Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-31 / 196. szám

2 JmrarmÉg, 1923, augusztus 31. TT Ii —r mmammmmmamma Nyíregyháza város tanügyi munkásai a Kansz utján terjesztik elő sérelmeiket. Ne legyen különbség állami és nem állami tanitó, tanár között. A korpótlék eltörlése törvényellenes. — A Kansz nyíregyházi tanügyi csoportjának ülése. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyirvidék tudósítójától . A Kansiz zászlója alá tömörült nyíregyházi tanügyi munkások, tanítók,, tanárok csoportja tegnap délután 6 órakor a főgimnázium lusérleti termében ülést tartott, amelyen Moraviszky Ferenc igazgató elnökölt. A valamennyi iskolafaj rés-zéről egybegyűlt tanférfiak közelebbről a most megállapított u. n. egységesített fizetéssel' kapcsolatban szenvedett sérelmek leszögezése céljából jelentek meg az ülésen, de a tanácskozás folyamán felszínre kerültek mindazok a sérelmek, amelyek ma a tanügyi munkások lielkét izgalomban tartják és keserű metlékizt adnak egyébként lelkes idealizmussal végzett munkájoknak. Luka Jenő polg. is. tanár, csoport titkár pontokba foglalta az általánosan ismert sérelmeket. Ilyenek az illetménynek nagy kárt okozó késiedeltmes kiutalása és befizetése, a tanítók és tanárok részére törvényben biztosított ötödéves kórpótlékoknak egyszerű rendelettel való eltörlése, a háború pótlékok lecsökkentése,, a betegsiegéfyezésnek a nem állami tanerőktől való érthetetlen és súlyos csapást jeHentő elvonása. Az előadó titkár által leszögezett sérelmeket a tanügyi ülés magáévá tette, de a felszólalások jogosan keserű hangot adtak a többi sérelmeknek is. Igy rámutattak, hogy jogtalanul vonták el az igazgatói pótdijat a más beosztást nyert igazgató tanítóktól, mert ez a pótdíj nyugdíjjárulékot vont maga után. Megállapította a tanügyi csoport, hogy tételes törvények megsemmísitésérőlj van sző. A felekezetiek és más nem állami tanárok rámutattak, milyen óriási kár származik abból, hogy a betegsegélyezést,, az orvosi és gyógyszertári költségek megtérítését nem terjesztik kirájok, de leszögezték azt is, hogy a betegsegéíyezóst élvezőkre is sérelmes, hogy az orvosi költségeket csak jóval utólag fizetik meg s ezzel érzékenyen megkárosítják a tanügyi munkásokat. Megindító volt, amikor a harmincötévi lisztes, neves tanítóképző tanári és igazgatói működés

1 után nyugdíjba ment a csehek által Kassáról menekülésre kénj

rszeritett Hegedűs János igazgató rámutatott arra a külturát ért sérelemre, amely az állami és nem állami tanerők érzékeny megkülönböztetéséből származik. Felhívta a tanítóságot és a tanárokat, hogy ne legyen egyetlen iskolaügyi, tanügyi szerv, mely kifelé különrbséget tesz állami és nem állami tanférfiu között. A Bach-korszakig csak felekezeti, ettől kezdve felekezeti és községi, iskolák voltak. Állami iskolák csiak 1868-tól vannak s a statisztika szerint ma is 15 állami tanügyi munkással 85 felekezeti és községi áll szemben. Minősítésük ,kötelezettségük ugyanaz,, miféle erkölcsi talajból ered hát a nem államiakat mellőző megkülönböztetés. Mint felekezetnél

1 működött nyugdíjas rámutat, mennyire megbélyegző, hogy mig csaknem műiden más tisztviselőnek kedvezményes utazásra jogosító igazolványa van, őt,, aki az egységes nemzeti állam felépítésének munkájában csaknem négy évtizeden át vett részt, megbélyegzik azzal,, hogy ha utaznia kell egész fizetését felemésztő díjért a III. kocsiosztályba szorul. Ez magá nak a magyar kulturának megbélyegzése. Számos felszólalás történt még a jogos elkeseredéstől áthatott ülésen. Igy szóvátették a tanítók sérelmei során, hogy a VI. fizetési osztályt elzárták előttük s a VII-be is csak kinevezhetők és nem'kinevezendők. Egész kulturának fenyegető veszedelmes aberrációnak mondottak az élénk tiltakozást kiváltó rendelkezést is ,hogy a tanítókat politikai szerv, a főispán fogja kinevezni, áthelyezni. Elég volt a politikából!! — kiáltották a tanítók. Nem akarunk a politika játékszerévé lenni. A tanítóság ülése azzal ért véget, hogy sérelmeiket két csoportba foglalva sürgősen előterjesztik a Kansz vezetősége utján a kormánynak . kapitányságától. 11981—1923. ált. szám. A Nyíregyházi Törekvés Sportegyesület tek. egyesületének, Helyben. A rendőrséghez beadott kérelmükre hivatalos tisztelettel értesítem t. Címet, hogy tényleg megfelel a valóságnak az, hogy a rendőrhatóság nem nyomozást ugyan, de tájékoztató puhatolózást folytatott a városban elterjedt azon híresztelés ügyében, hogy, f. évi augusztus hó 20-án a nyíregyházi Törekvés Sportegylet a Kassai Sport Clubnak piros szalaggal és kartonnal ellátott piros csokrot nyújtott át s ezen ténykedése kommunista érzelmű, nemzetellenes cselekmény lett volna. A teljesen és minden részletre kiterjedt puhatolás során a rendőrhatóság minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a Törekvés sportegylet a Kassai Sport Clubnak a kérdéses napon egy bordópiros és kékeslila őszirózsákból készült és piros selyempapirral díszített csokrot nyújtott át fehér— fekete szalaggal és igy ezen csokor összeállítása, mely két egyesület szineit képviselte, semmiesetre sem minősíthető nemzetellenes tüntetésnek s miután a rendőrhatóság még csak a legkisebb gyanúját sem látta fennforogni bűncselekménynek, ez ügyben bünügyi nyomozást sem tett folyamatba és a kir. ügyészséget sem tartotta szükségesnek az esetről Írásban értesíteni. Ellenben minden félreértések elkerülése végett a puhatolózás nemleges eredményéről az egyesület működésének ellenőrzésére hivatott közigazgatási hatóságot a polgármester ur utján értesítettem. Ezen tényállást t. Cim kérelmére készségesen és hivatalosan igazolom. Nyíregyháza, 1923. augusztus hó 25. Kapitányság vezetője helyett : Ozory sk., rendőrtanácsps«. Ezzel a hivatalos rész közmegnyugvásra befejezést is nyerhet. De minden teljes elégtételadás mellett is fájdalmas emlék marad ez az eset nemcsak a Törekvés Sportegylet tagjai részére, hanem a magunk részére is, akik hirdetjük és ápoljuk is a társadalmi béke szükségességét. Mert szabad-e meggondolatlanul egy erkölcsi testületet megrágalmazni ? Azt pedig senkisem vonhatja kétségbe egy percig sem, hogy a Törekvés Sportegylet tagjaiban nem képezne valóban erkölcsi testületet. — Élén tisztes nevü iparosok állanak, tagjai: iparos társadalmunk becsületes tagjai. Mindennap látjuk őket ma, de láttuk akkor is, amikor a vörös rém pusztította a nemzet törzsét. Vájjon egy^t is látott közülök valaki a vörös táborban ? Nem nyíltan szerepeltek-e mindenkor a közélet terén közülök többen? Nos és ha igy van, mit használ bárki is azv zal, ha azt az iparostársiad'almat, mely nemcsak szóval, de cselekedeteiben is magyarnak vallja magát, elkeseríti, szégyenbélyeggel akarja megbélyegezni, tudj' Isten miért. Ha fáj is a Törekvés tagjainak s fáj nekünk is ilyen jelenségnek észrevevése, egy bizonyos lesz és pedig az, hogy a Törekvés nem fog elkeseredni annyira, hogy az őt megrugdalni akaró törekvésekkel szemben hasonló eszközökhöz folyamodjék, marad a nemzeti eszmékhez még teljesebb hűséggel az, ami volt eddig. Csak egyet szeretne : ha becsületes férfias nyíltsággal megvallaná hibáját az, aki a rágalomlavinát megindította. Ez azután minden elégtétellel felérne. Csakhogy hibáknak nyíltan megváltásához erkölcsi bátorság is kell ám. ' — FJulaztafe a gólyák. Ezek olyanok mint a kényes fürdővendég, mihelyt hűvösre fordul az idő, elutaznak. Az egyik csapat már elvonult s mint Prékopa István tanitó, ki a gólyákat előszeretettel! figyeli meg, megszámlálta,, 150 darab volt a csapatban. Az igaz ,hogy az egyik kivált a csapatból és nála immáron hatodszor vizitelt; de ezt nem az ornithologiai, hanem az anyakönyvi hivatalban "tartják számon. (Vívat sequens.) A méltatlanul megvádolt „Törekvés" sportegyletnek a rendőrség nyújtott teljes elégtételt. nit eredményez a rosszakaratú rágalom. — A szinvak rágalmazó nem nagyon siet a személyes elégtételadással. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyirvidék tudósítójától. Egy a társadalmi békesség és megértés szempontjából szomorú esetnek zárókövét akarjuk e hasábokon elhelyezni. Kettős kötelességet vélünk ezáltal teljesíteni. Egyrészt a nagy nyilvánosság előtt akarunk egy megvádolt sportegyletnek alkalmat nyújtani arra hogy igazát bizonyítsa, másrészt a magunk részéről akarunk kifejezést adni annak az ejéggé el nem ítélhető eljárás felett érzett rosszalásunknak, mely eljárás semmire sem jó, legkevésbbé pedig arra, hogy a lelkek harmóniáját nevelje. Bár köztudomásu dologról van szó, ismételjük mégis az esetet teljes hűséggel. Szent István napján a »Kassai Sport Club« a nyíregyházi »Törekvés« sportegyletnek volt a vendége. A Törekvés az elszakított testvérek iránt való figyelmének szép tanujeleképpen egy virágcsokrot nyújtott át a kassai-aknak. A virágcsokor bordőpiros és kékeslila őszirózsából állott, az átfogó szalag Színe pedig fehér-fekete volt. Ezen színeket azon egyszerű okból választotta igy meg a Törekvés, mert a piros-kék a kassaiak szine a fehér-fekete pedig a Törekvésé. Még le sem nyugodbtt a nap Szent István napján, már hire kélt a városban annak, hogy a Törekvés vörös szekfü csokrot, a kommunisták jelvényét nyújtotta át a kassaiaknak-^ a csokron vörös szalag diszlett. Sőt akadtak olyan »szemtanuk« is, akik látták, hogy a kassaiak érthető megdöbbenéssel fogadták a kommunista izü ajándékot. A rosszakaratú ferdítés azután annyira ment, hogy a rendőrség figyelmét is fel kellett hívni az eljárásra s a rendőrség puhatolózást is indított az ügyben. Nem nyugodott azonban a Törekvés elnöksége sem. Érezték ártatlanságukat, maguk kérték a rendőrséget a legszélesebb mederben való nyomozás megindítására? egyben kérelmet terjesztettek az államrendőrség kapitánysága elé, melyben a nyomozás eredményének velük való közlését kérték. Hogy mit nyújtott a nyomozás, azt mindennél világosabban elárulja a m. kir. államrendőrség nyíregyházi kapitányságának a Törekvéshez intézett alábbi szövegű kiadványa : »A m. kir. állami rendőrség nyíregyházi "V