Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-08 / 178. szám

2 *** * I III • A •! JHYtRSUm 1923. augusztus 8 Az utolsó órákban ... Pénzünk indokolatlan zuhanásában a rendkívüli események, a meglepetésszerű kel­lemetlenségek egymást követik. Alig van Önkormányzati testület, mely alkalmazkodni tudna budgetjében e felfordított világrend­hez. Azonban legszánandóbb állapotban van­nak ezek között a sokat emlegetett állami alapkövek, a falvak, melyekre senki nem gondol, melyeknek segítségére e tekintetben senki nem siet! Ki gondol vájjon arra a törvényhozók közül, hogy mig állandó személyes veszedel­mekkel mindjobban elodázzák a pénzügyi kormányzat által benyújtandó községi háztar­tási reform törvénnyé emelését^ a községek az elmúlt 8 hónap és az ezután következő hosszú hónapok alatt kiadásaikat miből, hon­nan fedezik ?! Pedig fedezniök kell vala­honnan, hiszen természetes kiadásaik hatvá­nyozottan emelkedtek, hiszen alkalmazottaik kat fizetniök kell, hiszen annak a keréknek megállás nélkül működni kell, mely az állami­szervezetnek egyik legfontosabb, mondhatni éltető része ! És ezek a fontos szervek a nemzetgyűlés jóvoltából hónapok óta költ­vetés nélkül dolgoznak, máról-holnapra ten­gődnek, nem tudva, hogy a »holnap« rettene­tes kiadásait honnan teremtik elő ! Vagyis honnan teremti elő a községi jegyző ? ! Mert kérem alázattal, ha beszélünk községről, elöljáróságról, mikor azok teljesítő képessé­géről, munkájáról szólunk, értsük alatta a községi jegyzőt, akit nem ismernek, akit le­néznek, aki csak akkor közhivatalnok, ha ... De nem erről van szó ! A községi jegyző vál­lain fekszik szinte elviselhetetlenül a köz­ségeknek ezen rettenetes helyzete is, mely tulajdonképen, bár szerénytelenségnek látszhatik, a tollat kezembe adta nekem is, hogy segíteni próbálkozzam mindannyiunkon tervemet törvényes keretek közé a rendkí­vüli viszonyokba beillesztve a közélet bírála­ta alá bocsássam. A községek autonóm jogainak legfon­tosabbika a községi háztartások vitele, szük­ségleteinek biztositására községi pótadók ki­vetése. Biztositja ezen jogait az életben levő 1886. XXII. t.-c. 129. és 130. szakasza. Azon­ban a Pénzügyi Kormányzat a községi ház­tartások megreformálásának tervbe vételé­vel az 1922. XXIII. t.-c. rendelkezéseivel az általános kereseti adót jelölte meg a község bevételeinek egyrészéül. Azt a kereseti adót, mely még sehol nincs, mely, ha az adókive­tési forumok lassan működő retortáiban va* lamikor ki is alakul beszedhető adóvá, azt a községekben amúgy is alig számbajöhető összeget a korona időközi romlása értéktelen semmiségekké morzsolja szét! Tehát csak a föld és házbirtokosok vál­laira helyfzhetjük egyelőre továbbra is a községi terhek legnagyobb részét ! Ilyen körülmények között, akkor, ami­kor községi alaptörvényünk még életben van, akkor, amikor a Törvényhozás a pótadó alap jának egy részét ki is jelölte a földadó tör­vényben, nem nézhetjük tovább, hogy a köz­ségek tengődjenek, fizetésképtelenekké le­gyenek ! Ma alig van, nincs község, hol a tartozások rég nem esedékesek, hol beruhá­zásokat teljesithetnek, hol alkalmazottaikat fizetni tudnák, hol a tönk szélén állva fizetés­képtelenségük bármely pillanatban be ne kö­vetkezhetnék — csak azért, mert Nemzetgyű­lésünk drága idejét