Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-23 / 189. szám
1923. augusztus 23. WWTHMR HttMWÉE hgjgiaMMBtfjaigau Mm a»« dokoít, mintegy 4000 főnyi ünneplő közönség jelenlétében — Nyiregy házáról! 28 résztvevőt olvastunk meg — vasárnap d. u. nyitotta meg a hármas emlékünnepet az Aggteleki csieppkőbarlang bejárata előtt Császár Elemér a Petőfi-társaság alelnöke méltatva az ünnep jelentőségét, hazafias kitartásra buzdítva a cseh határon egybegyűlt magyar közönséget . Szaihináry István, a Petőfi Társaság tagja nagyhatású alkalmi költeményét szavalta el megrázó erővel, az ózdi acélgyár hetventagu dalárdája a bányászok zenekarának kísérete mellett a Himnuszt énekelte« A Kanuszjt Antal igazgató-lanitó hivatott vezetése alatt művészi szinvonalon álló hatalmas énekkar a magyar nemzeti imádság után irredenta dalokat és Petőfi verseket) adott elő az ünnepi közönség viharos tetszése mellett, amefy ulán a hármas, centennáriumi ünnep első része az emléktábla leleplezése véget ért. A főünnepség este 10 órakor a Baradla néven ismert hires cseppkőbarlang Kistempfom részében kezdődött, alkalmat nyújtva a közönségnek a barlang csodás szépségei megtekintésére. A 28—30 méter magas és ugyanolyan széles barlangüreg a kristálytiszta csepp kőképződmények szebbnél-szebb bámulatos figuráival, reflektoros kivilágításával a barlanrg minden részét betöltő hatallmas közönséggel fönséges képet mutatott. Igazi .magasztos,, templomi hangulatban folyt le a nagyszerű ünnep, melynek kimagasló számai llegyi Anna művésznő kurucdalos énekszámai, Szathmáry István Petőfi költeményei, az ózdi zenekar és dalárda kísérete, Császár Elemér felolvasása és Komor^czy Miklós tanár humoros előadása voltak. Felejthetetlen "érzés támadt a szivekben, mikor a dómsizerü hatalmas barlangüregben a fantasztikus cseppkő csoporzatok minden kiugró pontján elhelyezkedett impozáns tömeg egy áhítatba merült lelkes, magyar szívvel a Himnuszt,, majd a Szózatot énekelte. A katonai reflektorokkal minden részében bevilágított barlang félelmetes, csodás képként hatott. — Régi történelmi képek elevenedtek meg lelkünkben. A tatárjárási és török háborúk alatt az üldözött magyarság itt talált menedéket, amely a régi kőkorszakban is védelmet 113'ujtotl már az ősembereknek. — Most is az üldözött, sanyargatott magyarság kereste fei a multak oltárát, hogy kiolthatatlan égő tüzet gyutjson honszerel mének. Vájjon megérezték-e fejünk felett, az elrabolt és meggyalázott magyar földön garázdálkodó cseh banditák, hogy mi forr alattuk a mélységben? Megérezték-e az izzó kráter forrongását, meíy bosszuló kitörésre vár? Megérezték és megremegtek-e?!! A fehér asztal mellett is a magyar jövendő hitét ébresztik a hivatottak. Két társas vacsora, ahol élet-halál kérdésekről van szó. Eshet eső, jég vagy hó, VERESS-jéle kalap jó! Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota Űiletl telefon: 8!». — MStaelj teiefen: ijanija saját kés.rítmésyf; raöbatftralt és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, Arli/ohs, «»Ion, leánysíoba, b5rbutorokban 6s eyyéfe batorokban legnagyobb Tálaszt.'k, mcsmttmatMMoemasm Nyíregyháza, augusztus 21. A Nyirvidék tudósítójától. A régi magyar áldozat bemutatásokból maradt fenn a fehérasztalnál való kultusz az intimebb összejövetelek áhítatából fakadó gazdag eszmecserék, szépséges és nem egyszer nagy elhatározásokban, nagy tettekben gyümölcsöző szokása. Nyíregyházán Szent István ünnepének estéjén két társasvacsora volt, egy sem az epikuri örömnek vigadásia, a bohókás magafeledkezésnek hejehujázása, hanem komoly gondolatvilágba való elmélyedés, a sziveknek szent szenvedélybe való izzása volt mindkettő. Az egyiket a tűzoltók egyesülete rendezte a munkás, szorgalmas, lelkesen alkotó élet otthonában, Antal János parancsnok szentmihályuti tuszkulánumában. A megérkező tűzoltók a Himnusz 'imájával nyitották meg az eredményes nap ünnepi befejezésiét. A szépséges ker + dus lombjai alatt felnyitották csillogó szemüket a béke virágos emlékeit felidéző lámpionok s a fehér asztalok mellett helyet foglalnak az önkéntes és hivatásos tűzoltók. Az asztalfőnél Dr. "Bencs Kálmán polgármester, a Tűzoltó Egyesület elnöke, Dr. Rimaszombathy Géza miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató főparancsnokkal foglal helyet. Itt vannak a régi aktiv tűzoltók s a tűzoltóság számos lelkes támogatója van jelen. Rajtik Miklós szakaszparancsnokkal (a Rajtik-család három kiváló tűzoltót nevelt) érdekes megállapítást teszünk : Nyíregyháza társadalmi életének polgárai foglalkozási ágának valamennyije képviselve van a tűzoltóság körében, egybeforrva az önként vállalt kötelességek felemelő tudatában. Az érkező vendégeket a ház szeretettel—tisztelettel becsült ura Antal János fogadja, akire az ifjúság, a fiatal tüzoltógárda mint követésre intő fényes példaképre tekint fel. A vacsorán, amelyet Varga őrmester, a legkitűnőbb oktató most is remekbe készített, Zoltán Gáspár egyesületi titkár mondja az Zelső lelkes köszöntőt Antal János parancsnokra, akire az estén át az igaz elismerésnek babérja hull. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy a nyíregyházi tüzoltó-eegyesjület történetének útját járjuk.^sDr. Bencs Kálmán polgármester mond nagyvonalú beszédet arról, miként frissült újra fel a tűzoltóiegyesület, amely Sztárek Ferenc halála után többször stagnált. Mindig voltak jövőbe látó nagyszerű férfiak, akik magasba lendítették az egyesületet. | | Mikor a nyíregyházi tűzoltók egy hatalmas külföldi metropolisban a világverseny győzői lettek, beállott az egyesület fénykora s a következő években .az lett a vezetők hivatása, hogy a fényes nivót megtartsák. A felforgató években újra kockán forgott az egyesület léte. Az a gondolat nyomult előtérbe, hogy a hivatásosak lépjenek az önkéntesek helyébe. Pedig az önkéntes tüz oltó egyesület feloszlása esetén a város társadalmában egy igen jelentős kapocs hullana ki, elveszne ez a tipikusan polgári intézmény, amelynek nemcsak a tűzbiztonság terén, de a fehér asztalnál is nagy jelentőségű társadalmi feladata van. A forradalmak után újra feltámadt az egyesület. Mikor már-már nem is bíztak újraéledésében, Antal János parancsnok volt az elsők között, akik a polgármestert az egyesület újjáalakítására kérték fel. A történeti áttekintés utja az ő lelkei munkásságától kapott lendületet^ A polgármester szavai nyomán látatlanul is zászló bókol, a polgárság lobogója hajlik meg Antal János előtt. Szohor Pál főjegyző nemesen ivelőd'ő mondataival a tüzoltó-egyesületben rejlő nagy értékek közül az engedelmességet, öszszetartást emeli ki és méltatja a nemzet sorsa szempontjából s itt Rimaszombathy Géza parancsnok érdemeire utal. A társadalmi kötelességekről Rimaszom bathy Géza parancsnok ércesen zengő mondatai vésnek a szivekbe kemény magyar igazságokat. Nem az a fö, hogy az egyéni élet kötelességeit teljesítsük, az élt igazán, aki magasabbrendü kötelességekért él. Vannak kötelességeink önmagunkkal szemben, de magasabbrendüek a haza, a város iránt való kötelességek. A tűzoltó-egyesület ifjai az önzetlen kötelesség teljesítésében ragyogó példákat látnak az öregebbek sorában, — akik vezessék, támogassák továbbra is őket. Nagy érdeklődés kiséri Lovas Kovács János szavait, aki elmondja, hhogy hányszor és hol volt alkalma embermentésre^ Zoltán Gáspár a város vezetőségét köszönti Kazár szakaszparancsnok az Ujfehértórói megjelent Aranyos István parancsnokot és id'. Rajtik Miklóst, a tüzoltó-ivadékot nevelő bajtársat köszönti. A nyárutói estébe bus magyar nóták sirnak be s a pásztorfiuból muzsikássá lett klarinétos sipja szivet gyujtogatón panaszolja Kraszna Horka büszke várának elégiáját... A másik banket Örökké emlékezetes, históriai emiélv, mert első különös alkalom a Korona éttermében történt banket, amelyet a Nytve rendezett a kassai ifjak, a K. S. C. tiszteletére. Feledhetetlen találkozása a sziveknek. Rákóczi városának magyar lelke tárogatózott szivet busitóan. Tiszamentet lelkesitően, kérdőre vonó, tetemrehivó tiszta hazafiságával a felvidéki magyarságnak. Szálltak, ébredtek a csodás mélységű nóták. Hol teremtek, hol van titkos forrásuk, cseh szem nem látta, csillogó fakadásuk ? Nem tudjuk, de érezzük, mily biztatóan gazdag magyar lelkiség él ott fenn a rabigás élet alatt, búvó folyóként! Fájdalomból fakadt sötét szirmú rózsák voltak a dalok s mi könnyes szemmel, bűntudattal temettük arcunkat illatos leveleik közé... és szívtuk, szívtuk mélyre a látomásokat inspiráló édes kábulatot... A banket hirét (pedig jelezve volt) ugy látszik nem méltatták eléggé Nyíregyházán. Hiszen ha jól tudjuk nagyon, de nagyon sok olyan ember él itt, akik az elszakított végekhez való törhetetlen ragaszkodást mindenek fölött érzik. Rendezünk is ünnepeket, amelyekben összefog valamennyi párt és ékes drágakő fényével villan meg az ünnepi műsor foglalatában -a magyar lélek. Ezeket a demonstrációkat nékik, elszakított testvéreinknek rendezzük, ha nincsenek is jelen, hátha eljönnek, itt vannak, mint Szent István napján. Bizony ilyen alkalom eddig még nem adódott Nyíregyházán az elszakított részekkel való szembenézésre. Sokan bánhatják erősen, hogy nem voltak ott... A sportembereken és néhány Felvidékről menekült nyíregyházin kívül Vitéz Mikó Bertalan főispáni titkárt, Szohor Pál főjegyzőt, Fekete Jenő állategészségügyi felügyelőt láttuk ott. Orosz István, maga is menekült, tempera mentumos üdvözlő beszédet intézett felvidéki testvéreihez. A kassaiak nevében Dr. Fekete István beszélt. Nem az érdekelte őket ynrywr«rwnni tfet koronát takarit meg egy páholy bérletnél 80.000 „ „ „ „ zsöllye Siessen és váltsa meg a Jakobovits Fannika k. a. dohánytőzsdéjében.
