Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-23 / 189. szám

2 J^YIRglDER, 1923. augusztus 110. Nagy várakozás. A viharok előtt ismert nyomasztó csendben várunk valamit. N.e adja Isten, hogy valósággal vihar legyen, hiszen ideoda libbenő roskatag hajónk végképp elmerülne a semmisülésbe. Talián elvonulnak a viharmadarak, a fekete felhők, amelyek ma elfogják előlünk a napot. A lelkünkbe a gazdasági romlás tudata vájta be magát. Naponta sok-sok panaszt hallunk és minél többet forgolódunk fix-fizetéses emberek között, annái sebesültebbek vagyunk. A helyzet pedig változatlan, a nyomorúság irányzata szilárd. Ma olyasféle a tömeghangulat, mint a háború harmadik, negyedik negyedében. A békevárás akkor olyan erős volt, hogj' láthatatlan anyagként töltötte be a levegőt és morajlott, zúgott a fülünkbe a lelkek ideges hullámverése: mikor fez vége, mikor lesz béke? Nagyon határozott tünete a beteg társadalomnak, hogy a legnagyobb mértékben effásult. Az újságok tele vannak a Ruhr-kérdés különböző fázisaival, irnak a drágaság letörésére irányuló nagy elhatározásokról, elöntésekről,, parlamenti botrányokról', nagy tarifaemelésekről s mindezt unottan olvassák a leforrázott emberek, ha egyáltalán olvasnak újságot. — Még itt-ott fel-feltarajosodik a forradalk mak után olyan sűrűn tapasztalható nekilendülés, egyesek vagy csoportok kezdése, de alig, hogy felemeli fejét, alázuhan a semmibe, a nagy passzivitásba. Csak itt Nyiregyházán is hány egyesület, hányféle akció indult meg s alig, hogy megyálaszitotta tisztikarát, meglobogtatta a magasra emeH zászlót, eltűnt,, nyomaveszett. — A közélet fölött hamarosan kiépített és hamarosan cserbenhagyott bástyákat, ormokat látunk, amelyeken talián egy-két fanatikusan cselekedni akaró néz a jövő távolába. A kommün bukása után mindenki azt hitte, hogy a magáraeszméft polgári társadalom teljesen átrevideálta az életútjáról, a kötelességekről,, átdozathozataíról eddig megalkotott felfogását és az összes nagy tanulságok számbavételével/ hatalmas szociális tevékenység indul meg. Ma a semittevésnek irtózatos csendjében nem is jó áttekinteni az elmulasztott teendőkön, nem jó beszélni a kisemberek életnívójának leromlásáról, a társadalom ban előállt szédítő eltolódásokról, a fény és árny határvonalának élesedéséről. De hát hol vannak az emberek, mivel foglalkoznak? Mindenki önkörében ma is lázasan tevékeny. A társadalmi cselekvés nagy dekrescendójávaf szemben a szük egyéni körben fortisszimóval megy a munka, a tőzsdézés,, a vagyonszerzés, a gazdagodás lázas tevékenysége. A jók, a szomorúak,, a becsületben megmaradt kopottak, rongyos szegények hallgatják a nagy csendet és várnak. — Várják roskadozón, epedve,, fájón, de a csillagok felett őrködő bíró igazságába vetett hittel, a megváltó nagy holhapot. — Várnak, mint Robinson várt magános szigetén, hátha feltűnik a megváltó hajó,, hátha jönnek mentésben bátor, célkitűzésben biztos, uj emberek!! Egy amerikai vasutszindikátus bérbe akarja venni a magyar, osztrák és esetleg a német vasutvonalakat ——— r A35 amerikai „Canadian-Pacific Co." egymilliárd francia frank kölcsön ellenében bérletet kér a magyar államvasutakra. — Szó lehet egy ötven esztendős bérletről. — A magyar kormány egy hosszúlejáratú fra cia frank kölcsön, a fláv. kötelező rekonstruk- _ cioja, uj vonalak kiépítése és a forgalmi jövedelem bizonyos százalékának ellenében magánkezelésbe adná a vasutakat. — . Rudapest, augusztus 22. Középeurópa gazdasági lezüllésével párhuzamban hatalmas lendülettel indult meg az amerikai tőke inváziója, különösen hogy távoikeleti földrészek gazdasági kiaknázását a törökök javára szabályozta és megkötötte a lausannei szerződóst, viszont a dollár pozíciója a sokkal megközelilhdtőbb európai kontinensen is nyújt gazdag reménységü befektetési tehetőségeket. Az amerikai tőke eleinte csak az ipari és bankvállaljatok iránt mutatott nagyobb érdeklődést, ujabban azonban arra a következtetésre jutott, hogy Középeurópa lezüllött országainak minden gazdasági ágazata érzékeny a dollárreagens iránt és egymás után kérnek és kapnak állami koncessziókat amerikai tőkecsoportok európai vállalatok üzemátvélelére, illetve uj vállalatok üzemátvételére, illetve uj vállalatok alakítására. Messze kimagaslik mindezek fölé a legújabb amerikai tőkeinvázió kísérlete. — Egy vasutszindikátus, a »Canadian Pacific Co.« ajánlatot tett a magyar, osztrák és német kormányoknak arra, hogy vasutvonalaikat háromnegyed évszázadra bérbevenné, aminek ellenében Magyarország nak egyelőre egymilliárd francia frank kölcsönt folyósítana, Ausztriának is tenne hasonló arányú elienszolgálatot, azonkívül, hogy forgalmi jövedelemből is beszolgáltatna államrészesedést. A németországi ajánlat nem történt meg pozitív formában, mert ott komoly belső áramlatok akadályozzák a terv kiállításait, különösen Stinessék részéről. Rennünket természetesen a magyar va suták ügye érdiekei', minthogy komolyan nálunk történt meg az első ajánlattétel is. Jót informált helyen erről a következőket mondották munkatársiunknak : — Az ajánlattétel hire már bejárta az egész világsajtót, mintahogy horderejében tényleg hatalmas Terv kiviteléről volna szó, egy amerikai vasutszindikátus kezelésében levő trans-európai hálózat bér letérőt és teljes kiépítéséről. Kezdődnék a vonal a német Északi és Keleti j tenger partjáról, végig Ausztrián,, Magyarországon át Romániába a Fekete tengerig. Ez a transeurópai vasút a tervek szerint anie rikai szabású volna és már egységének fogva is a legprecízebb forgalmi hálózatává válna a kontinensnek. — A Magyarországot érdeklő rész az, hogy a »Canadian Tacific Co.« bérletet kér a Máv. egésiz hálózatkompliexumára hetvenöt évre, adna ezért egymilliárd francia frank hosszúlejáratú kölcsönt, az üzemi jövedelemből állami haszonrészt és rekonstruálná, kiépítené a vasúthálózatot,, amely teljes egészében a bérleti terminus lejártával visszaszállna tulajdonukba. — Ezzel szemben hivatalos helyen csak a terminus nagyságát kifogásolják, különben szimpatikus az amerikai ajánlat, még abban az esetben is, ha a transeurópai vasutterv nem votna az egyéb államok ellenállása miatt megvalósítható. — A bérletátvétel esetén élne az állam a Délivasut magyarországi vonaljainak megváltási jogával, amely vonalakat is átadná az amerikai ajánlkozó szindikátusnak. — Tárgyalások ebben az ügyben még nem kezdődlek meg, de amennyiben a tárgyalási alaptételekben megegyezés jön létre, aminek ellenkezőjét nincs okunk hinni, ugy hamarosan megtörténik a megállapodás is és a Máv. leromlott és mindjobban zütlő intézménye égy korszakos fejlődés útjára kerül. (KEK.) Nyíregyháziak az aggteleki országos ünnepélyen. Petőfi, id. Andrássy Gyula és Pákh Asbert hármas emlékünnep. Éjféli műsor az aggteleki csepkőbarlangban. — Négyezer főnyi ünneplő közönség a cseh határon. RS« öS latur Ms ás nagy mennyiségben kapható Jóba-nyomdáM?! Széchanyi-ut 9. Aggtelek augusztus 20. A Nyirvidék tudósítójától . Kifosztottságunkban, szerencsétlen,, nyomasztó helyzetünkben, a magyar jövő iránti súlyos aggodalmaink közepette a muftba, a dicsőséges magyar nemzeti múlt ba kell visszatekintenünk, kitartást,, erőt és reményt meríteni az ősök, a nagy magyarok tetteiből, ragyogó példaként világító, meg nem alkuvó,, tántoríthatatlan hazaszeretetükből, a ni agyai" nemzet elpusztíthatatlan államalkotó erejébe vetett rendíthetetlen hitükből. És nem véletlen hanem az isteni Gondviselés bátorító, figyelmeztető intése talán az, hogy éppen a leggyászosabb, legkeservesebb magyar esztendőkben érjük el egymásután nagyjaink működésének százéves évfordulóit és különösen a most folyó 1923. esztendő "gaz dag a magyar nagyságok centennáriumi ünnepségeiben. A sorozatos centennáriumi nemzeti ün népek között kimagaslik az aggteleki cseppkőbarlangban folyó hó 19-én, vasárnap délután és este rendezett Petőfi Sándor, Id. Andrássy Gyufa és Pákh Air bert hármas emlékünnepély, a lánglelkü költő, a magyar történelem egyik legkiválóbb államférfia és a magyar irodalom halhatatlan emlékű munkása szü'e':é:ének századik évfordulója alkalmából. Markó Miklós budapesti hírlapíró ,az Ország Világ szerkesztőjének agilis kezdem ényezésére a Magyarországi KárpátEgyesüíel és a Gömörvármegyei Irodalmi Kör a hármas emlékünnep színhelyéül a világhírű aggteleki csieppkőbarlan got 'választotta abból az alkalomból, hogy a barlang bejáratát Petőfi Sándor emlqkére, aki 1845 május 28-án gömöri táblabíróvá választatván meg, megtekintette a barlang szépségeit, egyesek hazafias áldozatkészsége emléktáblával jelölte meg. Az ország minden részéből összezár án Ma, szerdán este van a Művész Színpad nagy előadása a Bocskay-Kertben!