hiába kénytelen tölteni! Csak azért, mert az adófizetők nem tudva mit kell fizetni, nem fizetnek ! A mai viszonyok mellett, amikor a ma­gyar korona érthető és érthetetlen okokból katasztrofálisan zuhan a lejtőn, melynek ere­deteképen a közszükségleti cikkek árainak felfelé menő tendenciája rohamléptekét vett — egy évre szóló költségvetést az ingadozó korona értékben készíteni képtelenség ! An­nál kevésbbé lehetne ezen irreális költség­vetés alapján kivetett és beszedett adókkal fedezni a községek óráról-órára emelkedő kiadásait! Találni kell tehát egy olyart mentőiövet mellyel az árban már-már elmerülő községi háztartozásokat fenntarthatjuk, a biztos csődtől megmenthetjük. Találni egy olyan bázist, melyen elindulva, felépíthetjük köz­ségeink ez évi, változástól mentes költség­előirányzatát, megtalálhatjuk a korona inga­dózásaitól független, szükségleteinket fedező bevételeinket! S mindént ugy kell megkeres­nünk, hogy reális, igazságos teherviselésü és lehetőleg törvényes legyen, melyek össze­egyeztetése persze ma, az igazságtalan va­gyoni megoszlások e fénykorában nagyon, nagyon nehéz ! Eszmém, melyet községem képviselőtes­tülete magára nézve határozafilag már el is fogadott, a következőkben fejtem ki : A község kiadásainak legnagyobb részét buza paritáson teljesíti, indokolt tehát a köz­ség költségelőirányzatát a kiadások minden nemére buzaértékben kifejezve készíteni. A fedezetlen hiányt fedeznünk kell az általános cereseti adókötelezettek által adandó búzá­ban kifejezett előlegekkel, a ház- és földbir­tokosokra kivetendő buza pótadóval. Föld­birtokosok terheltetnek a kataszteri tiszta jövedelem minden kétszeres koronája után bizonyos dg. búzával, mig a házbirtokosok a házadó minden koronája után a földadóra kivetett buzapótadó 25 százalékáig terjedhető bizonyos dg. búzával. Ezen adózás a béke­beli községi adóterheket még meg sem kö­zelíti, a községek háztartásvitelét pedig biz­tositja ,melynek igazolására a következő számadatokkal szolgálok: Községem 1912. évi költségvetési hiánya 56500 kg. búzát tett ki 20 koronás árfolyamon, melynek fedeze­tére 150 százalékos" pótadót kellett kivetni. Ma az összes kiadások búzában értékelve kitesznek 27000 kg.-ot. Ezen összegből a földbirtokokat a kataszteri tiszta jövedelem minden kétszeres koronája után 25 dg. buza terheli, békében terhelte 50 dg. A háztulaj­donost terheli a házadó minden koronája után 5 dg. buza, vagyis t2 lakrészes házat véve lapul 250 adókorona után 12.5 kg. buza, mig békében ugyanezen ház után 4 adőkoro­nát számítva 150 százalékkal 10 korona, va­gyis 50 kg. buza "pótadó esett. Az ekként kivetett buzapótadó beszedése akként történik, hogy az adófizető esedékes buza tartozását a fizetés napján jegyzett tiszavi­déki buza tőzsdei árában tartozik teljesítem, mi által a községek bevételei az ingadozás és folyton változó kiadási tételekkel arányban állanak. Ezen adókivetést realisnak, egyenlő te­herviselésünek és az 1886. XXII. t.-c. és az 1922. XXI., XXII., XXIII. t.