Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

aw-BissBEiKöaEasssB» •»MWtWKta«ga«áMa«BM8i<D«WB»»ii<i «Mi» tu i mwi'Mrogggne 'fS. dumber I A magyar képzőművészek elégtételt kérnek a csehektől a pozsonyi Mária Terézia szobor lerombolásáért. Elkésett utasok. Irta: Dr. Saáry Sándor. III. Budapest, november 30. Köztudomású, hogy néhány év előtt a esem impérium birtokba vetie Pozsonyt és ott berendezkUjcDett, a cseh TU gionáriusok megtámadták ős lerombolták a magyar szobrászművészet egyik világhíres remekét, a Mária Terézia szobrot. A magyar kormány annak idején demonstrativ tiltakozást jelentet be a Népszövetségnél ezért, mint az elcsatolt magyarság kisebbségének flagráns jogsérelmét. Erre kapott válaszként olyan értelmű megkeresést a prágai kormánytól, a mely szerint szereltesse le és vigye a trianoni határok mögé az összes többi Csehszlovákia területén lévő szobrokat és történelmi műkincseket, mert a cseh kormány nem tudhatja megvédelmezni azokat a Mária Terézia szobor lerombolásához hasonló inzultusoktól. A magyar kormány akkor hivatalosan arra az álláspontra helyezkedett, bog}

7 minden kultur és történelmi emlékű az illető vidék talajából nőtt ki, az illető vidék kincsét képezi, ez esetekben tehát az elcsatolt kisebbségéit, amely mint ilyen ilyen a békeszerződések értelmében a Népszövetség védelme alatt áll, azokat nincs joga a magyar kormánynak elszakítani tőlük. Azóta az elcsatolt magyarságot uraló különböző impériumok »védekezésül« egyszerűen beíleszkázták a magyar emlékű szobrokat és az ügyek felett ideigle. nesen napirendre tért imnjdjenik az egyéb aktualitások következtében. "Most végre a dolog újra előtérbe kerül. Az történt ugyanis, hogy a tavaly Svédországban rendezett reprezentatív magyar képzőművészeti kiállításon, ahol tudvalevően bemutattuk a pozsonyi Mária Terézia szobor fotográfiáját is, tüntetni kezdet a svéd közönség Magyarország mellett és a svéd művészek meginterjúvolták a kiállítás magyar vezetőségét aziránt, hogy az egész világkultúrát ért hatalmas sérelemért kérjenek ők elégtételt. A svéd reprezentatív kiállításról a legutóbbi ülésén folyt le a vita a Képzőművészeti Tanácsnak, ahol természetesen ünnepélyesen esett szó a Mária Terézia szoborrombolás ügyéről is. Két indítványt tárgyaltak, mégpedig Síd ló Ferenc szobrászművészét, aki azt kérte,,, hogy diplomáciai utón követelje a kormány a csehek legmesszebbmenő elégtételnyújtását a légionáriusok által okozott sérelemért és veszteségért. Erre természetesen nem kerülhet sor most, amiko? egyrészt a két nemzet közötti jóvíszony feltételeiről folynak a hivatalos tárgyalások másrészt ép a kormány foglalt állást ebben az ügyben olyanformán, hogy minden kisebbségi kulturdokümentum a Népszö. vétség kizárólagos védelme alatt áll és az ilyen sérelem az illető kisebbség legbelső peres ügyét képezi. Ellenben hozzájárult a Tanács Déry Béla festőművésznek, a Nemzeti Szalon miivésztársaság igazgatójának áthidaló inídlitványához, mely szerbit á Nehizeti Szalon tagjai — tehát a nemhivatalos magyar művészet, átirnak a páragi »Mánes« Kunsitverein vezetőségéhez s kérik támogatását aziránt, hogy adja ki a csehszlovák kormány a pozsonyi világhíres Fadrusz-münek, a Mária Terézia szobornak lerombolt darabjait, amikből a magyar szobrászok rekonstruálják a müvet, egyben elégtételként veszik a dolgot a magyar művészek részéről a szobor, rombolásért. j ; [ - í £ | ••; jRjfcl Déry Béla az átiratot a napokban terjeszti a Nemzeti Szalon tagjai elé, igy Andrássy Gyula elnök elé is,, ami után megküldi azt a prágai vezető művészegyesületeknek. Azért mégis valószínű, hogy átterelődik az ügy diplomáciai vonatkozásokra is. (KEK.) j CSSaMBSBl Kik lesznek a „Honszeretet

4' vasárnapi nagygyűlésén ? Már jeleztük előző számainkban, hogy a Honszeretet Egyesület december 2-iki a városháza nagytermében vasárnap délelőtt 10 és fél órakor tartandó országos naggyülésére, a fővárosból és a vidékrőj is számos kiváló tagja közéletünknek fo£ megjelenni, hogy a naggyülés súlyát és jelen (őségét növelje. Alkalmunk volt az egyesület heiyi főcsoportjának vezetőségével beszélni, hol a megérkező vendégekre nézve, az alábbi névsort sikerült feljegyeznünk: Dr. Pékár Gyula ny. miniszter, P. Zadravelz István tábori püspök, Urmánczy Nándor v. országgyűlési képviselő, Ilosvay Gusztáv ny. h. államtitkár, a határrendőrség v. főnöke, dr. Szombatfalvy Majthényi Miklós miniszteri oszt. tanácsos, P. dr. Szabó Pius, püspöki titkár,, P. Bonis Arkangyal; püspöki oekonomus,, aki a nyugatmagyarországi területek visszszerzésénél is hatalmas munkát végzett, Hir György nemzetgyűlési képviselő, dr. Lator Géza kir. törvényszéki bíró, Bérlány; János miniszteri tanácsos, dr. Dessewlfy István min. osztálytanácsos, dr. Hédfer János bankár, dr. Hegedűs György nemzetgy. képviselő, Barátosi Balogh Benedek középiskolai igazgató, (dir. Mészáros Gyula egyetemi tanár, Tivadar Viktor MÁV. felügyelő, dr. Rugonfalvy Kiss István debreceni egyet. ny. r. tanár, dr. Boross Lajos ügyvéd és mások. A naggyülést követő közebédre a jelentkezések erősen folynak és kéri a vezetőség a közebéden résztvenni kívánókat, hogy a Henszeretet helyi fiókjánál pénteken estig jelentkezni szíveskedjenek. A gyűlésre megjelenő vendégek névsorából is megállapítható, hogy a Honszeretet Egyesület semminemű politikával nem foglalkozik, azon a naggyülésen a társadalomnak minidlen felfogású tagja részt vehet és mindenki megtalálja az őt érdeklő, die mindenképen a hazaszeretet jegyében elhelyezkedő tárgykört, amely érdekelheti. A nagyszámú vendégre való tekintettel kéri a vezetőség városunk minden rendű és rangú tagjait, hogy megjelenésükkel az ünnepélyes közgyűlést miniéi impozánsabbá tenni szívesek legyenek. Lapzártakor értesültünk, hogy a »Honszeretet« vasárnapi közgyűlésé,,© Grill Lola, a városunkban már jól ismert kiváló előadómütésznő is lejön, hogy művészi szavalatával a közgyűlés fényét emelje. Az úttól kétfelé elterülő szántón itt-ott feliobogott a szelíd pásztor tüz, — amelynek fénye bevilágitá a két ablakos erdész-lakot amely még ma is fenn áll a ma Ószőllőnek nevezett terület északi részén. Most fejezőj dött be a tengeri törés s {kiint hántanak a szabadban. Az idősebbek azon tanakodnak, hogy jó lenne, ha a jövő évben krumplit ültetnének — abban az "időben Nyíregyházán a krumplit még csak hírből ismerték — mert nemcsak csemege az, de tápláló eledel is ; mások pedig azt vitatták, hogy mérges annak a virága meg a bogyója s baj lesz abból, ha krumplit termesztenek. Mig végre a fiatal erdész nyugtatja meg őket, hogy ne a bogyóját egyé tek, de a földben termő gumóját, azt is vagy főve, vagy sütve. Majd a nőtelen erdész nótába fog, mely kihallatszik az erdei útra | s azt dalolja : Nem tudom én mi a bajom Minek sirok folyton Hogy a búmat, bánatomat Borba minek fojtom, Többet ér egy csókos asszony * Százezer leánynál, Többet ér nekem azóta; Többet ér egy züllött nóta Ezer imádságnál. A nyíregyházi nagyerdő mélyén magaI san száll fel a füst a légben, ott van a betyár : tanya. A tüz mellett többen állnak körbe. Marcona alakok, félelmetes kínézésük elárulja, hogy haramiák • vannak együtt. Az egyik haramia bikfa nyárson, faparázson malacpecsenyét süt, a másik szolgafára akasztatt vas bográcsba főzi a betyár kását s aprítja jpele a szalonnát és a lebbencs tésztát. Mihamar előkerül a szűr ujjából a kanál, a kés s evéshez fognak. A boros csutora is kézrőlkézre jár s csakhamar jó kedvre hangolódik a különben hallgatag társaság. Előkerült a makra pipa és dohánnyal a kostök s pipáznak ; ketten külön ülnek s kockát vetnek. Az egyik furulyázni kezd, a többiek pedig azt dalolják utána : A barackfa vöröset virágzik Kis pei lovam alatta cicázik Cicázz lovam, cicázz utálj ára Úgyis itt hagylak már nemsokára. Kifelé áll a szekerein rúdja Ugy szeretlek csak az isten tudja, Ha erre jársz megnézd az anyámat, Csókolom a csókra termett szádat. Tur a disznó, tur a mocsár szélén Tartottam én szeretöt, de régen, Ha tartottam, megszenvedtem érte; Cudar világ ne hányd a szememre. Majd azt dalolják : Éjszaka volt, amikor én születtem Halál madár repült et én felettem, Éjszaka lesz akkor is, ha meghalok, Szegény szivem sok'sem látott vig napot. Majd mindnyájan azt dalolják : Elátkozott engem az édes anyám, Hogy ne legyen sem országom, sem ha\zám ; Sürü erdő legyen az én szállásom, Ott se legyen sokáig maradásom. Végül az egyik magánosan azt dalolja : Judi hangversenye szombaton este a Koronában.