Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-08 / 178. szám
2 *** * I III • A •! JHYtRSUm 1923. augusztus 8 Az utolsó órákban ... Pénzünk indokolatlan zuhanásában a rendkívüli események, a meglepetésszerű kellemetlenségek egymást követik. Alig van Önkormányzati testület, mely alkalmazkodni tudna budgetjében e felfordított világrendhez. Azonban legszánandóbb állapotban vannak ezek között a sokat emlegetett állami alapkövek, a falvak, melyekre senki nem gondol, melyeknek segítségére e tekintetben senki nem siet! Ki gondol vájjon arra a törvényhozók közül, hogy mig állandó személyes veszedelmekkel mindjobban elodázzák a pénzügyi kormányzat által benyújtandó községi háztartási reform törvénnyé emelését^ a községek az elmúlt 8 hónap és az ezután következő hosszú hónapok alatt kiadásaikat miből, honnan fedezik ?! Pedig fedezniök kell valahonnan, hiszen természetes kiadásaik hatványozottan emelkedtek, hiszen alkalmazottaik kat fizetniök kell, hiszen annak a keréknek megállás nélkül működni kell, mely az államiszervezetnek egyik legfontosabb, mondhatni éltető része ! És ezek a fontos szervek a nemzetgyűlés jóvoltából hónapok óta költvetés nélkül dolgoznak, máról-holnapra tengődnek, nem tudva, hogy a »holnap« rettenetes kiadásait honnan teremtik elő ! Vagyis honnan teremti elő a községi jegyző ? ! Mert kérem alázattal, ha beszélünk községről, elöljáróságról, mikor azok teljesítő képességéről, munkájáról szólunk, értsük alatta a községi jegyzőt, akit nem ismernek, akit lenéznek, aki csak akkor közhivatalnok, ha ... De nem erről van szó ! A községi jegyző vállain fekszik szinte elviselhetetlenül a községeknek ezen rettenetes helyzete is, mely tulajdonképen, bár szerénytelenségnek látszhatik, a tollat kezembe adta nekem is, hogy segíteni próbálkozzam mindannyiunkon tervemet törvényes keretek közé a rendkívüli viszonyokba beillesztve a közélet bírálata alá bocsássam. A községek autonóm jogainak legfontosabbika a községi háztartások vitele, szükségleteinek biztositására községi pótadók kivetése. Biztositja ezen jogait az életben levő 1886. XXII. t.-c. 129. és 130. szakasza. Azonban a Pénzügyi Kormányzat a községi háztartások megreformálásának tervbe vételével az 1922. XXIII. t.-c. rendelkezéseivel az általános kereseti adót jelölte meg a község bevételeinek egyrészéül. Azt a kereseti adót, mely még sehol nincs, mely, ha az adókivetési forumok lassan működő retortáiban va* lamikor ki is alakul beszedhető adóvá, azt a községekben amúgy is alig számbajöhető összeget a korona időközi romlása értéktelen semmiségekké morzsolja szét! Tehát csak a föld és házbirtokosok vállaira helyfzhetjük egyelőre továbbra is a községi terhek legnagyobb részét ! Ilyen körülmények között, akkor, amikor községi alaptörvényünk még életben van, akkor, amikor a Törvényhozás a pótadó alap jának egy részét ki is jelölte a földadó törvényben, nem nézhetjük tovább, hogy a községek tengődjenek, fizetésképtelenekké legyenek ! Ma alig van, nincs község, hol a tartozások rég nem esedékesek, hol beruházásokat teljesithetnek, hol alkalmazottaikat fizetni tudnák, hol a tönk szélén állva fizetésképtelenségük bármely pillanatban be ne következhetnék — csak azért, mert Nemzetgyűlésünk drága idejét hiába kénytelen tölteni! Csak azért, mert az adófizetők nem tudva mit kell fizetni, nem fizetnek ! A mai viszonyok mellett, amikor a magyar korona érthető és érthetetlen okokból katasztrofálisan zuhan a lejtőn, melynek eredeteképen a közszükségleti cikkek árainak felfelé menő tendenciája rohamléptekét vett — egy évre szóló költségvetést az ingadozó korona értékben készíteni képtelenség ! Annál kevésbbé lehetne ezen irreális költségvetés alapján kivetett és beszedett adókkal fedezni a községek óráról-órára emelkedő kiadásait! Találni kell tehát egy olyart mentőiövet mellyel az árban már-már elmerülő községi háztartozásokat fenntarthatjuk, a biztos csődtől megmenthetjük. Találni egy olyan bázist, melyen elindulva, felépíthetjük községeink ez évi, változástól mentes költségelőirányzatát, megtalálhatjuk a korona ingadózásaitól független, szükségleteinket fedező bevételeinket! S mindént ugy kell megkeresnünk, hogy reális, igazságos teherviselésü és lehetőleg törvényes legyen, melyek összeegyeztetése persze ma, az igazságtalan vagyoni megoszlások e fénykorában nagyon, nagyon nehéz ! Eszmém, melyet községem képviselőtestülete magára nézve határozafilag már el is fogadott, a következőkben fejtem ki : A község kiadásainak legnagyobb részét buza paritáson teljesíti, indokolt tehát a község költségelőirányzatát a kiadások minden nemére buzaértékben kifejezve készíteni. A fedezetlen hiányt fedeznünk kell az általános cereseti adókötelezettek által adandó búzában kifejezett előlegekkel, a ház- és földbirtokosokra kivetendő buza pótadóval. Földbirtokosok terheltetnek a kataszteri tiszta jövedelem minden kétszeres koronája után bizonyos dg. búzával, mig a házbirtokosok a házadó minden koronája után a földadóra kivetett buzapótadó 25 százalékáig terjedhető bizonyos dg. búzával. Ezen adózás a békebeli községi adóterheket még meg sem közelíti, a községek háztartásvitelét pedig biztositja ,melynek igazolására a következő számadatokkal szolgálok: Községem 1912. évi költségvetési hiánya 56500 kg. búzát tett ki 20 koronás árfolyamon, melynek fedezetére 150 százalékos" pótadót kellett kivetni. Ma az összes kiadások búzában értékelve kitesznek 27000 kg.