Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-12 / 155. szám

2 1923. julius 12.. Újjáépítik a demecseri ipartelepet. Magyar Német banki és svájci érdekeltség irányítja az újjáépítést. Nyíregyháza, julius 11. A Nyirvidék tudósitójától. A belügyminiszter beszámolója alkal­mával az a nevezetes kijelentés hangzott el többek között, hogy ipartelepeket kell létesíteni, melyekben, ny.ers terményeinket feldolgozzuk s ne kelljen azokat feldol­gozás végett előbb külföldre vinni, hogy azután magas vámokkai s árakkal megter­helten hozzuk vissza hazánkba. Régi nóta, régi baja volt nemzetünk élietének, hogy, ipari telepek, mint sok más országban, nálunk nem létesültek s amennyiben 'ilyen ről Nagymagyarország életében "Aíégis szólhattunk, Csonkamagyarország határai között ipartelepet alig lalálunk. Bennünket szabolcsiakat ezerszere­sen fájdalmasan érintett a román megszál 1­lásnak az az aktusa, mellyel a virágzó s európai viszonylatban is számottevő de­mecseri ipartelepet szétrombolták s mil­liárdos értékeket tettek tönkre. Még job­ban fájt azt látni, hogy semmi jeli sem mutatkozik arra, hogy az ipartelep rend­behozatalára, a szilárdan álló falaknak kihasználására, a még megmaradt épü­letrészek valamelyes módon való értéke­sítésére lépés történne. Mint csonkaország szimbóluma, meredeznek a falak, a ka­zánház kéménye s a hatalmas víztorony elhagyottan egy pusztává változtatott, de igy is nagy volt gyártelep képét sejtető óriási térségen. Annál örvencletesebben lepett meg an­nak a híre, hogy erőteljes akció indulit meg' a demecseri ipartelep talpríaállitá­sára. Felsőszabolcs nagybirtokosai külö­nös figyelemmel tekintenek a terv elé, mert hiszen újra arról van szó, hogy a kedvező helyen fekvő gyártíeliep üzemé­nek megindításával a szabolcsi felesleges burgonya, nagymennyiségű káposzta fel­dolgozása, konzerválasa biztosítottnak lát­szik. Értesülésünk szerint ä 26 és féli hold területre épített ipartelep részvényeinek többségét egy svájci szindikátus megvásá­rolta s szabolcsvármegyei földbirtokosok is tekintélyes számú részvényt biztosítot­tak a maguk számára. A gyártelepet telje­sen rendbe hozzák, sőt kibővítik, üzembe helyezik a káposztasavanyitó, burgonyáké ményitő gyárai, napraforgó, repceolajgyá­rat, vámolajülőt. Azután rendbehozzák a hordógyárat, len és kenderfeldolgozó le­iepet létesítenek s gyapjumosó üzemet is állítanak be. Amennyiben á mezőgazdasági hitellel kapcsolatban a jegyintézettől kölcsönt nyer a Vállalat, ugy már szeptember hó folyamán a legmodernebb gépekkel felsze­relve s a legszélesebb mederben megindul a termelő munka. Oláh hajsza egy bátor magyar lapszerkesztő ellen fiikor a főigazgató és az államtitkár személyes bosszúban utaznak. — Dr. Nyisztor Zoltánt, a szatmári Katholikus Élet szerkesztőjét kidobták lakásából. — Hiért zárnak be egy magyar iskolát? Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi ma­gyar sajtó heroikus küzdelmének és ül­döztetésének történelméből is kikívánko­zik a példátlan eset, mely nemrégiben so­kat foglalkoztatta Szatmár városát s melynek homlokterében egy. bátor ma­gyar pap, dr. Nyisztor Zoltán, a Katholi­kus Elet szerkesztője áll. Dr. Nyisztor Zoltán, aki különben a theologiai főiskolán a bölcselet tanára, há­rom évvvel ezelőtt Katholikus Élet cí­men lapot indított. Kimondott célja, ami hez mindvégig hü maradt, a keresztény magyarság fenntartása és megerősítése volt. A llap — bár egy szegény tanárnalf egyéni vállalkozása volt — hamar elter­jedt s Szatmárvármegye magyarságának egyik legkedveltebb és legbecsületesebb saj tóorganuma volt. Pteancu oláh államtitkárnak igén fájt a lap kemény kritikája. S ezért hü csatlósaival: Gocan főigazgatóval és Szé­kes líceumi igazgatóval bosszút esküdött ellene. Először is Gocan főigazgató ren­deletet küldött a cenzúrának, hogy sem­miféle iskolai ügyet vagy, hírt ne enged­jenek közölni. A rendelkezés felterjesztése ut^n Pteancu államtitkár ráüzent a szerkesztő­re, aki a katholikus gimnázium épületé­ben lakott, hogy onnan "haladéktalanul költözködjék ki. S mikor a szerkesztő ezt az illetéktelen beavatkozást meg s© hallgatta, a püspöki hatóságot akarták a rendelkezés végrehajtására kényszerí­teni. Szatmár ősz püspöke, dr. Bornemisz­sza Tibor felháborodva utasította vissza a felszólítást. Erre Gocan főigazgató el­rendelte a szatmári katholikus főgimná­zium bezáratását . A nagyromániai kultura kiváló őre aztán oláh erélyességgel intézkedett. — Karhatalmat kért és Nyisztort kidobatta lakásából. Egyúttal a Katholikus Eletet prefektusi rendelettel egy hónapra be­szüntették s a minisztériumba terjedel­mes denunciálások mentek a lap magyar szövegének keltő ©lcsavarásával. Látogatás az Erzsébet kórház laboratóriumában. 3 11. A Nyirvidék Nyíregyháza, juliu tudósitójától . A modern orvosi tudomány nem elég szik meg a betegség szimptomáinak ész­lelésével, hanem a "bajbajutott emberek váladékait, (köpetét, vérét stb.) üveg csö­vekben különféle kémiai szerekkel kevert,' a baktériumokat láthatóvá tevő mikrosz­kópokon nézi, melyeket megtalálva szük­ség esetén az állatokba olt be, mert rljött, hogy azokat a betegségeket többféle beteg­ség is előidézheti (láz, étvágytalanság, ál­matlanság stb.) Ezek a vizsgálatok aztán nemcsák szemmel látható különbözele­ket eredményeznek, hanem mérőeszkö­zökkel kimutathatókat, ugy, hogy a bel­gyógyászatban sincsenek már orvosaink ta láljgaitásra utalva, mert a legtöbb esetben a kétszerkettő bizonyosságával állapithat­ják meg, a betegségnek okát és az adago­landó gyógyszer legmagasabb tételét. Az embereken való kísérletezés helyett a kémcsövekben folynak most le a próbák, amelyek azzal az előnnyel is járnak, hogy, ugyanazon beteg váladékait egyidőben több csőben, más-más szerekkel íléhetvizsf­gálni, ami azt eredményezi, hogy pár óra alatt olyan eredményeket lehet el­érni, aminőre emberekkel való kisérletiei­zésnél csak hónapok múlva számithat­nánk, inert a beteg egy egészet képezve, egyszerre csak egyféle szerrel kezelhető. Hogy pedig az időnyereség mit jelent, szükségtelennek tartjuk külön kiemelni akkor, amidőn az életben maradási sok­szor órák eldönthetik. A laboratóriumi kí­sérletek természetesen drága berendezése­ket, sokféle vegyszert és az észlelőtől nagy gyakorlatot kívánnak, mert példának okáért az idegeket lappangva pusztitó vérbaj kimutatását lehetővé tevő iWasser­man reakcióhoz egy csomó vegyszeren kí­vül a beteg vércseppjéhez bárány és nyulvért is kell keverni, ha bizonyosat akarunk tudni. Ezek elgondolása után kerestük fel a helybeli Erzsébet kórház laboratóriu­mát, inert tudomásunkra jutott, hogy áz ottani berendezéseket szép csendben oly, tökélyre fejlesztették, hogy az felveheti a versenyt még a főváros hasonló intéze­teivel is. Meglepetéssel állapíthattuk áztán meg, hogy az egyszerű állványokon mi­lyen kincset é rő tömege van felhalmoz­va a kémiai szereknek és drága műszerek­nek. Az egy azonban lehangolt bennünket hogy az üvegcséken íegtöbbnyire idegen államokbeli gyárak vignettáit láthattuk, mert azt is tudtuk, hogy az azokban elrak­tározott szerek legnagyobbrészt ínagyar földön termett gyógynövényeknek a ki­vonatai. Már a békében hires volt a mi kórházunk sebészetéről, amelyet most ki­egészít a klinikákon kipróbált laborató­riumi ellenőrzésre támaszkodó belgyógyá­szat. Ennek az intézménynek a fejleszté­se pedig egyenesen nemzeti érdek, mert a szomszédos 3 csonka vármegye is ide küldi a nagyobb betegeit, akiket itten 10 orvos vesz gondozás alá. Ilyen tömeg be­fogadására természetesen az egy várme­gye részére tervezett kórház kicsi, ugy. hogy soronkivüli építkezésekre kell gon­dolnunk, ha nem akarjuk, hogy a demar kációs vonalakon át-átcsapó ragályok ké­születlenül ne találjanak bennünket Az nem vigasztalás, hogy körzetünkben min­denütt képzett orvosok vannak, akik házi­lag kezelt betegeik váladékait az Erzsé­bet kórház laboratóriumában megvizsgál­tathatják, mert epidémiáknál nincs idő a küldözgetésekre és nincs hely tömegek elhelyezésére. Amidőn örömmel "referá­lunk a laboratórium felszerelésének kiegé­szítéséről, ugyanakkor kötelességszerűen rá keltett mutatnunk a hiányokra is, mer! komoly dojgokban nem lehet Pató 'Páios­kodni. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Üzle ti telefan: 819. — Műhely telefon: 869. Ajánlja Baját kégzitménytt möbateralt és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, (krlazoba, szalon, leánjezoba, börbntorokban is egyéb bátorokban legnagyobb választék. Ut a boldogság felé csütörtökön és pénteken ismét bemutatásra kerül a Városi Szinház Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom