Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-08 / 203. szám

192.1 szeptember 7. Nyíregyháza város polgármestere a testvérvárosok küldötteivel az uj községi választójog törvénybeiktatását kérte a belügyminisztertől A rendezett tanácsú városok polgármesterei Dr. Benes Kálmán javaslatát fogadták el az uj képviselőtestületek megalkotás* tárgyában. — A tőrvényhatósági jogra megérett városok sorsi a nemzetgyűlés szünete után eldől. — A polgármesterek sérelme. — Az inségakció segélyezése a vidéki városokra is ki fog terjedni. Nyíregyháza, szeptember 7. A Nyírvid'ék tudósítójától. Dr. Benes Kálmán polgármester most érkezett haza Budapestről, ahol a rendezett tanácsú városok polgármesterei teljes számban megjelentek, hogy több nagyjelentőségű kérdést tanácskozás tárgyává tegyenek. A polgármester ezekről, a Nyíregyháza várost is mélyen érintő tárgyalásokról a következőkben volt szíves lapunk munkatársát informálni: A városi tisztviselők mandátuma ' lejárt. A rendezett tanácsú városok polgármesterei mindenekelőtt azzal a lehetetlen állapottal foglalkoztak, hogy bár a városi tisztviselők mandátuma lejárt, mindmáig választást nem tarthatunk, mert ezt a vonatkozó törvény elhalasztotta. Kimondottuk, hogy halaszthatatlanul sürgősnek tartjuk tehát a törvényhatóságok é\s fendezettanácsu városok képviselőtestületeinek újjáalakítását, természetesen nem a mai, hanem teljesen uj választói törvény alapján. A törvényhatósági jog sürgős. A rendezett tanácsú városok sérelmeként szögeztük le a vXrosi lakosság vállára súlyosbodó adóterheket is. Rámutattunk, hogy az állam kötelezte a vármegyei törvényhatóságokat, hogy dologi kiadásaikat maguk fedezzék. így óriási megyei pótadók álltak elő, amelyek mellett a rendezett tanácsú városok polgárait a különböző más, elsősorban a kereseti ad'ó és a városi pótadó terhe sújtja s ezekhez a rendezett tanácsú városokban a a kétszáz—háromszáz százalékos vármegyei útadó is járul. Éppen ezért azok a rendezett tanácsú városok, amelyek a ' törvényhatósági jog elnyerése előtt állanak, szükségét látják annak, hogy a törvényhatósági jog ad'assék meg külön egy vagy két szakaszos törvény utján. Elhatároztuk, hogy ebben a halaszthatatlanul sürgős tárgyban küldöttségben jelenünk meg a belügyminiszter ur előtt és kérjük : tekintettel arra, hogy a közigazgatási reform törvényjavaslata ebben az évben már nem tárgyalható le, ugy a községi választásról, mint egyes városok törvényhatósággá alá kitásáról %zóló törvényjavaslatot terjessze a szünet után összeülő nemzetgyűlés elé. A belügyminiszternél. Küldöttségünket a Városok Országos Kongresszusának igazgatója vezette a belügy miniszter ur elé, aki kérésünket meghallgatva, kijelentette, hogy a községi választói törvényjavaslatot a nemzetgyűlés szünete után azonnal a Ház elé terjeszti s bár a másik üggyel érdemben ezideig nem foglalkozott a rendezett tanácsú városok kérelmének helyt ad

