Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-19 / 211. szám

1923. szeptember 20. Aki megvesztegette a rendőrt, hogy éjjeli zenét adhasson. A trubadur hajlamú iparossegéd. Nyíregyháza, szeptember 19. Saját tu­dósítónktól. Klein Lajos nyíregyházi iparossegéd tegnap éjjel, valószínűleg illuminált álla­potban éjjeli zenét akart adni imádottjá­nak. Az éjjeli zenéhez azonban rendőr, ségi engedély kell, amit Klein Lajos nem szerzeit meg nyilván azért, mert a meg­kezdett mutatás elején még nem is sej­tette, hogy aznap éjjel »naclitmuzikoU . log adni. A zajra természetesein olt termett a rend éber őre és követelte az engedély felmutatását. Klein Lajos magyarázko, dásba kezdett s amikor látta, hogy nem megy semmire, egy tizezer koronás bank­jegyet csúsztatott Soltész János áljjamrend i (ír köpenyegének zsebébe. A derék rend­őrt azonban nem tévesztette meg a pénz hanem kötelességéhez hi ven eiőállilotta a trubadúr hajlamú iparos segédet a kapi­tányságra, ahol jegyzőkönyvet vettek föl az esetről. Az éjjeli zene ekként félbenmaradt, Klein Lajos ellen pedig vesztegetés ci­men bűnvádi eljárást indítottak. A íanszerdrágaság miatt csak a föltétlen szükséges dolgokat szabad megkövetelni az iskolákban. .jCTPBMt Tanítói közgyűlés Vásarosnaményban. Nyíregyháza, szeptember 19. A Nyirvi­dék tudósítójától. A »Beregvármegyei Ált. Tanítóegyesü­let« 1923. szeptember 15-én tartotta évi ren­des közgyűlését. Lefolyásáról a következő rövid tudósításban számolunk be. Megjelentek a tanítók hivatalos egyesü­leti munkájánál Gulácsy István, Beregvárme­gye alispánja, Eötvös Sándor cs. és kir. kamarás, Petreczky Jenő tanfelügyelő, Rákos István kir. tanácsom, a Tanítóegyesületek Or­szágos Szövetségének elnöke, Körösi Endre a Nemzeti Szövetség titkára, Rácz gergelyi, Varga naményi lelkész; az esperes szép levél­ben mentette ki elmaradását; Bökényi Dániel a Sz. T. szerkesztője, Miskolczy Mihály a Szabolcsvármegyei Alt. Tanítóegyesület fő­jegyzője, az egyesületnek valamennyi tagja. A tanitók énekkara elénekelte a nemzeti imát. Ezután Gacsályi László egyesületi el­nök igen szerencsés formában mutatott rá arra, mily értékes nevelői kincseket hozhat felszínre a tanító Petőfi, Madách, Gárdonyi munkáiból és a Himnusz valiásos tárgyú so­raiból. A minden részletében gondos nevelő­re valló beszédet éljennel honorálta a figyel­mes hallgatóság, üdvözölte elnök a meg­jelent vendégeket. A jegyző előterjesztette a közgyűlést előkészítő választmány határoza­tait. Rákos István, kir. tanácsos, szövetségi elnök a tanítóságot országos vonatkozású dolgokról tájékoztatta és lelkesítő szavakban ajánlotta az országos intézményeket: Eötvös Aiapot, az Országos Szövetséget, a Szövet­ség Lapját, a kartársak hathatós támogatá­sába. Gulácsy István alispán hivatkozással az előbb elhangzott beszédre : a tanítót ott sze­retné látni a falu, a község társadalmának élén és politikai irányzatoktól mentesen egye­dül a maga nemes hivatásával az egyének és tömegek szellemi és anyagi előbbvitelén fáradozni. Erre kéri is a tanítókat. Egységes részletes tanterv összeállításá­ról pályadolgozat érkezett az elnökhöz ; erről meghallottuk a bírálatot. Kevés pótlást kívánnak. A pályadijat szerzőnek kiadattuk, ki azt felajánlotta a Szentpétery Endre-alapra Körösi Endre a Nemzeti Szövetség köz­ponti szervének tisztviselője igen értékes ponttal illeszkedett be a gyűlés programm­jába. A trianoni vonal az iskolákat éberségre hangolja; összetartásra, belső megújhodásra készti. Nincs a népiskolának tantárgya, mely­lyel felvilágosító, az igazság keresésénél gyermek és nép lélekbe bevilágító hatást nem lehetne elérni. Rámutat a francia nemzeti nevelés sovinizmusára. Statisztikával tette szemléltetővé előadását. Itt-ott felcsendült egy-egy humor, mellyel tárgya komolyságát színesebbé tette. Élénk tetszést váltott ki a hallgatóság soraiból. Néhány kebelbeli ügy (énekkar szerve­zés, tagságidij megállapítás) elintézésére ke­rült sor. Qál János értekezése lemaradt a napirendről, az idő előrehaladottsága és rész­ben, mert Körösi tárgyköre ebben a kérdés­ben mozgott, hanem ehelyett egy gyújtó ha­tású verset szavalt el. A Himnusz énekhang­jaival zárult a beregiek közgyűlése. Két órakor társas ebédre gyűltek a jelenvoltak és a nemes hangulat tartalmas megnyilatkozáso­kat váltott ki egyesekből. OLVASNI, IRATKOZZON BE AZ UJSÁGROLT MODERN | KÖLCSÖN K ÖNYVT ÁRÁBA | ^llllllllllllllllllllllllll!llillllllllllll!lll!!lllllllllllll!illlllllllll!lllllllllilllll^ o »•mmwmm *m Tornatanfolyam nyilik a felnőtt férfiak részére. Nyíregyháza, szeptember 19. A Nyír­vidék tudósítójától. A napokban mozgalom indult meg a sportkedvelő férfiak körében, hogy testi ügyességük és erejük edzésére három hó­napos tanfolyamot szerveztetnek s szak­tanár vezetése mellett különösen a testi erőt, ügyességet és szabályos testtartást kívánó szertorna s általában a szabad té­ren kívül való torna ápolására a tanfo­lyam végén tornaegylelbe tömörüljenek. A tornatanfolyam vezetésére Kadvá­nyi üttó ev. főgimnáziumi tornatanárt kér­ték fel, aki "heti két órában,, az esti idő­ben való tanítást el is vállalta. A jelent­kezések azóta folynak s a jelek arra mu­tatnak, hogy a jelenleg működésben le­vő sportegyletek mellett ez a megalakí­tandó tornászcsapat számottevő tényező­ként fog szerepelni városunk testi kultu­rát ápoló intézményei között. A három hónapos tornatanfolyam ta­nítási dija 40000 korona, tisztviselők a Kansz tagjai a három hónapra 15000 koro nát fizetnek. Ezenkívül minden tag a ta­nítás idejére fűtés és világítás lejében 2000 koronái fizet havonként. A lornata­nitás helye az ev. Kossuth főgimnázium tornaterme tesz. A tanilás idejét a jelent­kezőkkel egyetértően 21-én, pénteken es­te 6 órakor a tornacsarnokban állapiLja meg a tanfolyam vezetője . Szabolcsi turisták a Mátrában. Párád', szeptember 19. Felejthetetlen gazdag átélésben részesí­tett a Mátra-egylet e hó^8—9-én a mátrai Kékestorony felszentelésére rendezett orszá­gos túrával, melyre az alakulóban lévő önálló szabolcsi turista osztályt is meghívta. Már 7-én éjjel megérkeztünk Gyöngyösre, hogy a kora reggeli indulásra ott lehessünk. Lát­tuk az annyiszor tüzhalált szenvedett és mégis feltámadott lüktető életű várost. Amíg az iparvasutra megyünk, mely Mátrafüredig visz bennünket, sietve nézünk meg egyet­mást az oly sok történelmi emlék közül. Egymás után érkeznek ide a Magyar Turista Egyesület osztályainak képviselői az egész országból; köztük számos neves tagja a ha­zai turistaságnak. A Mátra-egylet vezetősége fogad szívélyesen. Megismerkedünk és mindjárt melegen érdeklődnek a szabolcsi osztály iránt. Az aggteleki kiránduláson már találkoztak velünk. Sok a hölgy résztvevő is. Különösen Gyöngyösről sok szépet lát­tunk. Mert szépek a gyöngyösi nők és már Evlia Cselebi régi török utazó is megemléke­zik a »szép, bájos hitetlen lányokról«, kik a »boltok mindegyikében üldögélnek és min­denféle árucikket árusítanak«. Csakhamar el­indulunk. Aranyba szökő szőlődombok mel­lett vígan fütyürészve halad a kis vonat. Bal­ról hagyjuk el a nagyszerű Bábakövet. Egy ősvilági felszökő meleg forrás hagyta itt em­lékezetnek okáért. Amig nézzük a közel és távol lévő színes völgyeket, emelkedő hal­mokat, a távolba vesző nagy hegyeket, alig vesszük észre és már Mátrafüredén vagyunk. Tábori misét hallgatunk; majd csoportokra oszolva különböző utakon indulunk Csonka­Magyarország legmagasabb pontja, a 1010 méter magas Kékestető felé. A Kallók völ­gyén a Széky István után megyünk. Az óriási fák alatt pihenő nagy csendben csak a Bene patak csobogása kísér. Gyönyörű napsütés­ben az elpusztult Bene vár alatt haladünk el. Elmaradnak a régi kallók moha lepte romjai. Elhagyjuk a Mária szgbrot és a roppant fák y boltozata alatt előtűnik a Gyökeresforráa. Körülötte hatalmas • sziklapadbk, amiket mintha játékos óriás gyermekek raktak volna köréje. Mellette a Nékámszállásnak nevezett turista menedékház. Iszunk a pompás vizből Az iskolai év eleje mindig súlyos megpróbáltatás voll a szegénysorsu szü­lőkre, de különösen nehéz a helyzet most amikor megfizethetetlenül drága a könyv a tanszer. Ahol egy családból 4—5 gyer mek megy szeptember elsejével iskolá­ba, ott olyan óriási összeget jelent az irkák, különböző füzetek ára,, ami már va­lóban kétségbeejtő. Több oldalról kérték a szerkesztőséget, hogy a mai súlyos hely­zetre e lekintelben hívjuk fel az illetékes tényezők figyelmét, egyeztessék össze egy­ségesen a pedagógiai követelményeket a mai viszonyokkal és csak a lehető legszük ségesebb dolgokat követeljék meg a diá­koktól, mert a szegénysorú szülő las­sankint képtelen lesz az iskolába járatni gyermekeit. Ebben a kényes és sok kerül­tékintést megkívánó ügyben a fővárosi tankerületi főigazgatóságon a követke­zőket mondották: — A kultuszminisztérium is, a tanke­rületi főigazgatóság is teljesen ludalában van annak, hogy a mostani nehéz gazda­sági viszonyok között mindent el kelt kö­vetni, hogy a szülők az iskolázlalás súlyos terheit elviselhessék. A kulluszininiszte­rium már a muU évben áll alános kümn­íJdt'iel adoft ki cMen a kérdésben. — Ami a tankerületi főigazgatóság álp iáspontját illeti, csak az aüguszlus 27-én tartott igazgatói konferenciára utalunk. A főigazgatóság minden intézet igazjglalójának figyelmét nyomatékosan hívta fei arra, hogy tanári karukat a legnagyobb takaré­kosságra ösztönözzék. Mindenben a leg­nagyobb engedékenységet keli tanúsítani. Az egyszerű, tiszta papírból házilag elő­állított füzetet épp ugy ei kell fogadni, mint a gyárilag kockázoltat és géppel fü­zötlet. Leányiskolákban a kézimunka la­nárnői ne követeljék a drága anyag be­szerzéséi, mert ezek ellen a legtöbb panasz hangzik el, sie a lornalauárok a tornacipőt. — Tehát a főigazgatóság is megleli© a kötelességét s mindenesetre az igazga­tókon és a tanárokon van a sor, hogy a miniszteri körrendelet intenciói a gyakor­latban tényleg érvényre jussanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom