Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-31 / 196. szám

1923. augusztus 31. Útonállók, akik papi reverendában garázdálkodtak Az oláh uralom jogrendje. Brassóból jelentik: Gróza János mádé­fatvai csendőrörsparancsnok az elmúlt na­pokban Brassóból Székelyudvarhelyre utazott, ahol hivatalos fát kellelt vásárol­nia. A fülkében egy gyanús kinézésű férfi vonta magára a csendőrparancsnok fi­gyelmét, aki feltűnően szomszédaihoz dőr­gölődzött nyilván abból a célból, hogy valakinek a »hóna alá nyúljon«. Gróza igazolásra szólitotta fel az illetőt, akiről egyelőre csak annyi derült ki, hogy a 105. székelyudvarhelyi gyalogezrednek a katonaszökevény«. Gát Domokost letar­tóztatták és Székelyudvarhelyre szállítot­ták, ahol kitudódott, hogy egy notórius szélhámos került a csendőr hálójába. — Gál Domokosban ugyanis egy soktagu fosztogató és betörő­banda fejét fogták el. Ez a banda hosszú heteken keresztül va­lósággal rémületben tartotta Udvarhely környékét. A banda két tagja felváltva papi reverendát öltött magára és az országúton mit sem sejtve szembejövő járókelőkre revolvert szegeztek és kifosztották őket a pénzükből. Ez a trükk jóidéig pompásan bevált. A környékbeli csendőrség valóságos ül­döző hadjáratot rendezett ellenük, azon­ban a banda tagjai a kellő pillanatban mindig eltűntek a láthatárról és tartóz­kodási helyüket nem lehetett kipuhatol­ni. — Számos izben tették tiszteletüket Székelyudvarhely, Mádéfalva és a közbe­eső községek védtelen házaiba, ahonnan mindig dus zsákmánnyal vonultak el. — Féktelen temperamentumukban odáig ve­temedtek, hogy az aratásra menő napszámos leá­nyokat ártalmatlanná tették, az erdőbe hurcolták és ott erősza­kos merényletet követtek el raj­tuk. A banda főkotomposának hurokra kerítése a környék lakosságát leírhatat­lan örömmel töltötte el, mert a veszedel­mes társaság a legnagyobb mértékben ve­szélyeztette a falusiak élet- és vagyonbiz­tonságát. A bandafőnök vallomása alapján bevezeti nyomozás szálai Brassóba vezet­tek, ahol a legutóbbi napokban sikerült letartóztatniok a hatóságoknak a hírhedt banda hét másik tagját is. A letartózta-tott betörők bevalotlák, hogy a százezer lejekre rugó lopott hol­mikra néhány brassói vasutas személyé­ben találtak orgazdákat, akik tovább érté­kesítették a rablott anyagokat. Ezeket a vasutasokat letartóztatták. A többi gonosz­tevők után a brassói és udvarhelyi rendőri hatóságok erélyesen nyomoznak . Nem emelik újra a vasúti tarifát. ÖJyiregvháza, augusztus 30. A mutt kedden életbelépett tarifaeme­léssel hire terjedt a sajtóban, hogy a MÁV. rövid időn belül még kétszer emeli fel a'dijakat. E riasztó hírre vonatkozóan illetékes helyen a következő megnyug­tató felvilágosítást adták : — Egyszerűen naivság ilyen híreknek hiteit adni. Még elképzelni is lehetetlen­ség, hogy a lürnek megfelelő elhatározást j hozott volna a Máv. igazgatósága, illetve a kereskedelmi minisztérium. A hir min­den valószínűség sze~int a most folyamat­ban levő általános tarifareform munkála­tainak félremagyarázásából eredt. Ki kell azonban jelentenünk, hogy a tarifareform nem célozza egyáltalán a vasúti tarifák aranyparitásra való emelését, sőt ínég azt sem, hogy az egyes árucikkek tarifáit a bé­keidőben isizokásban voft viszonylatba hozza egymással. Ellenkezőleg a tarifare­form a mai gazdasági helyzettel számol­va, a jelenlegi viszonyoknak,, szükségletek­nek megfelelően akarja szabályozni az egyes áruk alapdijszabásait. A jelenlegi díjszabás ugyanis bizonyos sérelmeket tar- I taimaz egyes árukkal, közgazdasági érde- } kelstégekkel szemben. A reform ezeket akarja kiküszöbölni. — Bizonyos, hogy a tarifareformé mai nem lesz minden érdeke'tség megelé­gedve. Különösen a kereskedelemnek lesz ellene szava. A reformált tarifák az ipar­védepnet fogják kidomborítani. Ez ma fel­tétlenül szükséges, hiszen arra kell a csonkaországnak berendezkednie, hogy külföldről mennél kevesebb árut impor­táljon. A már meglévő ipart tehát a vasúti tarifán keresztül is védeni kell. Ez ked­vező hatással lesz ujabb ipari vállalatok alapítására is. — A tarifareformtól teljesen független az, hogy a kereskedelmiil ktoft*mány a tari­fák aranyparitásra való felemelését hatá­rozza el. Erről azonban jelenleg szó sincs. Az erről megjelent hirek már határozott százalékról is szóltak, melyek szerint szep­tember és októberben felemelnék újra a tarifákat. Ez önmagában már cáfolat is. — Előre ugyanis százalékos emelésről nem lehet a mai időben beszélni, hiszen egy­két nap is iUuzoriussá tehet minden szá­íékos megállapítást . Zemplén igyekszik megmenteni Tokajt. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyirvi­dék tudósítójától. Tokajon járt tudósítónk beszámolt arról' a mozgalomról, amelynek ott a Szabolcsvármegyéhez való csatlakozás a célja. A Sátoraljaújhelyen 'megjelenő Zemplén c. lap az elszakadási mozgalom­ról a következőket irja : A kívülről, de meg a rossz utazási vi­szonyok következtében, amúgy is szított régi vágy újból feléledt és mint Tokajból jelentik, ott ismét megindult a mozgalom Tokajnak SzabofcsmBgyéhez való elcsaló- j lása ügyében. A mozgalomhoz nemrégiben csatlako­zott az ipartestület, a kereskedők zöme is, akik panaszolják, hogy a Központ,, Ujhely hely megközelítése, oly nehézségeket okoz nekik, hogy anyagilag rengfetcjg^t káro­sodnak miatta. Nagyon természetes, hogy Tokaj el­csábításához s igy a Tokaj-Hegyalja ket­tészakadásához Zempfén vármegye soha beleegyezését nem adhatja. Ez elten törté­nelmi ós gazdasági szempontból köröm­szakadásig kell harcobiunk. Ezzel szem­ben honorálandónak tartjuk a tokajiak ál­láspontját is oly irányban, hogy a bel­ügyi kormányzat Tokajon valiami féle expo ziturát állítson fel, mely az adózási és köz­igazgatási ügyeket ott intézze, vagy köz­vetítse Ujhelybe. Ugyanígy elképzelhet­jük, hogy a törvényszék s igy az összes hivatalok oda bizonyos időközökben ki­szállva, a vidék dolgát ott a helyszínén intézzék el. Zemplén vármegye vezetői ilyen megoldás mellett élét vehetnék az elsza­kadási mozgalomnak, mely így talajt vesz­tene Tokajon is. Mi azt tapasztaltuk, hogy a tokajia­kat ezek a javasolt intézkedések nem elé­gítik ki, mert az élet hatalmas ereje már régóta Szabolcshoz zárta őket A dombrádi ifjúság műsoros estje. Dombrádi tudósítónk irja: A dombrádi közművelődési egyesü­ltet vasárnap jelentős erkölcsi és anyagi sikerrel végződött műsoros estélyt rende­zett. A multakban szép hírnévnek örvendő egyesület az utóbbi hónapokban hosszavs hallgatásba merült, mert hajdani tevé­keny és rátermett műkedvelő gárdájának tagjait életkörülményeik azóta más vidé­kekre szólították, mint arra Illó Tibornak közvetlen egyszerűségű prológja rámuta­tott. Annái "kedvesebb meglepetés volt nemes és kellemes szellemi táplálék után szomjazó közönségünknek, hogy az uj nemzedék: egyetemi hallgató ifjúsá­gunk és az iskola padjairól alig kikerült bájos kis lányaink ragadták kezükbe a keezdeményezés zaszlaját s csüggedetlen munkával létrehozták ezt a kellemes estét. Jellemző sajátossága volt e szivet-lelket gyönyörködtető estének, hogy az érces férfihang minden szépségében bővel­kedő, megyeszertc ismert Abod Imrén és az elszakított Felvidék szívben hűnek ma­radt tót Janóját burleszk humorral bemu­tató Kraszics Gyulán kivül egyetlen sze replője sem érte még el a huszadik élet­évét. Az ifjúság csillogó verőfénye sugá­rozta be áz előadást. Három egyfelvoná!­sos darabot mutattak be ifjú művészeink. A leányiskola üde, tiszta levegőjét érez­tük az elsőben, az ifjú Somogyi Pali pro­fesszor hiába iparkodott minden eszköz­zel fenntartani a tanári tekintélyt: a ga­rázda leányhad (Abod Annus, Berta Gizus, Iíürthy Lili, Maksa Böske,, Papp Margit, Popper Piroska) huncutkodó pájzánko­dássaf fogott ki rajta. A következő kis da­rabban a falu és a város gondolatvilága ütközik össze, természetesen az eíőbbeni­nek fölényes győzelmével; de már hogy is ne térne a falu hitvallására a városi élet fertőzetétől még csak felületesen érintett ifjú Bertha Feri, mikor a falu romlatlan levegőjét a bájos Kürthy Lili képviseli. Örömmel látja ezt a Pálfordu­lást Kürthy Pista, a marcona ezredes ur,. valamint kedves neje őnagysága, már múlt Maksa Böske, a csapongó ifjú »szü­lei«. Ki kell emelnünk még Bertha Gizi, Bartha Pista és Berencsi Sándornak a megsizokott műkedvelői kereteket felülmú­ló alakítását, de különösen a Sulyovszky Sáriét, ki oly természetes egyszerűséggel játszotta szerepét, hogy a hálás közönség nyílt színen több izben is megtapsolj. Sárika különben később önálló énekszám­mal is föllépett, nem kis sikert aratva. — Végül még egy rövid kis bohózatban Kürthy Pista (menedékházi { , igazgató) Bertha Ferenc (szolga) és a kitűnően maszkírozott Somogyi Pali (csavargó) ka­cagtatták meg a közönséget. Mint külön Ma csütörtökön új műsor és új darabok £ Művész Színpadon a Bocskay Kertben

Next

/
Oldalképek
Tartalom