-ot. Ezen összegből a földbirtokokat a kataszteri tiszta jövedelem minden kétszeres koronája után 25 dg. buza terheli, békében terhelte 50 dg. A háztulajdonost terheli a házadó minden koronája után 5 dg. buza, vagyis t2 lakrészes házat véve lapul 250 adókorona után 12.5 kg. buza, mig békében ugyanezen ház után 4 adőkoronát számítva 150 százalékkal 10 korona, vagyis 50 kg. buza "pótadó esett. Az ekként kivetett buzapótadó beszedése akként történik, hogy az adófizető esedékes buza tartozását a fizetés napján jegyzett tiszavidéki buza tőzsdei árában tartozik teljesítem, mi által a községek bevételei az ingadozás és folyton változó kiadási tételekkel arányban állanak. Ezen adókivetést realisnak, egyenlő teherviselésünek és az 1886. XXII. t.-c. és az 1922. XXI., XXII., XXIII. t.-cikkek intencióival megegyezőknek, s főleg hogy vele a községek háztartása megmenthető legyen — alkalmasnak vélem. — Közérdeket véltem szolgálni ha egy megoldási módot a köz- és szakvélemény bonckése alá vetek. Aki jobbat tud, adjon jobbat, de bűnözik az, ki tudásával nem &iet a közérdek segítségére, mert pár hét, pár inap s helyrehozhatatlan károk, pótolhatatlan veszteségek érhetik a községeket. s hovatovább a segíteni akarás is későn lesz és a községek csődjétől még nagyon jó lesz, ha az állami gépezet csak megremeg, csupán meginog ! Szakoly, 1923. augusztus 1-én. Simák Lajofj, községi főjegyző. Bácskában tilos minden, ami magyar. Szabadkáról jelentik: A magyar üldözések újra fellángoltak Bácskában. Adán a minap egy magyar uritársaság szórakozott csendesen, Szeparáltan egy adai vendéglő kerthelyíségében cigányzene, magyar nóta mellett, amire berohant közéjük egy félszáz főből álló tömeg a szomszéd falu jegyzőjével, egy odatelepített ráccal 1 az élen és követelték, hogy azonnal hagyja el a társaság a helyiséget, ahol magyar nóta mellett mulatott. Még kirívóbb az az általános akció, ami a magyar cégtáblák ellen indult meg. Nines olyan bácskai város vagy község, ahol szétrombolt magyar feliratú cégtáblák nem volnának. Egy zentai rendőr pedig a minap ennek a rombolásnak hivatalos jelleget is adott, amikor a magyar határban dolgf zó cséplőgépről követelte a magyar felira tu cégjegy eltávolítását. Ezen ugyanis ez szörnyű felírás volt olvasható: Hoffhenós Schrantz Budapest.« A rendőr kijelentette, hogy nem engfedí meg a további munkát addig, mig azt az inkriminált magyar feliratot el nem távolítják a gépről. Az ujabb üldöztetések ügyében a jugoszláv Magyar Párt sürgős felterjesztést küldött a kormányhoz és védelmet kért. (KEK.) A koblenzi francia szeparatista manifesztum nyilt bizonyíték Anglia számára a francia imperializmusra. Londonból jelentik: Kínos hatást váltott ki az összes angol politikai körökben a koblenzi szeparálísta manifesztum híre. A manifesztumot ugyanis a Rnhr-vi déki szeparátísta mozgalom francia vezére dr. Dorten szerkesztette és irta á'á. Dorten mögött az egész angol sajtó ott látja a hivatalos francia politikát, ainéliy ezzel a lépéssel nyílt bizonyítékát adta kétségtélen imperialistikus törekvéseinek Németországgal szemben. Az angol lapok egyelőre nem kommentálják bőven a mérhetetlen jelentőségű eseményt, de leközlik a francia félhivatalosnak, a »Temps «-nek erre vonatkozó szósze'rint következő mentegőzését: »A francia kormány erősen kívánja hangsúlyozni, hogy Franciaország távol áll a szeparatista mozgalomtól. Megállapítja a kormány, hogy Dorten manifesztációja időszerűtlen volt, különösen most, midőn kényes kérdések tárgyalása folyik Angliával és igy nagyon könnyen arra lehetne következteini, hogy a tárgyalások eredményei érdekében inszoenáfta Franciaország a kobautíuuoj[ v iinquozc -jXinmiaso tzuoj Anglia judiciumában, amely hé fogja látni, hogy Franciaország ilyenkor nein szíthat ilyen mozgalmakat. (KEK.) Emelik a villamos viteldijat. Nyíregyháza »augusztus 7. Saját tudósítónktól. Holnaptól kezdve drágább lesz Nyíregyházán a villamosjegy ára. Nyíregyháza végállomástól az Erdei kitérőig 200 koronát, a Sóstóig pedig 300 koronát kell majd fizetni. Természetesen ugyanebben az arányban emelkednek a havi bérletjegyek és a heti munkásjegyek árai ]s. Kellemes, üd ítő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! Bocskay-kert Esténkint Damu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák 1
