Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-02 / 198. szám

í JmmriDÉ^ 1923. szeptember 2. Daruváry a politikai helyzetről. Bethlen gróf miniszterelnök most szabadságon van, ami másfél évi szakadat, lan munkássága után s nehéz uj feladatai­nak kezdése előtt valóban ráfért. Távol­léte alatt Daruváry Géza külügyminiszter helyettesíti őt mind a hivatalában, mind a nemzetgyűlésen, mind a minisztertanács­ban és a kormányzópárt termeiben. HelyetLesiteni fogja a miniszterelnö­köt ama héten át is, amit Bethlen István gróf szabadsága után Glenfben tölt el, hogy a népszövetség ülésszaka alatt kéz­nél legyen s a magyar kölícsöniigyet befo­lyásával döntő stadiumba juttassa. Daruváry Géza külügyminiszter, mint helyettes miniszterelnök szólalt fel az egységes párt keddi értekezletén, tájékoz­tatta a pártot a politikai helyzetről s a kabinet álláspontjáról'. Nyilatkozata r^­vid, tömör,, vifágos és határozott volt, azon mérsékefthangu, a klasszikus iskofára em­lékez telő stílusban tartva, mely ez állam­férfi egyéniségét és minden nyilatkozását jellemzi. Két fontos tárgya van kijelentéseinek s kevés szóval sokat tudott róluk mondani a közvélemény felvilágosítására és a párt informálása céljából. Egyik kijelentése legkategórikusabb cáfolat bizonyos híresztelésekkel szem­közt, amik azt a koholmányt terjesztik na­pok óta, mintha a kormány az egységes pártból kivonult Gömbös4öredék pótlása céljából tárgyalásokat folytatna, vagy kez dett volna pártonkívüli, vagy ellenzéki képviselőkkel, őket az egységespártba mintegy beinvitálva. A kormányelnök he­lyettese kijelentette, hogy a kormánytól minden ilyen tárgyalás távot áll s kérte a párt tagjait, ne adjanak hiteit efféle ballon d essay-knek, amiknek irányzatos­sága nagyon is átlátszó, valótlansága pe­dig nyilvánvaló. Célja e pletykának nem egyéb, mint bizaí matlaiitságot* kelteni a kormánnyal szemközt s gyanúba hozni a kormányzópártot, mintha idegen elemek magához vonzása utján idegen szetlemj­met alkhimizáhiá eddigi magyar, keresz­tény és demokrata politikáját. Nyomatéko san emelte ki Daruváry, hogy a párt életé­ljen -semmi egyéb változás nincs, mint az, hogy Gömbösek levonták a pártfegyíeiiemí­s a párt. egységébe ütköző magatartásuk konzekvenciáit. Még fontosabb a másik tárgy, amit Daruváry megérintett: ez Bethlen István gróf genfi utja. — Minden szemnek most ama tárgya Fás felé kell itthon is irányulni moiidá a külügyminiszter, amit miniszter­elnökünk odaküim lesz folytatandó külföl­di kölcsönünk elnyerése céijából s ennek rendkívül fontos következményei lesznek a magyar kérdésre politikai és pénzügyi te­kintetben egyaránt. Daruváry felhívta a párt tagjait: tá­mogassák a miniszterelnök munkáját, a melyről bizakodólag jelentette ki, hogy remélhetőleg siker fogja koronázni. — A párt köz helyesléssel fogadta a külügymi­niszter felhívását s mi reméljük, hogy az ország érdekében ahhoz fog alkalmaz­kodni most a magyar közvélemény is osz­tatlan egységben. — AlKaJmi fényképeket kívánatra há­zaknál is készítek. Külön díjazás nélkül. Útlevélhez fényképeket 3 óra alatt Cs^­pány Jenő fényképész Nyíregyháza, Bes­senyei-tér 7. A pénzügyminiszter mostani adóvalorizációja már a harmadik adóátértékelés lesz. Budapest, szeptember 1. A pénzügyminiszter uj adóvalorizációs törvénye körül már az eszene felvetődésével indultak meg mindveÜemesebb jllenáramlá;­sok, amik most, hogy a végrehajtás minden valószínűség szerint a felvetett eredeti terv alapján fog megtörténni, az első nagyszabású megmozdulásra a kereskedők országos ér­dekszövetsége, az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés készül egy demonstrációs naggyiilés keretében. Egyúttal tiltakozó fel­terjesztést küldenek a kormányhoz, amelyben rámutatnak arra, hogy a pénzügyminiszter ujabb adótörvénye értelmében tulajdonkép már harmadszor fognak az adózók valorizált adót fizetni. Az OMKE felfogását erről d'r. Bodroghy József, az egyesület adóügyi referense kü­lönben a következők szerint mondótta el munkatársunknak : — Már a valorizált adó ötletének felve­tésekor foglaltunk határozott állást a fenye­gető igazságtalanság ellen, amely ötletnek megvalósítása esetén a magyarországi adó­zók a harmadik valorizált adót lennének kénytelenek fizetni, ami a *nai viszonyokat tekintve a végsőkig súlyos megterheltetés volna. Két évvel ezelőtt ugyanis a pénzügy­miniszter megígérte a jövedelmi adókulcsok leszállítását, ami az akkori viszonyokhoz mér ten természetes is lett volna. Ezzel szemben az adószedéskor kitűnt később, hogy azt mégse szállította le és azzal az indokolással élt, hogy rosszabb koronában fizetik az adót, az állami jövedelem tehát nem csökkenhet. A második valorizációt akkor fizettük midőn az 1920. és 1921. évek adóját 1922­ben állapították meg. Ebbeif az esetben az adófelszólamlási bizottságok megintcsak a bekövetkezett koronaesésre hivatkoztak a bejelentett tiltakozásoknál és amit meg kel­lett fizetni minden revizió lehetősége nélkül. — Most pedig a pénzügyminiszter az adóalapot öt és húszas számmal szoroztatja és az igy kapott adóösszeget az 1922. és 1923. évekre veti ki. — Nagy hibája az egész adózásnak az, hogy az adóívek megállapításánál tévedett a pénzügyminiszter. Az 1920—21. évi jövedel­mi adó ugyanis az 1919—1920. üzleti évek jövedelmét és vagyonát van hivatva meg­adóztatni. Minthogy a törvény szerint az 1923. év üzleti jövedtelme és vagyona majd 1924-ben külön vallomás alapján kerülne megadóztatás alá, az uj valorizációs törvény az 1921. és 1922. üzleti évek megadóztatása Jesz. 1921-ben a korona zürichi jegyzése át­lag az 1920 évi jegyzés fele, 1922-ben pedig egyötöde volt, igy az uj valorizációs törvény­nek nem öttel és hússzal, hanem csak kettő­vel és öttel volna szabad szoroznia. A pénz­ügyminiszter tehát nem a fenti két év korona­jegyzését vette alapul számításaihoz, hanem az 1922. és 1923. évek koronaállását és ilyen­kép szoroz ötté] és huszonöttel. Ennek követ­kezménye az, hogy tényleg az az 1921. évre nem fizetnek adót, 1923. évre azonban a mai többszörös terhek mellett kétszer kell majd 1 fizetniök : először a valorizációs törvény alapján, másodszor 1924-ben való adóvallo­másuk tételei alapján. Akciónknak célja ilyenformán az, hogy bebizonyítsuk ennek az állapotnak igazságtalanságát és tarthatatlan voltát. Törvényhatóságok átiratai Szabolcsvármegyéhez, A tőrvényhatósági bizottság állásfoglalása. Nyíregyháza, szeptember 1. A Nyir­vidék tudósítójától 1 . A vármegye törvényhatósági bizott­ságához a testvértörvényhatóságoktőii több átirat érkezett, amelyek közül a földre­form novellával foglalkozót már ismer­tette a Nyirvidék a "többi, nevezetesebb! átiratok sorsa a következő volt vármdk gye rendkívüli közgyűlésén:* A kishaszonbérletek Csanádvármegye a kishaszonbérlelek meghosszabbítása ellen tiltakozik. — Át­iratához ném csatlakozik vármegyénk* — Itt mások a gazdasági viszonyok, mint Csanádban. A kis haszonbérletek meg­hosszabbítása nem okoz súlyos sérelmíe­ket, mert a vármegye közigazgatási bizott­ságának mezőgazdasági albizottsága in­dokolt esetekben megszünteti a haszon­bérletet. A létszámcsökkentési törvényjavaslat elleni tiltakozásra Győr, város és Moson vármegye törvényhatósá­ga hívja fel Szabolcsvármegyét. A tör­vényhatóság magáévá teszi az átiratot, súlyos aggodalmat táplál a létszámcsök­kentési javaslat egyes részleteivel! szem­ben. A nyugdíjazásról szóló szakaszok­ban jogsérelmet lát s a javaslat egyes fe­jezetéi olyan jelentős alkotmányjogi vál­tozásokat vonnak maguk után, hogy csak j a törvényhatóságok meghallgatása után le- i hetnének élétbei éptethetők. Vármegyék egyesítése Mosonvármegye a Győrvármegyével ter­vezett egyesítés ellen tiltakozik. — Sza­bolesvánmegye törvényhatósága csak a legindokoltabb esietbefti s akkor csak oly módon tartja helyénvalónak az egysége­sítést hogy Mosonvármegye önállósága kidomborittassék és kifejezetten ideigle­nes egyesítésről 1 egyen szó. A cseh halár incidensek alkalmával elkövetett erőszakosságok el­lien KomáromVármegye tiltakozik. A vár­negye törvényhatósága napirendre lé íomárom tiltakozó átirata fe'e'J, mert a: jrőiszakosságok e'intézést nyertek s szük iégte-'en volná újra valló felidézésükkel : cözhangulat izgatása . A közalkalmazottak f» zetésrencíezése Sopronvármegye törvényhatóisági bi :ottsága a közalkalmazottak javadalmazá ának egységes és végleges rendezése tár [vában hozott határozatot. Szabofcsvár­negye közgyűlésié megállapította, hogy ; örvényhatóság mindig figyelemmel ki sérfce ezt a kérdést, az az egységes rende ést szükségesnek tartja s a saját hatáskí •ében isi megtett mindent a közalkalmazot ak érclekében, örömmel állapítja meg to rábbá, hogy e téren a közelmúltban lé íyeges javu'ás állott be, rámutatt azon >an arra a visszás helyzetre, hogy ; örvény hatóság első tisztviselői is miüyeit szembetűnő hátrányba jutottak fize.és te din tétében az ügyészségi és bírósági áf ;almazottakkal. Á törvényhatóság felír í lasoníó elbánás érdekében. ­Mai naptól új tagok fellépte teljesen új műsorral a a Bocskay Kertben

Next

/
Oldalképek
Tartalom