Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-02 / 198. szám

1923. szeptember 2. Jfnmss&R A m©zőgaztfasági cseled kérdésnek a föfdbirtokreformmal kapcsolatos ren­dezése tárgyában Vasvármegye irt át Sza­bolcshoz. Á törvényhatóság napirendre tért az átirat fe'ett, mert a cselédkérdést biegoWását a földbirtokneform-novXM Iában biztosítva látja. A k'viteii engedélyek ellenében természetben beszolgáltatott élelmiszerekből Kecskemét város átirata értelmében a vidéki városokat és községe­ket kellene részesíteni. Szabó lesvármegye hason!' ószeliltemben ir fel azzal, hogy az élelmiszerek a törvényhatóságok rendel­kezésé:« bocsáttassanak. Atirt Kecskemét városa az adórendszer egyszerűsítése érdekében is. Szabofcsvármegye törvény­hatósága határozatában kimondotta, hogy tudatában van az adóbevallás és behajtás nehézségeinek, tudja,, hogy zak­latások vannak és az állam késve kapja kézhez az adókat, mégis napirendre tér az átirat fe'ett, mert a pénzügyi kormány intézkedését, igy a valorizációs adózást alkalmasínak találja az adózás egyszerű­sítésére. A házaló kereskjefde^Cni szabályozását Abaujlorna vármegye hatá­rozata sürgeti. Az erre vonatkozó átira!o'i a törvényhatósági bizottság magáévá tette, rámutatván, hogy a házalókereskedelmet a legutóbbi e tárgyban kiadott császári pátens óta nem szabályozták. Levél a Lóczy cserkészektől. Budapest, 1923. aug. 30. Megérkeztünk. Itt vagyunk már csonka hazánk fővárosában s a sóstói töl­gyek suttogása he'yett villlamoscsörömpó­tés a mindennapi muzsikánk. És most olyan uj, olyan szokatlan ez nekünk. Mert lábunk hozzászokott az áldott Szabolcs puha homokjához, mert tüdőnknek kevés az erdő levegője után a főváros füstös, poros szférája. És szivünk? Ugv érezzük, hogy testvérektől,, ro­konoktól szakadtunk el. A mieink voltak a nyíregyháziak és mi az övék. Szerettek bennnüket, mi érezlük,. láttuk. Hiszen any­nyi jóindulat, annyi megértés fogadott bennünket, akár hivatalos ajtón kopog­tattunk, akár magánosok háza nyilt meg előttünk, pedig lulajdonképen mégis csak idegenek voltunk, kiket sohasem láttak. Hát miért is szerettek? Talán mert (latosak voltunk, talán mert érdekesek vol­tunk? A magyar jövőt szerelték ebben a kis csapatban, azt a jövőt,, melynek Ígére­téből egy pici töredéket mi is hordunk, szerették az egész magyar ifjúságot, mély­nek lelkesedése, szent akarása bennünk is ég. És szerették fajtájukat és önmagukat, mikor tábortüzünk misztikus lángjai mel­lett, bus dalunknál megkönnyezték — mert ezt is láttuk — a közös magyar sor­sot, s a közös jövőért velünk éreztek. — Ha ez igaz, ha tudtunk magyar szivek húrjain érzést rezdíteni, a mi táborozá­sunk nem volt hiába. De nem volt hiába a szeretet, a melegség,, melyet Nyíregyhá­zán találtunk. Mert a cserkész örökre el­felejti azt, aki őt bántotta,, de aki csak egy szerető szót váltott vele, annak em­lékét elviszi magával mindenfelé. És el fogjuk vinni Szabolcs emlékét minden utunkra, tengeren túlra. És áldottak legyenek azok, akik sze­retetükkel még jobban hozzákötöttek ehez a drága földhöz, akik alkaümat adtak vo­zalmunknak, most már a Nyírséghez való szorosabb kapcsolására is! Véges erőnk biztatására most már eggyel több drága emlékünk lesz, gyön­geségunkben, botlásunkban most már eggyel több köteles hála lesz figyelmez­tetőnk, felemelőnk. Isten veled Nyírség!! Hív a Lomnic ós a Hargita, vár a Kárpát és felénk süvölt az ősi föld, a drága föld!! Cserkész üdvözlettel: Dr. Hermann Ryőző, a Magy. Cserkészszöv. társelnöke, parancsnok. Janson Vilmos, főgimn. tanár, cserkésztiszt HETI KRÓNIKA Lezajlott a Lajos napja, Tartott vagy egy hétig, Az eltöltött szép estéket Most sokan dicsérik. Az elhangzott kívánságok Ha teljesülnének, — Sose volna vége Lajof, Földi életének. Lám, hát mégsem gurult mésszé A fának almája: A pótvizsgát az én fiam Sikerrel kiállta. Egész nyáron tanult szegény, Na _ de most pihenhet, — Tiz hónapig feléje se Néz majd a könyveknek. Sokan vésik a jogukat Csikó pe&enyére, így történt, hogy szükség volt még Egy l óm ész ár szék re. Örül a sok marha, mert ninös Keletje húsúknak, — Nem hiába nagy a fejük, A lovak busulnak. Egyebekben semmi baj sem Volt az elmúlt héten, Az embert nem értették meg A törekvésében. Nálunk olyan könnyen mindent Félremagyaráznak, — De azután nincs gazdája A gondatlan szájnak. BONTA. Egységes helyesírás­kétséges. Megszoktuk Simonyi helyesírását, most az uj akadémiai helyesírást kell megszok­nunk. Balassa József a Magyar Nyelvőr szer­kesztője Egységes helyesírás c. alatt két he­lyesírás közötti eltéréseket négy pontban fog­lalja össze : 1. A c és cz. Minthogy az Akadémia is elfogadta a c irását, tehát a cz mint írásjel most már a múlté. Kivétel a családtiév. a helyiségnév ?) 