Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-04 / 224. szám

1913. október 4. JftiidmÉK. 3 siteniif mig ajánlatuk a legoiúpóbb ajánlatot .6 százalékkal meg nem haladja. 'Az anyagbeszerzésre való elő­leg nyújtása már általános gyakorlat, de ebben az eset­ben az anyagárak időközi emelkedése esetén felárra nem tarthatuak igényt. A leszállított cikkek átvétele a jövőben rövid időn belül megtörténik. Ha a munkabérek időközben emelked­nek, a felemelt kereseti összeget a megren­delő hatóság az Árvizsgáló Bizottság áltai igazolt emelkedés arányában köteles kifizet­ni. Ha azonban a vállalkozó a munkát fix összegért vállalta, akkor ha felárat kér is, kérelmének elbírálásáig csak az eredeti ösz­szeg folyósítását igényelheti. A miniszter ezután felhívja az iparosok figyelmét arra, hogy a közszállitásokból fo­lyó kifizetések esetleges késedelme esetén forduljanak megfelelő intézkedés végett rö­vid uton a kereskedelmi minisztérium köz­szállitási szakosztályához (II. Lánchid-utca 3) A közalkalmazottak ruhát természet­ben nem kapnak, részükre még ruha szövet ninás kilátásba helyezve, de ha kannának is ruhaszövetet, ez csak előnyös lenne a kisiparosokra, akik igy munkához jutnának. (A kereskedelmi minisz­ternek ez a kijelentése ellenkezik azzal az értesítéssel, melyet egyes lapok közöltek a »Pesti Hirlap« nyomán. A szerk.) A honvédség és más egyenruhás testü­letek egyenruha-szükségletét nyilvános ver­senytárgyalás utján biztosítják és a minisz­ter tekintettel lesz arra, hogy e munkából a kisiparosok megfelelően részesedjenek. E testületek lábbeli szükségletének 40 százalé­kát kisiparosoknak tartották fenn. A közal­kalmazottak cipő-akciójánál is súlyt helyezett arra, hogy a hazai kisipar felvevőképességé­hez mérten részesedjék. Nyíregyháza város közönsége táviratban üdvözölte Kriston Endre püspököt. Egész vármegyénkben élénk v;s S2 hangot és örömei keltett az a hír, hogy Szmrecsányi Lajos érsekfőpászlor Ivrisr ton Endrét segédpüspökévé nevezte ki. — Kriston Endre a kiváló műveltségű és egyé nisiégü főpap Szabol'csvármegyében, Ke­mecsén született s széleskörű szabolcsi rokonsága szemlélte örömmel- előkelő pá­lyafutását. Az uj püspököt vármegyénk­bői számosan keresték fel meleg ovációk­kal és vasárnap, szeptember hó 30-án tör télit püspökké szentelésén sokan résztvet­tek a szabolcsiak közül. Nyíregyháza vá­ros köönségze nevében dr. Bencs Kálmán polgármester a következő táviratot intéz­te az újonnan felszentelt főpaphoz: Kriston Endre püspök urnák Eger. Nyíregyháza város társadálmának és egész közönségének osztatlan ragaszkodá­sát, liszlelelét és jókivánatait tolmácsolom Méltóságod püspökké avatási ünnepén. Dr. Benes Kálmán polgármester Női gummi hócipők minden nagyságban 75.000 K diva(03 szőrmeszárral 98.000 K Hungária Gjpőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. szám. Telefon interurbán: 195. Egy asztalosinas a nyirábrányi személyvonat elé vetette magát Öngyilkos lett mert gazdája megdorgálta. Nyíregyháza, október 3. A' Nyír vidék tudósítójától • Hétfőn este hét óra tájban borzait­mas jelenet játszódott le a Debrecen—nyir ábrányi vonalnak a 3-as számú őrház környékén levő szakaszán. Egy 18 éves asztalos tanuló öngyilkossági szándékból a nyirábrányi személyvonat kerekei elé vetette magát, melyek a szerencsétlen gye rek jobb oldalát teljesen összeroncsolták. Az esetről az alábbiakban számol be deb­receni tudósítónk : Egeresi Gábor, Egeresi Gyula nyugal mázott vasúti hivatalnok 18 éves fia, a Vankó András .Vígkedvű Mihálv-ucca 18. szám alatt levő asztalos műhelyében volt alkalmazva, mint asztalos tanuló. Édesapja amikor a fiút a műhelybe adta, megkérte a tulajdonost, hogy az önfejű és makacs fiúval a lehető legszigorúbban bánjon, hogy igy neveltjén belőle kitűnő asztalost. A fiu már hosszabb ideje, hogy a mű­helyben dolgozott is szorgalmával és igye kezetével az egész műhely személyzetének szeretetét megnyerte. Önfejüsége és makacssága azonban sokszor kitört rajla s azt a műhely sze­mélyzete dorgáláissal igyekezett megtörni. Hétfőn délelőtt gazdája egy munkát adott áL neki, hogy azt végezze ei. Egeresi a munkát gyorsan összetákolta. — Gazdája azonban a gyors és ki nem elégítő munká r val nem volt megelégedve és rászólt a gyerckra — Csináld meg nekem ezl a mun­kát jói és becsületesen. — Jói van azigy is, vágott vissza Egei rési. — Csináld ugy, ahogy mondtam, mert máskép is beszélek veled, ha nem fogadsz szót. A fiatalgyerek ugylátszik zokon vette a megdorgátást, mert fél egy órakor nem meni be a löbbi tanonccal ebédelni, ha­nem kijelentette, hogy haza megy. Hazaérkezése ulán a fiút elővette az édesapja és lelkére igyekezett beszélni, hogy ne legyen makaes és önfejű, hanem fogadja meg mestere szavát és rávette, hogy visszamenjen a Vankó-féte asztalos műhelybe. Egeresi Gyula ezután el is in­dult s bement Vankóhoz, ahol előadta,, hogy beszélt a fiával, aki megígérte,, liogV visszatér gazdájához^ Miután sokáig nem jöll, nem várta tovább a műhelyben,,mert fia biztosan a nagybátyjához ment ki az Emerich-teJepre, mert előzőleg oda is ki akart menni. Nagybátyja este hat óra tájban be­meirt a fiu gazdájához, hogy beszéljen a fiu fejével. Mivel nem találta még olt, ha zafeté indult és a Diószegi-uti átjáró hid mellett letérve a vagon gyár felé vette út­ját. Amint a hármas számú őrház felé kö­zeledett, a sínek között egy összeron­csolt emberi testre akadt — melyben nagy rémületére unokaöccsét Egeresi Gábort ismerte fel. Egeresi Gábor szerencsétlenségéről a szemtanuk a következőket adták élő: Este fél hét óra tájban érkezik be a debreceni állomásra a nyirábrányi 2421. számú személyvonat. Amint a A^onat a 3-as szám« őrház felé közeledett, a vonat mozdonya elé ugrott egy fiatal 16—18 évesnek látszó fiu. A mozdony kereke a fiirt elkapta, maga alá sodorta és jobb ol­dalát teljesen összeroncsolta, jobb comb ját pedig eltörte. A szerencsétlen fiu esz­mélet lenari került ki a vonat alól. — A (szerencsétlenségről azonnal értesítették a mentőket, akik a fiút első segélyben ré­szesítették és beszállították az Auguszta­jszanatórmmba, Egeresi Gábor állapota Butyos: Tettének oka a jelekből ítélve az, hogy bántotta, hogy gazdája megdorgálta Tornyospálca község ünnepe. Emlékművei állított az elesett hősöknek. Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tudósítójától . Szabolcsvármegye megsebzett vona­lán ahol az ideg»n impérium alá került területek kezdődnek, a határmenti közsé­gekben legélénkebben sajog talán az in­teger Magyarország elvesztésének fájdal­ma. Ezekben a községekben egyre-másra emelkednek a vitézség, áldozatkészség szobrai az elesett hősök emlékművei. — Október 14-én vasárnap délelőtt 11 óra­kor Tornyospái'ca községben leplezi le a hazafias közönség az örök meinentóui' el­helyezett szobrot. Tornyospálca a követ­kező sorokban tudatja ünnepségét: Tornyospálca közönsége a hazaszere­tet nemes példáját szolgáltató ama hő­seink emlékét — akik messze hazájuktól, metssze szeretteiktől, messze az édes hazai földtől alusszák boldog hősi álmukat — monumentális keretek között kőbe vé. sette, hogy amely emlék,, míg egyrészről a kegyelet, a hála, és a megemlékezés hervadhatatalán virágait szimbolizálja; ad­dig másrészről itt a végeken: örtanya és Bástyája legyen az igazi — meg nem al­kuvó — magyai" hősi vitézségnek és for­rása a hazaszeretetnek. Satanov, Limanova, Gor Ii ezé, Sta­nislau, Lemberg,, a Strypa, Brest-Litovsk Assiago, Tölgyes,, az Isonzó, a Doberdó és a Kárpátok hőseinek emlékszobrát, mely — Vass és Pongrácz szobrászművé­szek alkotása — a község közönsége 1923. évi október 14. napján délélőtt 11 óra­kor fogja ünnepélyes keretek között lelep­lezni . divat kOlönleQesstqek. rtnxoatu. tragimm Ufa» 1 Módosították a kereseti adó kulcsát. A pénzügyminiszter az indemnitási tör­vényben felhatalmazást kapott arra> hogy a szolgálati illetmények után — a munkabérek és a járadékok után is — járó általános ke­reseti adó tételeit időről-időre a mindenkori viszonyoknak megfelelően rendeleti uton ál­lapithassa meg olyképpen, hogy a legkisebb adótétel 0.2 százalék, a legnagyobb adóté­tel pedig 7.5 százalék legyen. A törvényes? intézkedés célja az volt, hogy a pénzügyi kor­mányzat mindig figyelemmel lehessen a pénz elértéktelenedésével, a drágasággal, illetőleg a szükségleti cikkek áralakulásával kapcso­latos változásokra. A hivatalos lapban a pénzügyminiszter rendeletet adott ki. amely a szolgálati illet­mények után járó általános kereseti adó téte­leit a változott viszonyokra való tekintettel újból megállapítja. A megjelent rendelet a drágaság emel­kedésével és a közszükségleti cikkek áralaku­lásával annyiban számol, hogy a julius hó 1-én életbeléptetett adótételek helyébe ezentúl a kétszeres összegeket vonja adó alá ugyanazzal a kulccsal. Vagyis az azelőtti skálában a 90.000 koronáig terjedő havi jö­vedelem volt adómentes. Most ez az adó­mentességi határ dupljára. vagyis 180.000 koronára emelkedett. Azelőtt 100.000 koro­náig terjedő havi jövedelem után az adótétel 200 koronát tett ki, vagyis a legalacsonyabb 0.2 százalékos kulcs alapján kellett a kereseti adót fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom