Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-08 / 203. szám
Egyes szám ára 300 K, Syiregyháza, 1923. szeptember 8. * Szombat XLIV. évfolyam. * 203 száui. Előfizetési árak helyben és vkféken: Egy hóra 4000 K. Negyedévre 12000 K. Köztisztviselőknek és tanitóknaü 20°/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓFelelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 2955S. Kéziratokat nem adunk vissza. Fejlődésről, a Nyírség homokján épült virágzó városról szoktunk írni és beszélni az újság hasábjain, gyűlésteremben,, vagy társasebédeken, ahol "Nyíregyháza jelenéről és jövőjéről szó esik. Nem is keli őszhajnak borítani fejünket, hogy arról a nagy nekilendülésről, mely az utolsó három évtized alatt végbement — személyes tapasztalatok árán beszélhessünk. Az Érkertek talajvizes réljein uj városrész pezsdült fel, a bujtosi fűzfák helyén akác szegélyezi a végigfutó házak sorát és a belső utcák is egyre csinosabb külsőt öltenek magukra. Idegenből jött emberek elragadtatással beszélnek virágos kekjeinkről. A Kossuth téri kert virága azonban csak szemeinket kápráztatja el. Valódi aliapját a várospolitikának, ugy a hivatott vezetpk, mint a közügyekkel önzetlenül belső szükségből foglalkozó városi polgárok kezében — mégis csak számok — a statisztika szilárd adatai képezik. Mindennapi életünknek a közigazgatással összefüggő eseményeit, vagy a város,, a benne élő társadalmi és kulturális tényezők fejlődésével, jövőjével összefüggő kérdéseket elbírálni akarva — ismernünk kell annak az embersokaságnak, mely városunk közönségét képezi: számbeli adatait, felekezeti és nyelvi összetételét, nem és kor szerinti megoszlását és mindazon tényezőket, melyek ilyen nagy tömegnek szerves alkotóelemét képezik. Előttem fekszik a központi statisztikai hivatal kiadványa a népesség főbb demográfiái adatairól az 1920. évi népszámlálás alapján. Végtelen számoszlopai sok tanulságot rejtenek magukban. Tanulmányozása rávilágít olyan kérdésekre, melyeket eddig talán hibás látószögből ítéltünk meg. Bizonyára néni lesz érdekleien senki előtt, ha a számok tömkelegéből kiolvasható törvényekről elmélkedünk. Lélekszám tekintetében tizenkettedik helyre vergődött szűkebb hazánk a magyár városok között. Lakóinak száma 43340 szemben a vármegye 333683 lakosával Tehát a vármegye összes lakosságának 13 százaléka él Nyíregyházán. A járások lélekszáma mind alatta marad városunknak; három haladja meg a negyvenezret ós legközelebb áll a cladai alsó járás 42937 lakosával. Kiterjedése városunknak 46,593 katasztrális hold, szemben a vármegye 793,972 kat. hoki Területével. Tehát a vármegye összes lerüieienelí n<?m egész hat százalékán fekszik Nyíregyháza. Amig népességre legnagyobb, ugy területre legkisebb a járások közül. — Legjobban közelíti meg a tiszai járás 49,834 kat. holddal; és ,legnagyobb a dadai alsó járás 149380 kat. holdnyi területe, A vármegyével -való összehasonlításnak várospolitikai szempontból nem tutulajdonitunk különösebb jelentőséget. Az adatokat inkább a külső keret megformálása, a megyei,, társadalmi, gazdasági és közigazgatási életében való elhelyezkedésünk ismérvei gyanánt irtain ide. Gyakorlati jelentőséget talán a vármegye kö. zönségévet közösen megindított akciók'i nál fog nyerni, aminők a nyomor enyhitél sére teendő szociális intézkedések, utak t és vasutak épitése, vagy az éppen most f iszép eredményeket felmulató diáksegélyef zés. A iszámosziopokból meríthető tanul'| ságokra majd visszatérünk. Megoldásra váró feladatoknak egész sora álü előttünk: iskolák és lakóházak építése, köztemetők ügye, mind sürgető és fontosságukkai az eleven húsba markoló kérdések. Nem lesz érdektelen, ha ezeknek számokból fogunk fundamentumot építeni. , Szohor Pál. Hivatalos jelentés Bethlen és Benes tárgyalásáról Budapest, szeptember 7. M. T. I. Genf, szeptember 7. Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes külügyminiszter között nagyofntosságu tárgyalás folyt le tegnap melyről a következő hivatalos jelentést adták ki. Csütörtökön Bethlen István Daruváry külügyminiszter társaságában Benes cseh külügyminiszterrel tárgyalást folytatott. A tárgyaláson mindazok a kérdések szóba kerültek, melyek a két nemzet szempontjából értékesek. A tárgyalás az engedékenység szellemében folyt s az elért eredmények szempontjából annyiban értékesek, mert ezek kedvező megoldásra vezethetik a két ország között fennálló kérdéseket. A tanácskozáson természetesen szó volt pénzügyi kérdésekről is. Genf, szept. 7. A magyar kormányMegkezdíék a mentési munkálatokat Japánban. Budapest, szeptember 7. M. T. I. A Japánból érkező hírek megerősítik annak a pusztulásnak a nagyságát, amint azt az első hírek jelentették. A mentés munkálataiban már némi javulás mutatkozik. Az amerikai vő röskereszt nagyarányú segítő munkát végzett eddig is Japánban most mint a hősiesség pMda képéről beszélnek a tomiokai szikratávíró egy életben maradt tisztjéről, aki három n»pon át étlen szomjan egyedül állt helyt a szikratávírónál s értesítette az egész világot Japán borzalmas katasztrófájáról. A Japán kormány hivatalos jelentése csütörtökön érkezett Londonba. A jelentés Tok ór vonatkozó adatai a következők. Tokióban meg halt 30.000 ember súlyosan megsérül 1C0 000 s hajlék nélkfll maradt 35G.0C0 ember. Az ide gen lakioság körében nem volt oly nagy arányú pusztulás, miot azt az első h ;rek ho2ták A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, szeptember 7. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. Előterjesztések után Hajós Kálmán a II. számú bizottság elnöke bemutatja a bizottság jelentését Herczegh Béla és Rácz János nemzetgyűlési képviselők megválasztása ellen beadott panaszra. A nemzetgyűlés a bizottsági jelentés alapján a két képviselőt véglegesen igazolt képviselőknek jelentette ki s beiktatta a képviselők névjegyzékébe. Utána a létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat részletes vitája következett. férfiak és a cseh külügyminiszter között lefolyt tárgyalásokról a következőket jelentik: A találkozás a jMetropol szállóban, Benes külügyminiszter lakásán történt. A tárgyaláson gazdasági, politikai és jogi kérdések szerepeltek, melyekről már korábban is folyt a két nemzet megbízottai utján tanácskozás. A tárgyalás délután 4 órától 8 óráig tartott, melyet csak rövid időre szakiotttak félbe. A tárgyalás hangja barátságos volt. A tárgyaláson cseh részről Benes és Jerzeviczki külügyi titkár, magyar részről pedig Bethlen és Daruváry voltak jelen. Megállatották, hogy milyen elvek szerint kell eljárniok azon kérdések tisztázásában, melyekre nézve a két nemzet között még megállapodás nem jött létre. A tanácskozás a két állam között jobb atmoszférát teremtett. A szociálisták követelni fogják az inségadó elszámolását. Budapest, szeptember 7. Magyar Hírlap. A pénzügyi bizottság tegnapi ülése; elfogadta s a parlament valószínűleg i törvényerőre fogja emelni az autók megadóztatásáról szóló javaslatot. Ugyancsak ezzel egyidejűleg, még a szünet előtt akarják a Ház elé vinni a Tőzsdeadóról| szóló törvényjavaslatot is. Mindkét adót a kormány az ínségesek téli felsegitésére akarja fordítani. A szociálisták a tárgyalás aklalmával követelni fogják, hogy a kormány terjesszen számadást és teljes kimutatást a Ház elé ,az elmúlt tél folyamán kifejteti." inségakcióról. A szociális^ ták követelésének Payer Károly fog kifejezést adni . Tőzsde. Budapest, szeptember 7. M. T. I. Zürichi nyitás: Budapest 0.03, Berlin 0.000014, Newyork 556, London 2513, Páris 3085, Milánó 2365, Prága 1650, Belgrád 585 Bukarest 250, Varsó 0.0023, Bécs 0.007825 Szófia 540. Devizák és valuták. (Zárlat.) Líra 830 —85, Berlin 0.040—10, Olaszország 820—75 a többi változatlan. Termény piac: Forgalom jobb, kínálat valamivel élénkebb. Malmok búzáért 85 koronát, nagyobb tételű vásárlásnál 86 koronát kínáltak. Rozsban élénkség mutatkozott. Nagyobb tételben 550—60 koronát fizettek. — Zab budapesti paritásban 590, tengeri állomáson 690.