Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-31 / 196. szám

2 JmrarmÉg, 1923, augusztus 31. TT Ii —r mmammmmmamma Nyíregyháza város tanügyi munkásai a Kansz utján terjesztik elő sérelmeiket. Ne legyen különbség állami és nem állami tanitó, tanár között. A korpótlék eltörlése törvényellenes. — A Kansz nyíregyházi tan­ügyi csoportjának ülése. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyirvi­dék tudósítójától . A Kansiz zászlója alá tömörült nyír­egyházi tanügyi munkások, tanítók,, taná­rok csoportja tegnap délután 6 órakor a főgimnázium lusérleti termében ülést tartott, amelyen Moraviszky Ferenc igaz­gató elnökölt. A valamennyi iskolafaj ré­s-zéről egybegyűlt tanférfiak közelebbről a most megállapított u. n. egységesített fi­zetéssel' kapcsolatban szenvedett sérel­mek leszögezése céljából jelentek meg az ülésen, de a tanácskozás folyamán felszín­re kerültek mindazok a sérelmek, amelyek ma a tanügyi munkások lielkét izgalomban tartják és keserű metlékizt adnak egyéb­ként lelkes idealizmussal végzett munká­joknak. Luka Jenő polg. is. tanár, csoport titkár pontokba foglalta az általánosan is­mert sérelmeket. Ilyenek az illetménynek nagy kárt okozó késiedeltmes kiutalása és befizetése, a tanítók és tanárok részére törvényben biztosított ötödéves kórpótlé­koknak egyszerű rendelettel való eltör­lése, a háború pótlékok lecsökkentése,, a betegsiegéfyezésnek a nem állami tanerők­től való érthetetlen és súlyos csapást je­Hentő elvonása. Az előadó titkár által le­szögezett sérelmeket a tanügyi ülés magáé­vá tette, de a felszólalások jogosan ke­serű hangot adtak a többi sérelmeknek is. Igy rámutattak, hogy jogtalanul von­ták el az igazgatói pótdijat a más beosz­tást nyert igazgató tanítóktól, mert ez a pótdíj nyugdíjjárulékot vont maga után. Megállapította a tanügyi csoport, hogy tételes törvények megsemmísitésérőlj van sző. A felekezetiek és más nem állami tan­árok rámutattak, milyen óriási kár szár­mazik abból, hogy a betegsegélyezést,, az orvosi és gyógyszertári költségek megté­rítését nem terjesztik kirájok, de leszögez­ték azt is, hogy a betegsegéíyezóst élve­zőkre is sérelmes, hogy az orvosi költsé­geket csak jóval utólag fizetik meg s ez­zel érzékenyen megkárosítják a tanügyi munkásokat. Megindító volt, amikor a harmincöt­évi lisztes, neves tanítóképző tanári és igazgatói működés 1 után nyugdíjba ment a csehek által Kassáról menekülésre kénj r­szeritett Hegedűs János igazgató rámuta­tott arra a külturát ért sérelemre, amely az állami és nem állami tanerők érzékeny megkülönböztetéséből származik. Felhív­ta a tanítóságot és a tanárokat, hogy ne legyen egyetlen iskolaügyi, tanügyi szerv, mely kifelé különrbséget tesz állami és nem állami tanférfiu között. A Bach-kor­szakig csak felekezeti, ettől kezdve feleke­zeti és községi, iskolák voltak. Állami is­kolák csiak 1868-tól vannak s a statisztika szerint ma is 15 állami tanügyi munkással 85 felekezeti és községi áll szemben. Minő­sítésük ,kötelezettségük ugyanaz,, miféle erkölcsi talajból ered hát a nem államia­kat mellőző megkülönböztetés. Mint fele­kezetnél 1 működött nyugdíjas rámutat, mennyire megbélyegző, hogy mig csaknem műiden más tisztviselőnek kedvezményes utazásra jogosító igazolványa van, őt,, aki az egységes nemzeti állam felépítésének munkájában csaknem négy évtizeden át vett részt, megbélyegzik azzal,, hogy ha utaznia kell egész fizetését felemésztő dí­jért a III. kocsiosztályba szorul. Ez magá nak a magyar kulturának megbélyegzése. Számos felszólalás történt még a jogos elkeseredéstől áthatott ülésen. Igy szóvá­tették a tanítók sérelmei során, hogy a VI. fizetési osztályt elzárták előttük s a VII-be is csak kinevezhetők és nem'kinevezen­dők. Egész kulturának fenyegető veszedel­mes aberrációnak mondottak az élénk til­takozást kiváltó rendelkezést is ,hogy a tanítókat politikai szerv, a főispán fogja kinevezni, áthelyezni. Elég volt a poli­tikából!! — kiáltották a tanítók. Nem aka­runk a politika játékszerévé lenni. A tanítóság ülése azzal ért véget, hogy sérelmeiket két csoportba foglalva sürgősen előterjesztik a Kansz vezetősé­ge utján a kormánynak . kapitányságától. 11981—1923. ált. szám. A Nyíregyházi Törekvés Sportegyesület tek. egyesületének, Helyben. A rendőrséghez beadott kérelmükre hi­vatalos tisztelettel értesítem t. Címet, hogy tényleg megfelel a valóságnak az, hogy a rendőrhatóság nem nyomozást ugyan, de tájékoztató puhatolózást folytatott a város­ban elterjedt azon híresztelés ügyében, hogy, f. évi augusztus hó 20-án a nyíregyházi Tö­rekvés Sportegylet a Kassai Sport Clubnak piros szalaggal és kartonnal ellátott piros csokrot nyújtott át s ezen ténykedése kom­munista érzelmű, nemzetellenes cselekmény lett volna. A teljesen és minden részletre kiterjedt puhatolás során a rendőrhatóság minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a Törekvés sportegylet a Kassai Sport Clubnak a kérdéses napon egy bordópiros és kékes­lila őszirózsákból készült és piros selyempa­pirral díszített csokrot nyújtott át fehér— fekete szalaggal és igy ezen csokor összeál­lítása, mely két egyesület szineit képviselte, semmiesetre sem minősíthető nemzetellenes tüntetésnek s miután a rendőrhatóság még csak a legkisebb gyanúját sem látta fennfo­rogni bűncselekménynek, ez ügyben bünügyi nyomozást sem tett folyamatba és a kir. ügyészséget sem tartotta szükségesnek az esetről Írásban értesíteni. Ellenben minden félreértések elkerülése végett a puhatolózás nemleges eredményéről az egyesület működésének ellenőrzésére hi­vatott közigazgatási hatóságot a polgármes­ter ur utján értesítettem. Ezen tényállást t. Cim kérelmére kész­ségesen és hivatalosan igazolom. Nyíregyháza, 1923. augusztus hó 25. Kapitányság vezetője helyett : Ozory sk., rendőrtanácsps«. Ezzel a hivatalos rész közmegnyugvás­ra befejezést is nyerhet. De minden teljes elégtételadás mellett is fájdalmas emlék ma­rad ez az eset nemcsak a Törekvés Sportegy­let tagjai részére, hanem a magunk részére is, akik hirdetjük és ápoljuk is a társadalmi béke szükségességét. Mert szabad-e meggondolatlanul egy erkölcsi testületet megrágalmazni ? Azt pe­dig senkisem vonhatja kétségbe egy percig sem, hogy a Törekvés Sportegylet tagjaiban nem képezne valóban erkölcsi testületet. — Élén tisztes nevü iparosok állanak, tagjai: iparos társadalmunk becsületes tagjai. Min­dennap látjuk őket ma, de láttuk akkor is, amikor a vörös rém pusztította a nemzet tör­zsét. Vájjon egy^t is látott közülök valaki a vörös táborban ? Nem nyíltan szerepeltek-e mindenkor a közélet terén közülök többen? Nos és ha igy van, mit használ bárki is az­v zal, ha azt az iparostársiad'almat, mely nem­csak szóval, de cselekedeteiben is magyarnak vallja magát, elkeseríti, szégyenbélyeggel akarja megbélyegezni, tudj' Isten miért. Ha fáj is a Törekvés tagjainak s fáj nekünk is ilyen jelenségnek észrevevése, egy bizonyos lesz és pedig az, hogy a Törekvés nem fog elkeseredni annyira, hogy az őt megrugdalni akaró törekvésekkel szemben hasonló esz­közökhöz folyamodjék, marad a nemzeti esz­mékhez még teljesebb hűséggel az, ami volt eddig. Csak egyet szeretne : ha becsületes férfias nyíltsággal megvallaná hibáját az, aki a rágalomlavinát megindította. Ez azután minden elégtétellel felérne. Csakhogy hibák­nak nyíltan megváltásához erkölcsi bátorság is kell ám. ' — FJulaztafe a gólyák. Ezek olyanok mint a kényes fürdővendég, mihelyt hű­vösre fordul az idő, elutaznak. Az egyik csapat már elvonult s mint Prékopa Ist­ván tanitó, ki a gólyákat előszeretettel! figyeli meg, megszámlálta,, 150 darab volt a csapatban. Az igaz ,hogy az egyik kivált a csapatból és nála immáron hatodszor vizitelt; de ezt nem az ornithologiai, ha­nem az anyakönyvi hivatalban "tartják szá­mon. (Vívat sequens.) A méltatlanul megvádolt „Törekvés" sportegyletnek a rendőrség nyújtott teljes elégtételt. nit eredményez a rosszakaratú rágalom. — A szinvak rágalmazó nem nagyon siet a személyes elégtételadással. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyirvidék tudósítójától. Egy a társadalmi békesség és megértés szempontjából szomorú esetnek zárókövét akarjuk e hasábokon elhelyezni. Kettős kö­telességet vélünk ezáltal teljesíteni. Egyrészt a nagy nyilvánosság előtt akarunk egy meg­vádolt sportegyletnek alkalmat nyújtani arra hogy igazát bizonyítsa, másrészt a magunk részéről akarunk kifejezést adni annak az ejéggé el nem ítélhető eljárás felett érzett rosszalásunknak, mely eljárás semmire sem jó, legkevésbbé pedig arra, hogy a lelkek harmóniáját nevelje. Bár köztudomásu dologról van szó, is­mételjük mégis az esetet teljes hűséggel. Szent István napján a »Kassai Sport Club« a nyíregyházi »Törekvés« sportegylet­nek volt a vendége. A Törekvés az elszakított testvérek iránt való figyelmének szép tanu­jeleképpen egy virágcsokrot nyújtott át a kassai-aknak. A virágcsokor bordőpiros és kékeslila őszirózsából állott, az átfogó sza­lag Színe pedig fehér-fekete volt. Ezen színe­ket azon egyszerű okból választotta igy meg a Törekvés, mert a piros-kék a kassaiak szine a fehér-fekete pedig a Törekvésé. Még le sem nyugodbtt a nap Szent Ist­ván napján, már hire kélt a városban annak, hogy a Törekvés vörös szekfü csokrot, a kommunisták jelvényét nyújtotta át a kas­saiaknak-^ a csokron vörös szalag diszlett. Sőt akadtak olyan »szemtanuk« is, akik lát­ták, hogy a kassaiak érthető megdöbbenéssel fogadták a kommunista izü ajándékot. A rosszakaratú ferdítés azután annyira ment, hogy a rendőrség figyelmét is fel kellett hívni az eljárásra s a rendőrség puhatolózást is indított az ügyben. Nem nyugodott azonban a Törekvés el­nöksége sem. Érezték ártatlanságukat, ma­guk kérték a rendőrséget a legszélesebb me­derben való nyomozás megindítására? egy­ben kérelmet terjesztettek az államrendőrség kapitánysága elé, melyben a nyomozás ered­ményének velük való közlését kérték. Hogy mit nyújtott a nyomozás, azt min­dennél világosabban elárulja a m. kir. ál­lamrendőrség nyíregyházi kapitányságának a Törekvéshez intézett alábbi szövegű kiad­ványa : »A m. kir. állami rendőrség nyíregyházi "V

Next

/
Oldalképek
Tartalom