Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-17 / 185. szám

1913. augusztus 17 A földbirtokreform. Több egy évinél, hogy a Bethlen-kal­binet agrár-kodexe nagyatádi Szabó Ist­ván föklmivelési miniszter e korszakos alkotása törvénnyé vált. De a viszonyok kedvezőtlen alakulása következtében oly akadályok merültek fel, amik a jó törvény végrehajtását szerfölött megnehezítették, egészben és nagyban meg is hiúsították. A reform célja azonban: a magyaror­szági földbirtok egyenletes megosztása a latifundiumok és nagy birtokok részben vaió megváltása, a földéhség megszünte­tése, munkabíró és gazdálkodásra termett kisegzisztenciáknak, hadirokkantaknak és árváknak földhöz juttatása s ezzel Magyar ország agrárválságának ugy nemzetpoliti­kai, mint ökonomikus és szociális tekin­tetben sürgős megoldása. Nagyatádi Szabó István szakminisz­ter ezért dologhoz lá'o'-t és gyors ütemben, saját koncepciója szerint, de meghallgatá­sával a legilletékesebb szaktekintélynek is, elkészítette a földreform novellát. Mult héten nyújtotta be azt a nemzetgyűlésen s remélhető, hogy e novellláris törvény segítségével, mely a gyakorlati nehézsé­geknek gyakorlati oldalról néz a sze­mükbe, sikerülni fog az egész nagy agrár­reformot életbeléptetni. Előrelát hatatlan nehézség torlódott ä reform-mü útjába a magyar korona érték­telenedése s a föld ,valamint a földtermé­kek árának óriási emelkedése miatt. Ily váltságos gazdasági viszonyok közt a birtok-megváltási transzakciók nem indul­hattak meg a kívánatos méretek közt. A földbirtókrendező országos bíróság is szükségét érzi egy novelláris törvénynek, aminek alapján határozhasson. E nélküli az országos földbirtókrendező szenátus munkája nem sokban különböznek a XVII—XVIII. században működött neoacquista comissiók munkásságától, mely törvények nélküli maga belátása sze­rint, a jogelvek alkalmazásában sokszor viszályosan, még többször következetlenül s mindig önkényesen ítélkezett, midőn a török uralom alól 1 felszabaduló területek birtokbaadása felől kellett intézkedni. Nemcsak az uj földbirtókrendező bí­róságnak elemi érdeke, han^m az egész nagy fötdbirlokreform szelleme is megkí­vánja, hogy életbe lépendő uj agrártör­vényeink szabatosan meghatározzák a jogi természetű kérdések egész komplexumát, számot vetve az igénylők sokasága, a meg­váltandó birtoktestek kisebb száma, a pénzegység lecsökkent s a föld felszökem lett értéke folytán kialakuló helyzettel. Nagyatádi Szabó István miniszter no­velláris javaslata figyelembe veszi az adott viszonyokat a valószínű lehetősége­ket és megoldást talál mindama problé­mákhoz, amik a birtokmegváltás,, a föld­höz való igény ,a 'transzakciók módoza­tai s az állam elővásárlási jogának mi­ként gyakorlása körül felmerültek. A hivatásos, ügybuzgó és hazafias in­tenciókkal készült javaslat ez érdemeit a közvélemény bizonnyal értékelni fogja . Nyíregyháza, augusztus 16. A Nyirvi­dék tudósítójától . »Vissza néz a magyar, sóhajtva néz vissza, te dicső hajdankor lenyes napja­idra.® Arany Jánosnak a magyar hősi re­gék lantosának sóhajos sorai zendültek Nagyboldogasszony napjának délelőttjén a nyíregyháziak szivében. Sepsibodoki vi­téz Toókos Gyulának, a Kormányzó ur őfőmlétósága képviseletében érkezett törzskapitánynak jelenlétében, a vitézi re­gősök kobzos énekszava mellett, ragyogó ünnepi miüiőben, a város notabilitásai­nak, lelkesen résztvevő polgárságának köz remüködésével ezen a poétikus szép ma­gyar ünnepen iktatták be Nyíregyháza város vitézi telkeibe vitéz Barczaujfalusy Egon tüzérszázadost, Szabolcsivármegye vi­tézi széktartóját, Vitéz Csatári György tiszthelyettest, vitéz Vágó József tiszthe­lyettest és vitéz Bárdos Géza volt nép­fölkelő tizedest. Ugyancsak ennek az im­pozáns iktató ünnepnek keretében iktat­ták be a Nyirbélteken, GoLdstein Aladár által ajándékozott telekbe vitéz Papp Miklóst. Bocskay, Bethlen,, Bákóczi korának, a daliás magyar múltnak alakjai elevened­tek meg a magyar színekben csillogó, his­tóriai hangluattal áthatott ünnepen, a mélyre mindég ugy emlékezünk vissza, mint a vigasztalan jeele nben "biztatónak elővarázslódó álomképre. Díszközgyűlés a városházán A városháza erkélyén az örvendező ünnepi nap jeleként a város fehér selyem lobogója leng s a nagyterem festői képbe olvadón ünnepi díszbe öltözött egyházi katonai és polgári notabilitásokkat és elő­kelő hölgyközönséggel telik meg. 'A vitézi jelvény zománcos pajzsa, vitézségi érmek ós kitüntetések aranya és ezüstje csillog a napfényben. A terem ragyogó, színpom­pás ünnepi tabló. Mikor dr. Bencs Káli­mán polgármesterrel az élén bevonul a városi tanács a közgyűlési termen átzsong az éljen s a díszközgyűlést megnyitó Hi­szekegyet állva hallgatják meg. Dr .Bencs Kálimán polgármester len­dületes szavakban méltatja a kitüntetett hősök érdemeit, vitézi rendbe tömörí­tés s a birtokba iktatás históriai szépsé­gét ós erejét s javaslatára a díszközgyű­lés Énekes János, Buttkay Gyula,, Horváth Bertalan és Pisszer János közgyűlési ta­gokból álló küldöttség utján hivja meg a közgyűlésre a Kormányzó képviselőjét, sepsidoboki vitéz Toókos Gyula törzskapi­tányt Kállay Miklós főispánt s az egyházi és polgári hatóságok képviselőit, akik a polgármesteri teremben gyülekeztek. Hódoló lelkes éljen hangzik fel, ami­kor vitéz Toókos Gyula törzskapitány dr. Kálíay Miklós főispán kíséretében a te­rembe lép és az elnöki asztalnál helyet foglal. A Kormányzó őfőméltósága kép­viselője dr. Kállay Miklós főispán, dr. Bencs Kálmán polgármester, Virányi Sán­dor vármegyei főjegyző mfellett foglal he­lyet. A törzskapitány mögött az emelvé­nyen vitéz Kuthy főhadnagy főszéktartó és Vén Zoltán aranysarkantyús vitéz álla­nak. Dr. Bencs Kálmán polgármester ln?-= Joíó tisztelettel köszöuli a kormányzó kép­m Makulafura nagy mennyiségben kapható a Jóba-nyomdában Széchenyi-ut 9. Kellemes, üd itő sz órakozó hely a Szinházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák 1 Nyíregyháza város vitézi ünnepe. Négy vitézt iktattak be a város vitézi telkeibe. — Egy nyirbélteki viíéz beiktatása — Daliás ünnepség a városházán és a tűzoltólaktanyában. — Dr. Vietórisz József nagyhatású beszéde a munkás hazaszeretetről. — A vitézi regősök. viseleteben megjelent vitéz Toókos Gyu­la törzskapitányt ,aki az üdvözlésre adott válaszában kijelentette, hogy örömmel jött Nyíregyházára, ahol négy derék ma­gyar vitézt iktathat be. Reméli, hogy igaz magyar vendégszeretettel, támogiató készséggel fogadja a város polgársága a birtokba iktatott vitézeket, akik ha' kell életük árán is segítői, védelmezői lesznek a városnak. i | | A Város a Kormányzó segítségére sietett. Ezután Szohor Pál, a város főjegyzője képviselőtestületi közgyűlések jegyző­könyvéből felolvassa azt a közgyűlési ha­tározatot, amelyben a város képviselőtes­tülete egyhangú lelkesedéssel siet a vi­tézi birtokokat adományozó Kormányzó segítségére s a császárszállási birtokából! 100 holdat vitézi telkek céljára adomá­nyoz.-A határozat lelkes magyar szivet su­gárzó indokolása, amelyet a város főjegy­zője csengő hangon, nemes lelkesedéssé,! olvas fel, mély hatást tesz az díszköz­gyűlésre. A határozat annak a hitének ad kifejezést, hagy a városi vitézi telekbe ik­tatott kiváló férfiak a belső rendnek, nyugalomnak példás támaszai lesznek, szükségesnek tartja, hogy válósággal a vá­ros polgárai is legyenek és ezért hódoló tisztelettel kéri, hogy Nyíregyháza a császár­szállási pusztát, ahol a vitézi teelkek van­nak, örök időkre a város határához csa­tolhassa. Dr .Bencs Kálmán polgármester a határozat ismertetése után felfüggeszti a díszközgyűlést, hogy azt a beiktató ün­nepéllyel a tűzoltó laktanya udvarán újra megnyissa. * { Beiktató ünnep a Uizoüó lak­tanya udvarán. A tűzoltó laktanya udvarán drapé­riákkal, lombokkal ékesített impozáns emelvény áll s a tágas térségen több száz főnyi közönség várja a beiktató ünnep kezdetét. Az emelvényen elhelyezett aszta­lon a város által adományozott vitézi bir­toktestek miniatűr domborképe látható. A mérnöki hivatal kitűnően szemléltető, pompás készítménye. A plasztikus térké­pen zöld fácskák jelölik a vitézi birtokon vezető utat. Kis papírházacska a császár­sázllási uj iskola, zöld zászlócskák jel­zik a zö'd gyeppel bevont vitézi telke­ket. A száz kis holdból 22 katasztrális hold a vitéz Barczaujfalussy Egon száza­dos telke, a többi három telek 18,, illetve 17 holdas. Hogy ezek közül melyik vitéz melyik parcellát kapja, azt majd sorshú­zás állapítja meg. Az emelvényen helyezkedik el a vitézi regősök három tagu gárdája is. A regősöket szerető érdeklődéssel nézi a kö­zönség. Piégi lantosok festői viseletében kobozzal várják az ünnepet, ezek a ma­gyar zenészek, magyar dalnak,, bűnös kö­nyelmüséggel feledett ősi magyar szép­ségeknek apostoli lelkű uj életre varázs­lói. Tizenegy órakor a helybeli gyalog­ezred zenekara Kiss János parancsnok vezetésével a Himnusz fohászára zendit. Ekkor érkezik meg a városházáról a dí­szes menet. Elől díszruhás hajdúk jönnek, majd a Kormányzó képviselője, vitéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom