Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-14 / 283. szám

1923. december 14. JlllM l Uftf

lb 3 & nagy divaféruhásKáben Zrinyi Ilona utca 3. (Csengeri ház) Telefon: 384 Telefon: 384: a következő mélyen leszállított árak mellett. Hol és féifi harisnyák: Női kötött harisnya 2.950 K Női kötött barna és fekete 8.500 K Női harisnya cérnázott minden szinb. 14.800 K Női harisnya, selyemfényű cérnaflór 18.500—23.500 K Női harisnya, selyemfényű mouslin 21 400-22.800- 24.000 K Női harisnya, fátyol, fekete és minden szinben 26.350 K Női harisnya, la fátyol, fekete ... 29.650 K Féjfi soknik minden szinben ... 2.400 K Férfi gyapjú soknik 5.000—6500 K Férfi magas harisnyák 19.650—36.000 K-ig Női reform nadrág minden szinben 14 800 K M\ és férfi fehérnemüek: Himzett női ingek 18.000 K Női ing és nadrág grl schifon .. 52.000 K „ „ „ „ „ batiszt .. 56.000 K Női kötött csikós és sima divatmellények 68.000 K Női himzett batiszt zsebkendők 2.000—3.600 K Férfi szines frencs ingek 2 gallérral 29.500 K Férfi szines sephir ingek 2 gallérral 36.000 K Férfi szines sephir ing, kemény mell, 2 gallérral 38.000 K Férfi szines gyapjú flanel ing 2 gallérral 42.000 K Férfi fehér pické mellű ing 32.000—36.000 K Férfi szires rövid alsónadrág 18 500 K Férfi szines sephir alsónadrág ... 23 500 K Férfi fehér köpper hosszú nadrág... 30.000 K Férfi nyúlszőr és velour kalapok, nyakkendő különlegességekben óriási választék! Női kalap-modellek •lindem minőségben a legolcsóbb napi árban szerezhetők be. — Átalakítások a legrövidebb idd alatt, Ízléses kivitelben készüllek: m v < * m » • női kalapszalonjátaa, i otn mari a T»ji«*.itc» A Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet megalakulása. Az ország mezőgazdasági termelésének újjászervezésében és a magyar gazdatársadálom jogosult érdekeinek érvényesítésében céltudatos munkásságot kifejtő mezőgazda| sági kamarák között épen a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara volt az első a mezőgazdasági hitelválságon segítés és a .gazdahitel szervezésének sürgetésében. Örömnapja volt december 9-ike a Tiszántúl gazdatársadalmának, mert a Kamara ezen törekvései ezen a napon intézményesen megvalósultak, megalakult Debrecen székhellyel, a kamarakerület nyolc törvényhatóságára kiterjedő hatáskörrel a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet mely szövetkezet a Tiszántúl gazdasági életének jövő fejlődésére rendkívül nagy jelentőséggel és fontossággal bir. Az alakuló gyűlésen jelen voltak : Dr. gróf Almássy Imre az Országos és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, a pénzügyminiszter képviseletében Rauscher Aurél miniszteri tanácsos, dr. Hadházy Zsigmond főispán, az OKH részéről dr. Mikó Gábor Ü- v„ igazgató, Borsody Sándor h. igazgató dr. Antal István titkár, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében dr. Czeglédy Mihály kamarai alelnök és d". Rácz Lajos kamarai igazgató, Debreczen város képviseletében Zöld József gazdasági tanácsnok, Jóna István a Debreczeni Gazdasági Egyesület elnöke, a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület képviseletében Jékey László, Papp Sándor, a Hajdú vm. Gazdasági Egyesület titkára, Szalay Pál a Szolnok vm. Gazdasági Egyesület igazgatója, valamint a . helybeli és kamarai kerületbeli vezető gaz- g dák igen nagy számban. Az alakuló gyűlést a törvényes előírásnak megfelelően dr. Mjkó Gábor az OKH ügyvezető igazgatója vezette. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a mezőgazdasági fejlődés céljait, vagyis először a háború előtti ' nivóra emelését s aztán további fejlesztését csak a mezőgazdasági hitelkérdés szervezése utján érhetjük el. Ennek a szövetkezetnek erősítése önálló működésének mielőbbi megteremtése azonban a gazdatársadalom feladatadata saját érdekében. Hálás köszönetet mond dr. gróf Almássy Imrének a mezőgazdasági hitelkérdés megoldásánál kifejtett tevékenységéért s e "téren szerzett érdemeiért. Dr. gróf Almássy Imre válaszában a ^ mezőgazdasági hitelkérdés megoldásáért első . sorban a gazdasági érdekeket szivén viselő gróf Bethlen István miniszterelnöknek, va- | lamint Kállay Tibor pénzügyminiszternek ét Horánszky Dezsőnek, az OKH elnökének mond köszönetet a gazdatársadalom nevében. Magasszinvonalu beszédében részletesen ismertette azt az alapos, körültekintő mindenre kiterjedő figyelemmel felépített szervezetet, amelynek utján a gazdák régi jogos kívánsága valósult meg és ennek hivatását, várható áldásos hatásait. Dr. Rauscher Aurél miniszteri tanácsos a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítása mellett közérdekű gazdaintézményként működő szövetkezet fejlődését kiválóan áldásosnak reméli és feltétlenül szükséges, hogy a gazdatársadalom maga is igyekezzék a saját érdekében a szövetkezeti működését elősegíteni minden téren. Borsody Sándor OKH igazgató mutatja be az alapszabálytervezetet. Dr. Rácz Lajos javaslatára a közgyűlés» az alapszabályokat változtatás nélkül elfogadta és ennek alapján megalakulva megválasztotta a közgyűlés a szövetkezet igaxga tósági tagjait. Az igazgatóságban egy-egy tag képvisel minden egyes törvényhatóságot, mig a többi tagok az Országos Központi Hitelszövetkezetet, az Országos Mezőgazdasági Kamarát képviselik. Elnök: dr. gróf Almássy Imre (Pusztaszenttamás), alelnök : dr. Czeglédy Mihály /Debreczen), tagok : Balogh István (Debrecen részéről), Beliczay Tibor (Biharvm. részéről), Borbély György (Szolnok vm. részéről), Csanak Jenő, Gábor József (Hajdú vm.), Gulácsy Dezső (Bereg vm.) Haranghy Endre, Jékey László (Géberjén), dr. Rácz Lajos, Steinfeld István (Debrecen), báró Vay Miklós (Tiszalök), Veszprémy Zoltán (Debrecen). Felügyelő-bizottság : Münich Aurél elnök (Debrecen), Eszenyi Jenő (Tornyospálca), Gödény Ferenc (Hajdusámson), Jóna István (Debrecen), Kertész István (Debrecen), Borsody Sándor (Budapest). Az igazgatóság elnökéül dr. gróf Almássy Imrét, helyettes elnökül dr. Czeglédy Mihályt választotta meg. Állandó végrehajtó bizottság tagjai : dr. gróf Almássy Imre, dr. Czeglédy Mihály, Balogh István, Csanak Jenő, Gábor József, dr. Rácz Lajos, Steinfeld István. A Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet, Piac-utca 44. sz. a. (Futura épület) működését január hó elején megkezdi. A magyarországi nagy munkanélküliséget a kényszerépitkezéssel ellensúlyozzák. Hétről-hétre válik egyre veszedelmesebbé a magyarországi általános munkahelyzet. Ma már nemcsak egyes idényszakmákban mutatkozik elviselhetetlen munkahiány, hanem az egész vonalon végig, aminek legfőbb oka az„ "hogy a (gyárak és nagyüzemek a mutatkozó katasztrofális tőkehiány következtében mind a legminimálisabbra redukálták üzemüket. A munkanélküliség minden ilyen redukcióval nőtt, a későbbiek során pedig odaalakult a helyzet, hogy egyrészt hatalmas arányú munkáskivándorlás indult meg a szomszédos államok felé, de,, hogy onnan a beözönlő magyar munkásságot a mindenütt fennálló munkásinvázió-elleni védekezési rendeletek alapján visszairányították Magyarországba, itthon ellepték a munkástömegek a legalacsonyabb rendű foglalkozási ágakat ugy, hogy ma mán a közönséges napszámos kategóriában se lehet állást kapni a teljes túltengés mial Veszedelmessé tette államgazdlasági szempontból ezt a helyzetet az, hogy ellepték az országot lelkiismeretlen kivándorlási agentek, akik bő aratást vittek vég. hez a munkanélküliek kétségbeesett tömegeiben. Egész traszportokat szállítottak különösen a gyilkos klimáju Délamerikába csatornaépítési és egyéb hasonló munkára, aztán a Törökországba vitt szállítmány sorsáról a parlamentben is esett szó. Mindezzel szemben tehetetlennek látszott a kormány és csak annyit volt képes cselekedni, hogy nagyobb iramra kényszerit ette az építkezések ügyében folyó hitel tárgyalásokat, amiknek menetét azonban igen sok gátló körülmény nehezítette. |

( ; ' I • F A

1 magyar külföldi kölcsön közeli reménységei természeíesen ki fognak hatni a munkahelyzetre is, amennyiben lehetővé válik az államháztartási kölcsön' erejének és garanciájának hatása alatt nagyobb ipari és kereskedelmi, úgynevezett magánkölcsönt szereznie az 'egyes ipari, illetve kereskedelmi érdiekeitségeknek a külföldön, részint ildlegen tőkecsoportok bevonásával, részint valuL, kölcsön fon májában, ugy„ hogy a munka már a kor-