Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-19 / 211. szám

•HMMamiMBMB I és a szétfolyó napfényben ujult erővel me­gyünk tovább. Az óriás bükkök között ülő hallgatásban egyszerre kellemesen lepődünk meg, mert a széles, napsütéses gyönyörű kilátást nyújtó Somorrétre értünk. Ismét a bükkök alatt megyünk. Jobbra maradó: töl­gyes bérc — a Mátra vad'kamrája — mellett érjük a Kaparóházat, hol pihenünk és egy pohár tej elfogyasztása után felkapaszkodunk a Szent László forráshoz. A hős és szent magyar király kardja fakasztotta egykor. Az ünnepi szent sátort képező hatalmas bükkök között erről a nagy múltról álmodozom. El­haladva a nagy és kis Jávoros és Kékes-for­rások' mellett, erős kapaszkodó menet után végre délben fenn vagyunk megtépett hazánk legmagasabb pontján a Kékestetőn. Husz méter magas kilátótorony emelkedik a fák fölé. Ezt szenteli fel a Mátra;«gylet. — Az egyházi szertartást Stiller KáJimán plébá­nos végzi. A haza és természet szereteté­ről beszél és a magyar feltámadás; hité­vel! fejezi be beszédét. 'Szavai után a Himnusz száll a hadak urához, a üegmaga. sabb pontjáról e földnek, hol 1 még sza­bad magyar Himnuszt énekelni. Déry Jó­zsef a Magyar Turista Egyesület alelnöke: beszél ezután. Szeressük, mondja,, a he­gyeket, mert aki a hegyeket szereti,, benne soha nem csalatkozik. Minden elmúlik. Szerelem, virág elhervad,, de a hegyek sze­retete nem hervad et soha Minden elhagy a7, éltetben, csak azoknak a perceknek emléke nem, amit szép hegyek ormán magunk vagy jóbarátaink között tömöt­tünk. Tekintsünk északra, hol most is a könnyek hullanak. A Tátra felé, hol a kettős kereszt, melyet ha nem is látunk, most is hinti sugarait a bus Magyarország 'felé. Egy tehetséges ifjú költő Zubor Ist­ván adta elő itt a Kékes és G'yertek ve­jlem cimü szép költeményeit. Az elköltött turista ebéd után gyöngyösi ismerőseink kínálgatnak a jó mátrai borokkal. — Még szétnézünk a toronyból a tájra. Látjuk az egész Mátrát kiemelkedő csúcsaival, a parádi gyönyörű hegysori, az alföldet és soha -el nem múló emlékkel idégződik be ez a látvány. Lefelé indulunk Párád felé. A meredek északi oldalán szinte ugrá­lunk le a hegyekről. A pisztrángos tónál még megpihenünk. A hegyek mindig lankásabbak lesznek és szinte elcsodálko­zom, mikor gyöngyösi utitársnőm moso­lyogva mutat az előttünk álló parádi fürdőre. Elszállásolás ulán társas vacso­ra vár a fürdő vendéglőjében. Utána tánc, csak ugy turistásian. Egy-két órai pihenő után egy feledhetetlen tura em'ékével .gazdagabban a viszontlátás reményében hagyjuk el a magyar cimer hármas hali­illából megmaradt egyetlen hegységet. U. B. Megnyílik a gőz- és kádfürdő A jövő évben teljesen átalakítják Nyiragyházá, szeptember 19. A holnap megnyíló városi gőz és kádfürdő iránt érdeklődve azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy annak teljesen mo­dern átalakítása van tervije véve. A kö­zönségnek csak -egyetlen télen át kell még nélkülöznie az olt nélkülözendőket, hogy jövőre gazdag virágdísz mellett élvezhesse mindazt, amit a fürdőzés terén a modern technika nyújthat. A fürdő medencék té­likert szerűen lesznek kiépítve. A kád­fürdők pe-dig egyjígy meghitt m'elejg barát­ságos szobácskává alakulnak át. Érdek­lődve a fürdőjegyek magas árának oka iránt, azt a felvilágosítást kaptuk,, hogy a jelenleg érvényes jegy ár csak épen félét fedezi annak az összegnek, mely a kiadásokkal arányos. Betekintést nyertünk a gőzfürdő árszámitásába és láttuk, hogy két okból dolgozik a fürdő igen nagy ki­adással. Először azért, mert berendezése akkor készült, mikor néhány vagon szén nem játszott szerepet. Másodszor és fő­leg azért, mert Nyíregyházán nam is min­den emberre jut évente egy fürdóst. Az el­ső okot a lent mondottak szerint az Üzemi Hivatal megszünteti. A második okon azonban, a közönség van hivatva segíteni gyakori fürdéssel'. Igy a jövőben a város nem fizetne rá a fürdő üzemre oly jelentékeny összeget. KIS NAPTAR: Szeptember 20. Csütörtök. Katii. "Eus/iák Prot. Friderika. Diadal-Mozgó: Tüzek (Yvette) (7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó : Ar aiiybörtön és A mesterdeiektiv (negyed 8 és negyed 10 órakor.) Városi Sóstógyógyfürdő: zárva. Városi gőz- és kádfürdő: zárva. Strandfürdő : zárva. Vármegyei Jósa Muzeum : zárva. Országos vásárok : Szeptember 20. Hajduhadház, Juttó. — Szeptember 21. Csenger. — Szeptember 23. Békés, Dunavecse, Érsek­vadkert, Karcag, Kecskemét, Monor A gyógyszertárak közül a Dr. Szopkó és a Haissinger-félék tartanak éjjeli ügyeleti szolgálatot. MOST IGY SZÓLOK MAGAMH\QZ. Valamit vártam tőled! Mikor esténkint fellobbant a fény Álmodó falunk csenfíes, kék egén f S a tücskök ciripeltek. Valamit vártam tőled! A puha estben kósza nóták keltek Nagy, titkos várás iilte meg a kertet; S a tücskök ciripeltek. Vártam valami Szépet! Leányszemem éhesen messze nézett, Zsongott a nádas, pihegett az élet S az apám fütyörészett. Akkor vártam a Szépet! Akkor még hittem minden szent Nagyot Mert az anyám búgva elaltatott, S az apám fütyörészett. — Noszágh György fem^ése. Kedden délután fél 4 órakor temették el Nosizágh György járásbirósági irodafőtisztet a nagyszámú gyászoló rokonság, a kartársak jóbarátok és ismerősök őszinte részvéte­le mellett. Az egyházi szertartást Krieger Mihály evangélikus lelkész tartotta, aki búcsúztató beszédében meghatott sza­vakkal emiékezelt meg az elhunyt jeles tulajdonságairól, nemes,, puritán egysze­rűségéről, egyenies„ becsületes jelleméről. A Szeressük Asztaltársaság nevében, a melynek az elhunyt alapító tagja volt, László Zoltán mondott megindító bú­csúztatót. — Pap választás Tisjarádon. Vasárnap református papválasztás volt Tiszarádon. Tizenhat jelölt közül egyhangúlag Kiss Pál gégényi segédleljkészl választoltak jme|}. — Ä fdoz «Ul bárányok és A lakodalmas hintó. Schlicht báró gyönyörű regénye, az Ujságboltban kaphatók. 1923. szeptember 20, — Szirájko'nak a torony ü/ök. — Minden változik a nap alatt. Már a torony­örök is Sztrájkolnak. A mi régmúlt diákko­runkban uzt sem tudtuk, hogy ml a sztrájk. De a toronyőröket nagyra becsültük és ők sem vetették meg a diák-népséget. Igaz, hogy ekkor még becsülete volt a krajcárnak, na­gyobb, mint ma az uj ezerkoronásnak t amit marci föur ma délután mutatott nagy büsz­kén, hogy ezeket gyűjtögeti nagy szenvedély, lyel, mert minthogy 1922—1923. évi valori­zált vagyon- és jövedelemadóját csupa uj ezerkoronásokkal akarja kifizetni, — amely jó szándékában segítse meg öt minden fő­urak jó szelleme. Deníkve a krajcárnál hagy­tuk el. A régi jó diákkorombeli v'lágban kettő krajcárért mehettem fel ä luteránus templom tornyába a harangokig és ha még egy kemény krajcárkát ráspendiroztam, to­vább mehettejn a torony tetejéig, ahol még közelebb voltam a csillagos éghez. Az eljárás a harangokig való magas feljutásig igen egy­szerű volt. A torony feljáróhoz kfs csengetyü volt erősítve, azt a vállalkozó szellemű és két krajcárokkal rendelkező diák ur megrán­totta, mire a torony éber őre a torony feljáró kulcsát jó erő\s favágó keztyüben merész Ív­ben lefelé hajította arrafelé, ahoi a magasba vágyó tuaományos úrfit sejtette. A nagy, mahomea keztyü ilyetén képeni lehajitásának kettős célja volt: hogy a lehajított toronyi feljáró kulcs a feljönni szándékozó diák ur által megtaláltassák, — má?oészor % hogyha véletlenül a gravitációs törvény kiszámítha­tatlan elszór ód á^aképen a terjedelmes ha­rangfeljáró kulcs egy mit sem sejtő, de [e­jebubjára szerfelett érzékeny polgártárs ka­lapjára esne hát az esés súlyosságát a keztyü puha mivolta megfelelő képen enyhítse. Igy jártunk m'- fel régmúlt diák korunkban a ha­rangokhoz és eképpen fejlődött közöttünk és a toronyörök között néminemű barátságos és megértő szellemi és érdekközösség, ami­kor is a szellemi közösséget a harangozás nemes mestersége gyakorlásának vágya, — az érdekközösséget pedig a két- és három­krajcárok jelképezték. — Igy volt ez kérem szeretettel a mi boldogult diákkorunkban, amikor mpidenneli ezen az áldott egy vilá­gon megvolt a maga taksája, teszem a teher­taligásnak a maga 40 fillérje és így tovább, senkinek eszibe se jutott többet kérni, vagy adni, a pincér épugy megkapta a maga 2 krajcárját, mint a pék a két zsömléért a maga 3 krajcárját és elégedetlenség, harc ^ maga­sabb fizetségért csak a család beléletében fordult elő a kosztpénz körül, mert az asszo­nyok már a mi diákkorunkban is keveseltéli a kosztpénzt. — Annál fájóbb, annál szomo­rúbb nekem a torony őrök mai bérharca, an­nál is inkább, mert mint hallom t magasabír fizetési igényeik ne m teljesítése miatt már le is vonultak a magasból, otthagyták a ha­rangokat, tornyot, pQ-pot és helyettük tűzol­tók és iskolaszolgák látják el a magas szol­gálatot. És én egy önfeledt pillanatomban megemlékezvén boldogult kedves diákéveim­ről, ma hiába ráznám a csengőt, hiába lobog­tatnám a csillagos kétkoronásomat, a torony meg nem indulna\ az a r^gí kedves favágó keztyü ma nem repülne merész ívvel a fejem fölé benne a magasba felvezető kulcsokkal, mert az iskolaszolga és a tűzoltó nem tudja, nem érti, hogy mit jelent a favágó keztyü, benne a kulcs és cnnek ellenértéke, a két ke­mény krajcár... — Szenzáció a Divat S^aion legutolsó száma. Sok divatkép, szépirodalom,, in­gyen szabás-iv. Kapható az UjságboHban. — Küszönci. Kurz József vasuli ven­déglős ur a tiszteletére rendezett vacsorán jótékony célra összegyűjtött 13000 koro­nát a Szer essük Asztaltársaság" gyermek ­nevelési akciójára ajánlotta fel, amiéri há­lás köszönetet mondunk. — Elnökség. a Bocskag-vetidéglőben Damu Béla zenekara hangversenyez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom