Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-04 / 224. szám

J^mmrDÉK, 19JB, október 4. A miniszterelnök itthon. Bethlen gróf egy hónapi kimerítő külföldi tárgyaláisairór hazaérkezett az országba s a sajtó képviselői utján már nagyjában tájékoztatta a magyar közvéleményt utja eredményeiről. Ha végig olvassuk nyilatkozatát, leheteilen ki nem érezni belőle bizakodó hangját s a becsüle letesen teljesített munka szerezte öntudatot. Meg kell állapitanunk, hogy a kölcsönben elért siker Bethlen István gróf egyéni érdemei melleit Magyarországnak első komoly nagy sikere a külföld előtt a trianoni békekötés óta, mert meg tudta változtatni előnyünkre az európai hatalmak általános előítéletét és sok tekintetben kedvezőtlen felfogását. E tudattal jött haza a kormányelnök is a nem magának, hanem nemzetének és hazájának kivívott erkölcsi győzelméért kétségkívül őszinte méltánylást várhat a közvéillemón$ iné|Slz|érőI. Eltekintve a szélső» iségek elfogult és agresszív támadásaitól, a nemzet többsége hálával üdvözli, amilyen hálával fogadni szokta minden ország az olyan államférfit, aki a haza határain tul megtisztulva a belpolitika nyűgétől és kiszabadulva a pártszenvedélyek poklából, történelmi hivatással, országmentő,, nehéz kötelességgel kiverekedte hazája jogát az élethez. — Bethlen István utja vívmányokkal járt, amelyeket csAk az vehet tagadásba, akit józan ítélőképességétői megfosztottak a jelszavas agitációk, vagy azok a fogadatlan prókátorok, akik

1 hihetetlen rosszhiszeműséggel szeretnék felkavarni a közhangulatot, hogy a zavarosból maguknak halászhassanak. A higgadt közvélemény ellenben ha elmélkedik a genfi tárgyalások lényege felett s öszszegezi magának a nyilvánosságra hozott pontozatokat, arra az eredményre jut, liogy jövendőnkre (sorsdöntő kihatás sal van mind a jószomszédi jóviszony; helyreállítása, mind a kölcsönügy módoza tainak rendezése. "Mert az előbbi tényből, illetve az e részben létrejött elvi megállapodásból az következik, hogy nemcsak amiként mi tettük, hanem a kisantant államai is velünk szemben, tartózkodni fognak, illetve fogunk az egymás belügyeibe való beavatkozástól. Az utóbbi tényből pedig, vagyis a kölcsönügy etapjainak meghatározásából, a terminusok kitűzéséből* melyeknek beálltával a kölcsön tényleg lebonyolítható vá válik, az következik, hogy a miniszterelnöknek sikerült előkészíteni Genfben az ellentétes álláspontok áthidalását s nem ellenzik többé ellenfeleink a kölcsöntervezetnek a népszövetség ség által való kidolgozását, sem a jóvátételi bizottság előző, ránk nézve kedvezőtlenebb határozatának módosítását. A kisantant a genfi megegyezés érteimében hoz zájárult ahhoz, hogy a kölcsönt velünk együtt és az érdekélt faktorokkal együtt a Magyarországra nézve kedvezőbb összetételű Népszövetség bonyolítsa le s hogy a kölcsönből jóvátételre mit sem kelljen fordítanunk. A jóvátételi bizottság ilyen irányban októberben határoz, míg a Népszövetség napirendjére decemberben kerül kérelmünk. így juttatta Bethlen 1st ván gróf fáradozása gazdasági é

c pénzügyi talpraállásunk problémáját a messze bizonytalanság homályából a megvalósítás közeli stádiumába. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ UJSÁGBOLTBAN Bethlen-u. A város tanácsa megkezdte a várostörténelmi kiállítás szervezését. Bizalommal fordul az egyházakhoz, a város régi, neves családaihoz és egyesekhez. Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy Nyiregyházá város a jövő évben impozáns keretek között fogja megünnepelni az örökváltság százéves évfordulóját. Az ünnepély fénypontja a város százéven át tett anyagi ós és! szellemi kulturális fejlődését dokumen látó történelmi kiállítás, ametyet a vároS a Korona nagytermében és kistermében fog rendezni. A kiállítás szervezését a város tanácsa már most megindította és a következő felhívást intézte a város egyházaihoz ,intézeteihez,, családjaihoz és egyeseihez . Nyíregyháza város a Károlyi családdal 1824. szepL 13-án kötötte meg az örökvállság szerződést. A város képviselete még évekkel ezelőtt hozott határozatában kimondotta', hogy a teljes váltság által megszerzett sza badság 100 éves fordulója alkalmából ju- j bileumi ünnepet tart. A város tanácsa ebből az alkalomból össze óhajtotta gyűjteni a Nyíregyháza vá. rosára vonatkozó emlékeket, s azokat egy, , történelmi kiállítás keretében mutatja be. < Esetleg ez alkalommal akarja megalapozni 1 városi- múzeum létesítését. Bár a jubileumi évtől éppen még egy j év választ el mégis célszerűnek tartja a ' tanács az emlékek gyűjtéséi, felkutalá- j sát, számbavételét,, hiszen így is az idők • folyamán bizonyára több olyan emlék í kallódott el, mely kulturhistőriai vonat- \ kozásában e város múltját becsülő, jövőjében bizó kutturembert érdekel. Ezért bizalommal fordul a város tanácsa az egyházakhoz, Nyíregyháza város érdemes régi és neves családaihoz és egyesekhez, bog}' megértéssel

1, jóakarattal segítségükkel tegyék lehetővé minden azon tárgyak, emlékek összegyűjtését,, letétképen/ vagy köicsönadását,. mely a kutturhistóriai kiállítás keretébeír helyet foglal. Az anyagot a képviselőtestület által kiküldendő szakbizottság fogja osztályozni és besorozni. i Erre vonatkozó szíves értesítésüket Szobor Pái főjegyzővel, vagy Kardos István h. tanácsnokkai méltóztassanak közölni. . í A gyűjtés anyagát alkotják: Nyíregyházán nyomatott könyvek, röpiratok,, értekezések, régi újságok számai, évfolyamai; a város ábrázoló régi térképek, festmények, rajzok,, metszetek, fényképek régebbi képeslapok, kéziratok a közéletben szereplő férfiak Írásából, naplófeljegvzéisek, jegyzőkönyvek, Nyíregyházán született irók, művészek munkáinak eredetije, vagy másolata; előadások, ünnepélyek plakátjai, programmja,, régi színlapok, néprajzi tárgyak, céhládák,, vagy régi iparcikkek előállítására szolgáló eszközök, régi bolttáblák, címerek, egyházi tárgyak zászlók, fegyverek,, emléktárgyak, melyek a várossal vannak vonatkozásban helyben készült régi bútorok, órák,, iparcikkek, tanügyre, színészetre,, ipar- és kereskedettemre, katonáskodásra stb. vonatkozó emlékek. Más magyar városok példája mutatja, hogy aho> lelkesen és megértéssel ka. rótták fel az ilyen nemes mozgalmat, mindenütt sikerre vezetett. Ezért bizalommal kéri a város tanácsra Nyíregyháza város minden szép iránt fogékony közönségének támogatását, segítségét. Nyíregyháza, 1923. szeptember 13-án* Dr. Bencs Kálmán, Szohor Pá», polgármester főjegyző. Kétségtelen, hogy a városi tanácsnak ez a felhívó levele teljes megértésre és támogatásra fog találni a város minden polgára lelkében. • Egyik vármegye iparossága nagygyűlést tartott, amelyen határozatba foglalták az iparosság sérelmeit és a határozatokat az illetékes miniszterekhez felterjesztették. A kereskedelmi miniszter most válaszolt a felterjesztésre. A miniszteri válasz a következőket tartalmazza : A jogosulatlan iparűzést a miniszteri válasz szerint leghatásosabban az érdekelt iparosok gátolhatják meg azzal, hogy a tudomásukra jutott konkrét eseteket bejelentik. Ha a jogosulatlan iparüzőt (kontárt) feljelentik, a rendőri büntetőbíróság a legszigorúbban fog eljárni. A jogosulatlan iparűzés megtorlására egyébként a november elején életbelépő uj ipartörvény megfelelő büntetőszakaszt tartalmaz, amennyiben ismételt esetben lehetővé teszi az elzárás-büntetést. A városok ás községek ipát. űzési jogának korlátozása tárgyában is megtette a kereskedelmi miniszter a szükséges intézkedéseket. A vároI TNAHMMBLVFTLRWMFTIFIFB-LM HWLTBLF ILFIIAGJOktóber 5-én, pénteken nagsr ünnepi megnyitó a színházban! Pásztor Ferike és Faragó Ödön felléptével: Jegyek ni sír válthatók Jakobovits tőzsdéiben. A kereskedelmi miniszter leirata a kisipar támogatásáról. A miniszter szerint nem kapnak ruhaszövetet a tisztviselők. sok és községek haztartasarol szolo javaslat oly módon való megváltoztatását fogja javasolni, hogy a községek képesítéshez.kötött ipart csak a közérdek által indokolt esetben és a kereskedelmi miniszter előzetes jóváhagyásával űzhetnek. A kézmű- és kisiparosok, valamint a kisipari 'szövetkezeten hitelszükség letétiek kielégítése tárgyában a pénzügyminiszter megígérte, hogy a vidéki kisiparosságnak hitellel való ellátásával az' Iparosok Országos Központi Szövetkezete utján kíván gondoskodni. Az iparosságnak a közszállitásokba való bevonása iránt a Közszállitási Szabályzat megfelelően intézkedik, ezenfelül a háború és a proletárdiktatúra által sújtott kisiparosok támogatására a kereskedelmi tárca alá rendelt hatóságokat felhívta és ezeknek a hatóságoknak mindaddig a kisiparosokat kell előnyben része-