1 és a törvényhatósági jog elnyerésére érett városokra vonatkozó törvényjavaslatot, a mely ezeket a városokat törvényhatóságokká emeli a községi választásokra vonatkozó törvényjavaslattal egy időben a Ház elé terjeszti. A polgármesterek panasza. A belügyminiszter előtt a polgármesterek panasz tárgyává tették, hogy a minisztertanácsnak határozata következtében a vidéki polgármesterek nincsenek abban a helyzetben, hogy időben való kísürgetéssel siettessék városaik ügyeinek elintézését, mert három-négy ügy elintézése érdekében, miután a minisztertanácsi határozat szerint csak déli 12 óra után mehetnek be a minisztériumokba, öt-hat napig kell a fővárosban fenntartózkodniok. A belügyminiszter Ígéretet tett, hogy módot fognak adni a polgármestereknek a feltárt nehézség elhárítására. A vidéki városok ínségeseinek segítése. A polgármesterek küldöttsége felkereste Vass népjóléti minisztert hogy az in| ?égadó ügyében terjesszen elő kérelmet. A i küldöttség kérte, hogy az egységes párt álj tal indított országos inségakció segélyösszeí geiből, valamint a nyomorenyhítés céljából ] kivetett tőzsde és ' automobiladóból a vidéki városok irtségesejt is részesítse a népjóléti miniszter. — ; Vass József népjóléti miniszter természetesI nek találta a polgármesterek kérelmét és < megnyugtatóan kijelentette, hogy a vidéki í városokat is részesíteni fogja a különböző inségakció összegeiből. Szellemi virilisek. Elmondotta még a polgármester, hogy a belügyminiszter kérdésére felmerült a polgármesterek között, hogy miként kell a községi választói törvényt megalkotni, hogy a szellemi értékeket képviselő rétegek megfelelő számban nyerjenek képviseletet a törvényhatóságokban és a képviselőtestületekben. E kérdésnél a vidéki polgármesterek között hosszas vita indult meg, amelyben Dr. Trak Géza egri polgármester, Kiskos János szombathelyi, továbbá a csabai és szolnoki polgármesterek vettek részt. A polgármesterek Dr. Benes Kálmán propozicióját fogadták el, mint legmegfelelőbbet s ez az, hogy az uj választói jog alapján összeállítandó városi közgyűlés tagjaira három klasszis állapittassék meg. A közgyűlés tagjai először a választottak, akiket az összpolgárságból választanak; másodszor a vagyoni virilisek; harmadszor a széllemi virilisek. Csak így bizotsitható az, hogy az intellektuális osztály képviselve legyen, mert hiszen a nagy vagyoni eltolódásokkal az adóalapok is megváltoztak és igy a régi községi választási rendszer -fenntartása mellett félő volna, hogy az intelligencia kimaradna a városok közgyűlési terméből. Dr. Benes Kálmán polgármesternek a budapesti tanácskozásokról adott információja alapján minden reményünk meg van arra, hogy Nyíregyháza a közel jövőben törvényhatósági joggal felruházott város lesz. Az oláh uralom alól Braziliába menekülnek a magyarok. Nagyvárad, szept. 7. Saját tudósítónktól. Mellékes, tíbgy az a hely, amiről az alábbi sorokban beszámolok az oláhok által megszállt területek melyik részén fekszik A magyar uralom alatt virágzó erősen fejlődő község volt, talán egy-két békés háború előtti évre lett volna szüksége, hogy rendezett tanácsú várossá váljék. Lakossága kb. harmad részben magyar, sváb, oláh. A magyarok a kjöaeli erdők gyökértönkös irtását termőszántóvá változtató telepesek révén még valamennyire túlsúlyba is kerültek. A Scotus Viatorékat igazoló fölszabaditó uralom most tüzzel-vassal igyekszik, nemcsak a túlsúlyt, hanem az egész magyar kisebbséget eltüntetni. A nagy terror a sziguransza meg a bot, igaz már tűnőiéiben van, dte annál kártékonyabban működtetik az apró szekatúrákat, amelyek kivándorlásra kényszeritik az emberséges európai élethez szokott régi lakosságot. A földreform révén kiszántják a földét nemcsak a magyar nemzetiségű polgárok, hanem a benszülött erdélyi oláh lakosok lába alól is

? hogy ideig-óráig kielégítsék az óromániai bojárok legkiabálóbb jobbágyait. Évtizedekkel előbb kötött szerződések száz—kétszáz holdas családi birtokok szétszakadoznak, szét hullanak az oláh földreform csapásai alatt. Nemcsak az emiitett helyen van ez igy,' hanem mindenütt ahová a balkáni oláh bocskor lépett. A legszomorúbb helyzetben vannak a telepesek. Husz—huszonöt évvel ezelőtt fogtak hozzá a friss őserdőirtás megmunkálásához. Olyan 20—24 holdakat szakítottak ki számukra a földmivelésügyi kormányok, amit holdanként 5-^10 koronáért nem akartak az oláhok bérbevenni. Ma közepes, sőt jó minőségű szántóföld valamennyi. Most már az oláhoknak is kell. A magyarnak 2.4 holdat hagynak belőle, amin megélni nem tud', kénytelen tehát kivándorolni. 4 10 családból álló atyafiság közösen indul tengerenailra, Braziliába. Az számukra az ígéret földje. Házukat, barmukat potom áron adják el, mert e tömeges kínálat folytán az ilyesminek alig van ára. Az anyagi tönkrejuthatáson kívül végtelen, mondhatnánk atyai türelemmel gondoskodik az oláh hatóság ezer apró kellemetlenséget kitalálni, hogy siettesse a magyarok kiváiiúoroltatása utján az elrabolt területek romanizálását. Birs ággal .sújtják, aki magyarul köszön. A végső kétségbeesés határán is csendeesen humorizáló magyarok, tréfásan, nagyítva, a következőkben állították össze a különböző magyar köszönések büntetési skáláját : »Jó napot« 100 lei, »Kezét csókolom« 200 lei, »Adjon Isten« 1000 lei. A fokozatok ugy látszik a büntetés alá vont köszönőskála „ magyarságának mesékéhez vannak szabva. Nem kevesebb baj van az ünepekkel. A lakosság az 1000 éves »elnyomás« alatt hozzá szokott a »barbár« magyar ünnepekhoz. Az oláh csendőrség kínosan ügyel rá, hogy a magyarok legalább külsőleg meg ne ülhessék ünnepeiket. A szóbanforgó helyen évtizedes szokás a Szentistvánnapi gazdabál. A gazdaifjak persze nem kaptak rá engedélyt, mert a bált az oláh erkölcsi felfogás^ és törvénymagyarázat szerint csak ünnepnap szabad tartani. Az idén mégis megesett hogy az olvasókörben néhány jókedvű ur egy szál cigányt kerített s emellett a sovány muzsika mellett mulatott Szentistván napján. Szerencsére oláhok is voltak közöttük, igy Mai naptól új tagok fellépte teljesen új műsorral a Művész Színpadon a Bocskay Kertben