Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-14 / 207. szám

t­íIOTIDEK 1913 szeptember 14. A kereskedelmi miniszter megállapította a Nyíregyháza város területén lévő üzletek záróráját. Nyíregyháza, szept. 18. A Nyirvidék tu­dósítójától Nyíregyháza väroi kereskedői és keres­kedő alkalmazottai érdaklííd/e várják, hogy a Kereskedelem ügyi miniszter isiként fog döuteni a sokat vitatott záróra tárgyéban. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a kereskedelmi mi­raszter döntéséről a hivatalos közlés előtt tá­jékoztathatjuk olvasóinkat. A rendelet értelmében Nyíregyházán az egyes tízleteket a következő időben kell be­zárni. A nyiit árusítási üzletek zárórája. A nyílt árusítási üzleteket (bobokat) a hozzájuk tartozó irodsi és raktári helyiségekkel együtt (a külön (elsorolt kivételektőt eltekintve) szombaton, továbbá karácsony első üanepét és húsvét vasárnapját megelőző hat köznapon este 7 órakor, minden más köznapan április 1-től szeptember hó 30 ig ests fél 7 órakor, októ fcer hó 1-től március hó 31-ig este 6 órakor kell bezárni ős raggal 7 óráig kell zárva tar­tREíi. Fűszer, csemege, élelmiszer. Fűszer, cseroege és élelmiszerfeereskeda­aeket, szatcci üzleteket, vagyeskeraskedéseket, valamint tulnyomólag állatni egyedárusági cik­keket árusító üzleteket szombaton, továbbá ka­rácsony első napját és húsvét vasárnapját megelőző hétköznapon este 8 órakor, minden más köznapon este 7 őrskor kell bezárni és reggel 6 órai,* kell zárva tartani. Cukorka és csokoládé üzleteket s olyanodat, amelyekben túlnyomóan gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üdítő italokat árusítanak, akkor kell zárva tartani, mint az utúbbi pontban foglalt füszor stb. üz­leteket. Könyv és papir üzletek szeptember hó 1-től 30-ig este 7 óráig tarthatók nyitva. Vendéglőket, büfféket, tejivócsarnokokat, általában olyan üzleteket, amelyekben a közönségnek helyben vsló elfő gyasztásra szolgáltatnak ki élalmicikkeket, az élelmiszerüzletekre megállapított idő alatt nem kell zárva tartani, de az utcán át csak olyan ételeket és italokat árusíthatnak, amelyeket üzemük körében maguk állítanak elő. Megjegyzések. A kereskedelmi miniszter rendelete meg­jegyzi, hogy élelmiszereket, vagy állami egyed árusági cikkeket árusító üzletekből abban a« időben, amelyben csakis ezek az üzletek tart hatók nyitva, kissárólag élelmiszerek, italok vagy állami egyedarusági cikkek árusíthatók A zarv&tartásra vonatkozó rendelkezések természetesen nena érintik a tulajdonosoknak azt a jogát, hogy a megállapított időaél ko­rábban zárjon vagy későbben nyisson. A zár­órarecdelet a kizárólagos jellegű dohányáru dákra nem terjed ki, mert ezekre a pénzügy miniszter rendelkezései iráoyadók. Az alkalmazottak foglalkoztatása. A rendelet az alkalmazottaknak foglalkoz tatását eltiltja a zárási idő alatt. E*ra vonat kozólsg a következőképpen rendelkezik : Az alatt az idő alatt, amig a nyílt árusi tási üzleteket zárva kell tartani, az üzleti al kaimazottakat általában tilos foglalkoztatni Kivételesen az üzlet kötelező zárva tar Sásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üz loti alkalmazottak: 1. A leltározásnál, az ehhez szükséges munkák tekintetében és idő alatt; 2. az üzlet berendezésénél vagy átköltö­zésénél ; 3. Olyan munkálatoknál, amelyeknek az áruknak romlásától való megvédése érdekében, vagy más kényszerítő okból haladéktalanul kell végezni. Az ilyképen foglalkoztatott alkalmazotti k­nak a muakaadó köteles 24 óránként legalább 10 órai megszakítás nélkül való pihenő idót biztosítani. Köteles továbbá a munkaadó az üzlet kötelező zárvatartására nézve megáílap ­tott idő alatt foglalkoztatott alkalmazottainak számát, ezek naponkénti munkaidejét a mun­kaközi szüneteket, az egyhuzamban nyújtott pihenő idő tarUmát és a napokat melyeken a rendkívüli munka végeztetik, az előző bekez désnok 1. ős 2. pontj* esetében 24 órával a munka megkezdése előtt, az előző bekezdés 3 pontja esetében pedig legkésőbb a munka megkezdésétől számított 24 óra alatt az illeté­kes elsőfokú iparhatóságnak irásb&n bejelenteni. A munkaadónak emiitett bejelentései bélyegmentesek. Büntető rendelkezés. Aki a záróra rendetetet megszegi, vagy kijátsza, vagy anuál közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kinágást követ el ős az 1913. évi XXXVI. törvénycikk 10 § a alapján büntetendő. A rendelet kihirdotésenok napján lép életbe. Nyíregyháza, szeptember 13. (A Nyirvi­dék tudósítójától.) Szabolcsvármegye közigazgatási bizott­sága csütörtökön délelőtt 9 órakor tartotta rendes havi ülését Dr. Kállay Miklós főispán elnökletével. Mikecz István alispán a várme­gye közigazgatásának mult havi helyzetét is­mertető jelentés általános érdekű részeiben a következőket állapította meg: Szabolcsvármegye Ideiglenes terület gyarapodása. A nemzetgyűlésben a mult hő folyamán Nagy Lónya, Kis Lónya, Mátyus és Tiszakerecseny községeket Szabolcsvármegyéhez csatolták. A határátlépést megkönnyítették. Az italmérés korlátozása a községekben. A vármegyei eiiátatianok a íakősság egy százalékát teszik ki. A vármegye közigazgatási bizottsági ölése. tárgyalásra került és időközben már le is tár­gyalt Iétszámapasztási törvényjavaslat várme­gyénk közigazgatásával is szoros összefüg­gésben levő intézkedéseket tartalmaz Csonka Ung vármegyének vármegyénkkel egyesítésé­vel és Csonka Bereg vármegyéhez tartozó Nagy-Lónya, Kis-Lónya, Mátyus és Tiszake­recseny községeknek Szabolcsvármegyéhez csatolásával. A nevezett községek Csonka Bereg- és Csonka Szatmár vármegyéknek az említett törvényjavaslat keretében tervezett egyesíté­sével kapcsolatban kérelmezték Szabolcsvár­megyéhez csatolásukat közlekedési viszonya­ikra és Szabolcsvármegyével fennálló termé­szetes gazdasági kapcsolataikra s ezekhez fű­ződő nagy érdekeikre hivatkozással. Ismervén e községeknek a két Csonka törvényhatóság egyesítésével előtérbe nyomuló valóban fontos érdekeit, gazdasági és közle­kedési viszonyait, amelyek a kérelem jogos­sága s méltányossága mellett szóltak, mivel a kérelem teljesítése ellen vármegyénk közigaz­gatása szempontjából nem láttam akadályokat fennforogni, — tíeregvármegye alispánjának véleményét előzeiesen kikérve, — kérelmüket pártolólag terjesztettem fel a m. kir. Belügy­miniszter úrhoz s onnan szerzett értesülésem szerint a négy községnek ideiglenesen várme­gyénkhez csatolását a törvényhozás ki is mondotta. A demarkációs vonal bejárása. Folyó hó 10-én történt meg a Magyar ország és Csehszlovákia közötti demarkációs vonalnak az előzetes tárgyalások slapján ki­igazítása és átadása. Miután az eljárás a békeszerződésben megjelölt fix határpontokat nem érintette s csak az ezen fixpontok közötti határvonalnak a helyi gazdasági érdekek által követelt kisebb mérvű eltolására, valamint a határmenti terü­letek gazdasági művelése s határátlépés sza­bályozása tekintetében szükségesnek® mutat­kozó intézkedésekre terjedhetett ki, — az el­járás tulajdonkép csupán a már megállapított határvonal bejárásából s átvételéből állott. Az eljáráshoz akadályoztatásom folytán a vármegye képviseletében helyettesemet kül­döttem ki, aki a tárgyaláson részt vett cseh­szlovák polgári éb katonai hatóságokkal a határmenti területek gazdasági müvelésé­nek biztosítása s a határátlépés meg könnyítése tekintetében több, az eljárás­ról felvett jegyzőkönyvbe foglalt megálla­podást hozott létre. Megindult a diáksegitö afcció. Bejelentem a t. közig, bizottságnak, hogy a törvényhatóság határozatából az elmúlt években már nagy sikerrel bevált diáksegitö akciót ez évben is megindítottam, amely az előjelek szerint ezúttal is kedvező eredmé­nyekre nyújt biztató kilátást A gyűjtés vár­| ható eredményéről és a segélyezés mérvéről 1 legközelebbi jelentésem megtételekor már részletes adatok fognak rendelkezésemre állni. Az Italmérések korlátozása. A m. kir. belügyminiszter urnák egy üdvös és a törvényhatóság által már több izben követelt rendeletéről kell jelentést ten­nem, a 52283 -1923. sz. rendeletével ugyanis elrendelte, hogy 10000 lakoson alóli közsé­gekben reggel 5 —12-ig, vasár- és ünnepnapokon, valamint nagy­pénteken, a korlátolt és korlátlan italmé­rések zárva tartandók, s ezen idő alatt az üzlethelyiségben vendégnek tartózkod­ni tilos. A fenti rendelkezés nem terjed ki a vasúti állomások étkező helyiségeire, továbbá a szálló vendégek befogadására alkalmas helyiséggel bíró vendéglőkre és italmérésekre, ahol éte­lek és kávéházi italok, szeszes" italok kivéte­lével kiszolgáltathatók. A fenti kormányrendelet, bár nem teljes mértékben, de mégis megközelíti a törvény­hatóságnak szabályrendeletileg szabályozott és jelen kormányhatósági jóváhagyás alatt álló azon álláspontját, amely szerint az ital­méréseknek szombat estétől hétfő reggelig való zárvatartását mondta ki, s igy meg van a remény arra, hogy nem fog elzárkózni a wiemmtKtmmnim rmu r iinniil iiiimririiTminr i i nain. «n Ha kellemesen és jól akar szórakozni, — keresse fel Kitűnő italok! a Elsőrangú cigányzene!

Next

/
Oldalképek
Tartalom