-cikkek intenciói­val megegyezőknek, s főleg hogy vele a községek háztartása megmenthető legyen — alkalmasnak vélem. — Közérdeket véltem szolgálni ha egy megoldási módot a köz- és szakvélemény bonckése alá vetek. Aki jobbat tud, adjon jobbat, de bűnözik az, ki tudásával nem &iet a közérdek segítségére, mert pár hét, pár inap s helyrehozhatatlan károk, pótolhatatlan veszteségek érhetik a községeket. s hova­tovább a segíteni akarás is későn lesz és a községek csődjétől még nagyon jó lesz, ha az állami gépezet csak megremeg, csupán meg­inog ! Szakoly, 1923. augusztus 1-én. Simák Lajofj, községi főjegyző. Bácskában tilos minden, ami magyar. Szabadkáról jelentik: A magyar üldö­zések újra fellángoltak Bácskában. Adán a minap egy magyar uritársaság szórako­zott csendesen, Szeparáltan egy adai ven­déglő kerthelyíségében cigányzene, ma­gyar nóta mellett, amire berohant közéjük egy félszáz főből álló tömeg a szomszéd falu jegyzőjével, egy odatelepített rác­cal 1 az élen és követelték, hogy azonnal hagyja el a társaság a helyiséget, ahol magyar nóta mellett mulatott. Még kirí­vóbb az az általános akció, ami a magyar cégtáblák ellen indult meg. Nines olyan bácskai város vagy község, ahol szétrom­bolt magyar feliratú cégtáblák nem volná­nak. Egy zentai rendőr pedig a minap ennek a rombolásnak hivatalos jelleget is adott, amikor a magyar határban dolgf zó cséplőgépről követelte a magyar felira tu cégjegy eltávolítását. Ezen ugyanis ez szörnyű felírás volt olvasható: Hoffhen­ós Schrantz Budapest.« A rendőr kijelen­tette, hogy nem engfedí meg a további munkát addig, mig azt az inkriminált ma­gyar feliratot el nem távolítják a gép­ről. Az ujabb üldöztetések ügyében a jugoszláv Magyar Párt sürgős felterjesz­tést küldött a kormányhoz és védelmet kért. (KEK.) A koblenzi francia szeparatista manifesztum nyilt bizonyíték Anglia számára a francia imperializmusra. Londonból jelentik: Kínos hatást váltott ki az összes angol politikai körök­ben a koblenzi szeparálísta manifesztum híre. A manifesztumot ugyanis a Rnhr-vi déki szeparátísta mozgalom francia vezére dr. Dorten szerkesztette és irta á'á. Dor­ten mögött az egész angol sajtó ott lát­ja a hivatalos francia politikát, ainéliy ez­zel a lépéssel nyílt bizonyítékát adta két­ségtélen imperialistikus törekvéseinek Né­metországgal szemben. Az angol lapok egyelőre nem kommentálják bőven a mérhetetlen jelentőségű eseményt, de le­közlik a francia félhivatalosnak, a »Temps «-nek erre vonatkozó szósze'rint következő mentegőzését: »A francia kor­mány erősen kívánja hangsúlyozni, hogy Franciaország távol áll a szeparatista mozgalomtól. Megállapítja a kormány, hogy Dorten manifesztációja időszerűtlen volt, különösen most, midőn kényes kér­dések tárgyalása folyik Angliával és igy nagyon könnyen arra lehetne következtei­ni, hogy a tárgyalások eredményei érde­kében inszoenáfta Franciaország a kob­autíuuoj[ v iinquozc -jXinmiaso tzuoj Anglia judiciumában, amely hé fogja lát­ni, hogy Franciaország ilyenkor nein szít­hat ilyen mozgalmakat. (KEK.) Emelik a villamos viteldijat. Nyíregyháza »augusztus 7. Saját tu­dósítónktól. Holnaptól kezdve drágább lesz Nyír­egyházán a villamosjegy ára. Nyíregyháza végállomástól az Erdei kitérőig 200 ko­ronát, a Sóstóig pedig 300 koronát kell majd fizetni. Természetesen ugyanebben az arányban emelkednek a havi bérlet­jegyek és a heti munkásjegyek árai ]s. Kellemes, üd ítő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! Bocskay-kert Esténkint Damu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom