja, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Dr. nilleker Rezső egyetemi tanár az Alföld kutatásának jelentőségéről és menetérő!. Szabó les vármegye és Nyíregyháza város közönsége értesült arról a mozgalomról, amelyet a debreceni Tisza István Tudományos Társaság kezdeményezett az Alföld is közelebbről a Nyírség tudlományos feldolgozása érfdlekében. A kutató munkának hatalmas tudományos mii lesz az eredménye, amely beható ismeretet nyújt a Nyirség földjéről, növény és állat, világáról, lakosságáról,, múltjáról és jelenéről. Miután a Nyirség felkutatására irányuló tudományos munka iránt a legszélesebb körben intenzív érdeklődés nyilvánult meg, munkatársunk kérésére a tudós kutató munka egyik résztvevője, dr. •M illek.

er Rezső egyetemi tanár információt adott az Alföld; kutatásának jelentőségerői és a kutatómunka menetéről. A tudós professzor a következőket mondotta: Az Alföld-kutatás megszervezésének munkájába azokat vonjuk be, akiknek a lelkében él az igaz hazaszeretet, mely nem csak ideig-óráig tartó politikai ténykedésekre és áldozatokra képes, hanem akiknek lelke mélyén a haza gondolata, a rög szeretete él, kik büszke ragaszkodással néznek szülőföldjükre. Mint a műértő a birtokában levő ritka kincset szemléli és tanulmányozza és minél j

0bb

an megismeri, annál több becses tulajdonságot, ritka szépséget és értéket fedez fel benne. Minekünk a szülőföld ily mérhetetlen kincs ,amely a legönzetlenebbül táplál s mely mérhetetlen kincseket és értékeket rejt és nem kér tőlünk egyebet csak, hogv törődjünk vele és hogy megismerjük. És a reá áldozott szellemi és anyagi áldozatokat nemcsak lelki gyönyörűséggel, hanem anyagi javakkal is fizeti viszsza. Az Alföldkutatás támogatása tehát nemcsak azt biztosítja, hogy tudományosan a leghálásabb tárggyal foglajkozvS. kulturfölényünket biztosítja, hanem'még gazdasági előnyökkel is jár. A kutatásoknak nemcsak az a célja, hogy az Alföldet tudományosan miniden oldalról megvilágítsa, hanem rámutasson azokra a rejtett javakra, amelyeknek gazdasági életünk hasznát veheti és azon utakra, amelyekre e javakat felhasználhatjuk. Eddig e kutatásokat az állani és a törvényhatóságok támogatták és ez a támogatás elegendő is volt. Hiszen csak nézzük Lóczy Lajosnak nagy balatoni munkáját, melyben vastag kötetekben mutatja be a magyar tudomány az ország egyik legszebb kincsét, a magyar tengert,, a Balatont. Ma szó sem lehet ily nagy munkáról, vagy olyan Alf öl dk u tatásrój „am ilyent annak idején a Magyar Földrajzi Társaság kezdeményezett. Ez milliárdokat igényelne és messze túlhaladja az ország áldozat képességét. Amidőn a debreceni Tisza István Tudományos Társaság az Alföld tudományos felkutatását tervbe vette nem is gondolt mindjárt monumentális müvekre, nagy épületekre, hanem anyaggyüj Lésre, kisebb területek feldolgozására kisebb s nagyobb tanulmányokra, melyek később mint egy-egy épületkő a nagy mü felépítéséhez hozzájárulnak. i De még ez a munka is jelentős anyagi áldozatokat követel. Az Alföld kisebb földrajzi egységének, mint pl. a Hortobágynak vagy a Nyírségnek öt évre tervezett munkálatai a nyomtatási költségekkel együtt összesen öt vagon buza értékét követelik. Békében Hajdú vagy Szabolcs vármegye székvárosokkal egyetemben könnyűszerrel áldoztak annyit e tudomány célra, ha a törvényhatóságok ezt nem tehetik. Az anyagi viszonyok megváltoztak, az anyagi képesség ma nem az államnál és törvényhatóságoknál van, hanem egyeseknél. Ma a földbirtokosra iparosra és a kereskedőre háruln

ak elsősorban azok az erkölcsi terhek, melyeket azelőtt a köz viselt. És ha a megváltozott viszonyok egyeseknek alkalmat adtak anyagi jótétük megjavítására, ugv ennek forrása ma még inkább, mint máskor, a földből, az Alföldiből ered és nemcsak er. kölcsi kötelességévé leszi annak tanulmányozását, hanem gazdasági érldteke Is megkívánja, mert a tudományos klutatás sok irányban gazdaságilag is hasznosítható útmutatásokat és eredményeket is fog gyümölcsözni. Erkölcsi kötelesség és anyagi érdek soha nemesebb cél szolgálatában nem egyesültek, mint az Atföldkulalásban. Sokan azonban kíváncsiak lesznek, hogy hogyan is gondoljuk az Alföld felkutatását. Azt természetesen hangoztatnunk nem kell, hogv itt nem népszerű dolgozatokról van szó, hanem szigoru

an tudományos dolgozatokról, melyek lehetőleg eredeti kutatások eredményeit közlik, legfeljebb az Alföld megszállott területeit illetőleg ahol a kutatás ma lehetetlen, ott igyekezünk összeszedni minldazl, amit a magyar tudomány egészen a megszállásig róluk megállapított, nehogy később,, mint ahogy az már megtörtént a megszálló államok elsajátítsák kutatásaink "eredményét. v Ami pedig a kutatás menetét illeti, egy feltétlenül szükséges kisebb területek — földrajzi egységek meghatározásaegyrészL a kutatás megkönnyítése céljából, másrészt a helyi szervezetek miatt, akik hivatva vannak a kutatásokra szükséges anyagi eszközök előteremtésére. Eltekint, ve az Alföldnek megszállott részeit a kutatást a következő területeken óhajtjuk megkezdetni: A Hortobágy (székhely: Debrecen). A Nyirség és az Ecsediláp (székhely: 'Nyíregyháza). Az Érmellék és Berettyó vidéke. A biharmegyei Sárrétek. A Kőrös-Tisza-Maros szöge a Tisza folyó és vízrendszere. Végül ahogy a tányért nemcsak a fenék alakja és nagysága, hanem a pereme ís meghatározza,, tekintettel kell lennünk a peremhegységekre, amelyek keletkezése szorosan összefügg az Alfölk keletkezésével. Itt elsősor ban a Tokaji hegységre gondolok és azután az északi magyar közép hegységre, (Cserhát-Mátra-Bükk). Természetesen leszinek olyan tárgyak is, melyek nem aprózhatok fel, mint pl. egyes,,' a tektonika, a klíma, a vízrendszer stb. tárgykörébe tartozó dolgok. Hisz végeredményben az a célunk, hogy a részletkulatások eredményét összegezve, megírjuk az Alföld tudományos nagy monográfiáját. A Jótékony Nőegylet teazsurja. Nyíregyháza, december 13. A Nvirvidék tudósítójától. A boldog békevilág csendes, nyugodt örömei, között a legkeresettebb, legkedvesebb mulatságok közé tartozott a Nyíregyházi Jótékony Nőegylet estélye. — A! batiszt-bálok intim, hangulatos,, felejthetetlenül bájos emlékei még elevenek előttünk és egv-egy hangos, lármás mai mulatság után sóvárogva gondolunk rájuk. A békebeli jótékony célú, meghitt, ked ves mulatságait újítja most 'meg "á Jótékony Nőegylet teazsurok formájában és az első ilyen estélvét december hó 29-én tartja a Gazdák Bethlen-utcai Otthonának emeleti nagytermében. 'Serényen készülődnek jótékony hölgyeink és hisszük, hogv fáradozásukat megérdemel 1 siker, fogja koronázni. Czukorrépa beváltási ára Nyíregyháza, december 13. A Nvirdék tudtósitójátőí. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivja az érdekelt cukorrépatermelő gazdák figyelmét, hogy a felsődlunántuli cukorrépatermelők már megállapodtak a cukorrépa árában a következőleg : 1. A cukorbizottság az 1923. évi cukorrépa termés árát a legtöbb kedvezmény alapján 5 (öt) kg. cukor nagybani árában állapította meg. Ezen ár megállapításánál a kincstári részesedés (42 százalék) és a szokásos metlékszolgálmánvok figyelmen kivül hagyandók, illetőleg a kincstári részesedés a nagybani vaggontélelü árból levonandó, a maradvány képezi a cukorrépa átvételi, illetőleg átadási árát az 1923. évre. 'Az ár megállapítására az 1923. évi október, november,, december és az 1924. évi január havi átlagos nagybani cukorárak szolgálnak irányadóul. | I 2. Addig is, mig a fenti pont szerinti végleges leszámolás megejthető lesz, a beszállított cukorrépa métermázsája utáni előlegképen a cukorgyáraktól 14000 korona kérhető. 3. A kistermelők átadott cukorrépájának az ára a nagytermelői cukorrépa árhoz arányosan igazodik. A Kamara ez adatokat oly célból közli, hogy kerületünkbeli cukorrépatermelők is saját megállapodásaiknál azt irányul vehessék. CIPŐ ÁRUHÁZBAN nyíregyháza /.kinyi ilona-utcza s. szAm Javításokat elfogadunk. — Régi aranyat, ezüstöt,, magvai: arany és ezüstpénzt, drágaköveket a legmagasabb tőzsdei napi árban vált be Sándor Rezső ékszerész. Telefon 229— Mielőtt karácsonyi szükségletét beszer«z!né, saját érdekében keresse fel Fodor Ferenc és Társai céget. 20x Kiégett izzólámpáit ÄÄ*? «"Ä Katz Miksa cégnél ráfizetéssel újra becserélem! ^CtAET"""-