2. A kétjegyű betűk (sz, zs stb) egyszerű­sítését is elfogadta az Akadémia (naggyá, arannyal stb), kivéve a tulajdonnevek rago­zását. (Aranynyal, Györgygyei stb.) 3. A névmások egybeirását (énnekem, aki stb.) az uj szabályzat nem fogadta el teljesen. A személynévmássál egybeírja a személyragos határozóragokat, de nem írja egybe a név­utót (énbennem, én miattam.) (Simonyi Tá­jékoztató szójegyzékében ezt összeírva talál­juk : énmiattam.) Az az mutató névmást egybeírja a névutóval: azelőtt, de mással­hangzó előtt az a, e külön szó marad : a fö­lött, e vég^t stb. 4. Az idegen szavak Magya­ros irása. Itt az eltérés nem nagy, de még mindég idegen módra ir egyes szavakat. — Eddig a négy pont! — Nos, kérem igy az egységeis helyesírás gondolatától vezéreltet­ve Az Est szerkesztősége elhatározta, hogy a három napilap (Az Est, Pesti Napló, Ma­gyarország) valamint az Athenaeum és a hozzátartozó nyomdák használatára más egységeIs helyesírást állapit meg s ezzel a Nyelvőr szerkesztőjét bizta meg. Balassa dt. összeállította szójegyzékben legnagyobb fel­tűnést keltett az U alatt a legelső szó, és magyarázat: ucca (nem utca, mert nem utcá­ból származik.) Igy lett 3 helyesírás, mert a régi szerint is sokan irnak. Az uj akadémiai helyesírás Szó- és tárgymu­tatójából sok szó hiányzik. Igy pl. barakk, melyet Balassa igy ir : bar ah, Simonyi pedig: barakk. Már most az a kérdés, hogyan Íras­sák az iskolában ? Könnyű egy rendeletet ha­tályon kivül helyezni, de nem a megszokást; pláne, ha az újnak mintáját se adják. Simcy­nyinál : barak (stílus), az uj akadémiai he­lyesírásnál : barakk, Balassánál szintén. Si­monyinál : esszencia, Balassánál: eszencia. az uj akadémiai helyesírás szójegyzékébőí ez kimaradt. Simonyinál : eszthétika, Balas­sánál : esztétika, az akadémiai helyesírásnál ez nincs feltüntetve. De Fáni, Fanni (nem Fanny )megvan. Simonyi : Fáni-1, Balassa : pedig Fanni-1 ismer. Az akadémia szerint le­het irni : február-1 és februáriuS-X ;'(Simonyi is), de Balassa csak február-t ismert, mint­hogy a gyakorlat emberei is ezt ismerik. De hogyan vagyunk Firenzével ? Simonyi és a Geosz (Geográfus-Szövetség) azt mondja és irja : Firen ze; Balassa pedig: Florenc. Si­monyi szerint jó volt a hazudság is, meg a hazugság is. Balassa már csak hazugság-ot ismer az Akadémiával együtt és nem pedig hazudság. Simonyi szerint : halkkal v. halkai Balassa : halk, halkan f halkal; Akadémia : halkan. Az Akadémia Homeros-1 v. Homéri ismer ; mig Balassa : Homé roszt. Simonyi és az uj akadémia helyesírás szerint: himnus (ejtsd iS-sel, nem sz-szel), Balassa dr. meg arra tanit, hogy : himnusz... És igy tovább. És a sok bába között nem vész el a gyerek ? Erre is kellene gondolni ! Vagy ez mellékes ? Most végül azt se tudjuk áment v. amment Írjunk. A gyakorlat emberei a helyesírás sza­bályaiban az egyszerűséget t könnyűséget mennél kevesebb kivételt kérnek a sikeres tanítás illetve tanulás céljából. Helyesírá­sunkat csak az egyszerűség népszerűsítheti s teheti a nép közkincsévé, hogy a fonétikus kiejtés szerinti írásmódot kiküszöböljük. A szó- é» tárgymutató legyen a megállapodás­nak jelzője és ne a bizonytalanságnak, inga­dozásnak ingája. Eddig legalább kétféle volt helyesírásunk, most háromféle lesz; de le­het többféle is. Eshet eső, jég vagy hó, VERESS-féle kalap jó! Iskolai gyermekcipők és harisnyák minden színben és nagyságban óriási választékban raktárra érkeztek Hungária Cipőárullázban Nyliegyhiza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon interurbán: 195. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom