Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-12 / 155. szám

juiius 12. JÍYiisrmÉE­\ ítélet a téglási rablógyilkossá;» ügyében Nyíregyháza, július 11. A Nyirvidék tudósítójától. Annak idején foglalkozott a Nyír vi­dék azzal a rablógyilkossággal, melynek szerencsétlen áldozata Wiesner Mór Itg lási korcsmáros volt A nyomozás folya­mán eleinte sok terhelő körülmény amel­lett szólt, hogy a gyilkosságot cigányok követték el. Később azoiTban váratlan tor­dulat következtében egy Dézsán Miháii v nevü, ujfehértói illetőségű, szökött kato­nára irányult a gyanú, aki előbb a csend­őrségen beismerő vallomást, lett, majd ké­sőbb mindent tagadásba veit. A felmerült gyanuokok s a csendőrök nyomozási adatai és vallomásai tflapján a katonai hadbíróság letartóztatásba lie­lyezte Dézsánt s a napokban vonla felelős ségre Debrecenben. A tárgyalást Manya Márton őrnagy hadbíró vezette, a vádat Kecskés főhad­nagy, katonai ügyész képviselte, a védel­met Pórszász ka'.onai védő látta e'. A vád­irat felolvasása után Dézsán részleles val­lomással igyekszik magát menteni. Alibit akar igazolni, majd kijelenti, hogy beis­mer?) vallomást letartóztatása alkalmával, csak azért lett, mert a csendőrök nag von megkínozták: Papp Lajos esendői-tiszthelyettes ez­zel teljesen ellentétben ál ló vallomást tesz. Értesült arról, hogy a hadházi csendőrörs egy szökött katonát fogott el- Bár ekkor még izgága legényekre és cigányokra gya­nakodtak, gyanút fogott, hátha a bujkáló katona követte el a lettet. Bement Debre,­eenbe Dézsánért s kivitte Téglásra. El'ső nap nem vallott, azonban gyanúját mind­jobban megerősítette az a körülmény, hogy ä gyilkosság napjáról nem tudott számot adni, sőt állandóan kerülle -tzt a napot. Éjjel aztán zárkája ajtaján döröm­bözni kezdett s vallomásra jelentkezett. Csak reggel hallgatták ki. Ekkor részlete­sen bevallott mindent, minden kénysze­rítő eszköz nélkül elvezette a csendőrö­ket a tett helyére. ­Hasonló vallomást tesz Lukács György csendőr. A téglási esküdt, bíró és gonVlnok is megerősítik a csendőrök vallomását. Ügyész a vádlott állandó tagadásával szemben is bizonyítottnak látja a gyil­kosságot s ezért halálos ítéletet kér. — Pórszász katonai védő nem látja bizonyí­tottnak a vádat, feltevésen ajjipul. A vád­lott büntetlen előéletű, jó községi bizo­nyítványa van s csak tévedésnek leli az áldozata. Felmentést kér . A hadbíróság bűnösnek mondva ki Dézsánt, az enyhítő körülmények ligve­lembevélel© mellett három évi siilvosbi­tott börtönre ítélte. Az elitéit felebbezést jelentelt be. Szigorúan csak felnőttelnieli t A nagy P. Menichelli a Becstelenek főszerepében. Bemutatja szerdán és csütörtökön taas Apolló, Nem valorizálandó kötelmek. A debreceni kamara "közli: A háborít alatt keletkezett kötelmek, továbbá a há­ború előttiek is akkor, ha csak a Békeszer zödés életbelépte után váltak érvénye ithe­lőkké, még reánk nézve leg kedvezőtlenebb esetben sem valorizálandók. Már kifejtettük, hogy véleményünk szerint ebben a vonatkozásban a hadüze­net napjának az 1918. évi okt. hó .'51. nap ja felel meg,' az pedig ismeretes, hogy a Bé­keszerződés 1921. évi juiius hó 2li. napja után lépett életbe. Hogy állunk léhát a B) csoportba tar­tozó | »én z kö te 1 mek kel ? A legegyszerűbb unj?ío;dás az volna, ha azt vitatnók, hogy ezek, amennyiben régi koronákban keletkeztek, régi koronák ban fizetendők is. Ehhez azonban jogi szempontból sok szó fér és hem is lesz mindenkor magyar érdek, mert hisz az a kérdés, hogy a ma­gyar honos, illetőleg cég hitelező-e vagy adós? Egy másik képzelhető felfogás a kö­vetkező volna : Azt lehel vitatni, hogy a B) csoportra vonatkozólag nem a békeszerződés, ha­nem az általános jogszabályok érvényesek hogy a fizetés helyének lörvénye irányadó. Ha erre az álláspontra helyezkedünk akkor az a kérdés, hogy a követelés Ma­gyarországon fizetendő-e vagy az ulódV áitam területén. Az utóbbi esetben az utódállam jogszabálya volna az irányadó tehát pl. Erdélyben minden két régi ko­rona helyett egy len volna fizetendő. Végül a harmadik felfogás az, hogy a B) csoportra vonatkozólag a Békeszerző­dés 198. cikke és 218, cikke kötelezően elő­írják az érdekelt államoknak azt, hogy ezeket a kérdéseket szerződéssel szabá­lyozzák. Ha erre az álláspontra helyez­kedünk, akkor azt mondfiatjuk, hogy a kérdés még ezidőszerint szabályozva nincs. A magunk részéről valószínűnek tart­juk, Tiogy előbb-utóbb nemzetközi szer;-; ződések után nyer majd a kérdés megol­dást. ' A felsorolt három felfogás közül az egyezkedések során természetesen aszerint kell válogatnunk, amint érdekeink paran­csolják. Amint ezekből látni, a felvetett stu lyos kérdésekben egységes és határozott választ, illetve tanácsot adni nem lehel. Mindenesetre azt tanácsoljuk, hogy az intézet minden egyes konkrét kérdést ügyésze által a fent közöllek figyelembe­vételével döntesse el és az e et körülmé­nyeihez képest szabja meg m'agatartását. Megemlítjük' hogy a Békeszerződés 259. cikke értelmében az Ausztriától más j államokhoz álcsatolt területekre ugyan­csak a lenti szabályok állnak . y szerb-horváWszJovén kormány közöl te, hogy a valorizációs szabály alkalmazá­sát nem kívánja. A közlés azonban hotná­.lyos a tekintetben, vájjon vonatkozik e az átcsatolt területekre, vagy csak a régi szerb királyság területére. A kérdés tisz­tázása diplomáciai uton folyamaiba van és gondoskodni fogunk róla, hogy az eredményről t. Tagjainkat tájékoztassuk. Ipartestületi közlemények. , TI • I ­A tanoncmunka kiállításról tett jelentést az elnök az elöljáróságnak, hangsúlyozván hogy ez az első kísérlet ugy erkölcsileg mint anyagilag is jól sikerült. A kiállító tanulók kiváló szorgalma, az oktató tanonctartó mesterek nemes áldozat­készsége olyan erkölcsi eredményt produ­kált, amelyre még a kísérlet első voltát is figyelembe véve, méltán lehet büszke Nyír­egyháza ipari társadalma. Az elöljáróság kö­szönetét tolmácsolja ugy a tanulóknak, mint a mestereknek egyaránt, mert szép törekvé­seikkel bizonyságát adták annak, hogy csonka országunk keleti végvárának iparos ifjai és ezek mesterei, át vannak hatva attól a tudattól, hogy a külföldi ipartermékek ki­zárását csakis jól .képzett iparos nemzedékkel lehet elérni, ezzel az ország gazdasági éle­tét megjavítani. Köszönetét fejezte ki az elöljáróság Nyíregyháza városnak és polgármesterének, hogy a kiállítás rendezésére a nagytermet átengedni és két kiállítási szép díjjal a részt­vevőket jutalmazni szíves volt. Ugyanígy köszönetet mondott az elöl­járóság a Kereskedelmi Miniszter ur Önagy­méltóságának, aki 10000 koronás dijat jut­tatott testületünkhöz 'és aki magát Sikorsz­ky István iparfelügyelő úrral képviseltette a megnyitáson. A fővédnök Főispán urnák és a védnök uraknak, akik személyesen jelentek meg a megnyitáson és a Kereskedelmi és Iparka­mara Elnökének, Szent-Királyi Tivadar ur­nák, aki dr. Radó Rezső iparkamarai főtit­kárral képviseltette magát, szintén köszönetét fejezi ki az elöljáróság, szintúgy mindazok­nak az ipartestületi tagtársaknak is, akik a kiállítás szervezése és rendezése körül hatá­sosan közreműködni szívesek voltak, továb­bá Nagy Elek városi műszaki tanácsos urnák aki a dijakat odaitélő bizottság elnöki tisztét volt szíves betölteni, hálás köszönetét je­jezi ki. Általában a megelégedettség és büszke öntudat érzete hatotta át az elöljáróságot hogy vállalkozása a megért sikerrel járt és ennek hatása alatt elhatározta, Jiogy a kiállí­tásokat rendszeresíteni kívánja és a jövő esztendőben segédmunka kiállítással is bő­víti, abban a reményben, hogy ezzel is inten­zivebbé teszi a társadalom más rétegeivel az érintkezést, valamint ama reményben, hogy az ipari munka iránt oly igen szükséges rokonszenvet hatásosan tudja felébreszteni a társadalom minden rétegében. Erre a ma­gyar nemzetgazdaságnak nagy szüksége van Nem mulaszthatta el köszönetet mondani az elöljáróság a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy 8 dijjal, az Országos Iparegyesületnek, hogy ugyancsak 8 dijjal voltak szívesek jutalmazni az arra érdemese­ket. A nyíregyházi festékkereskedőknek, a Csizmadia Ipartársulatnak, valamint Liskany László urnák is, a rendelkezésre bocsátott jutalmakért, köszönetet mond az elöljáróság. A rendezésben fáradhatatlanok voltak Laka­tos Lajos kiáll. biz. elnök és Kiss Gyula ipt. ellenőr, a terembiztosok és a kiállítás tar­tama alatt működött pénztárnokok és ellen­őrök. Nem lehet minden jóakarónknak kü­lön köszönetet mondani, hiszen oly sokan és oly szívesek voltak, hogy fogadják ezúton az elöljáróság háláját. 1 Nagyon s6k jóakarat, kiváló ügyszere­tettel párosulva nyilvánult meg ennél az első kísérletnél, ugy., hogy testületünk bizakodó reménnyel tekint legközelebbi ily irányú vál­lalkozása elé, abban a biztos hitben, hogy a város lakossága is szeretettel karolja fel mindig ezt. az állandósítani szándékolt és az ZW mm rf§ orul Igazgató Feleség« Színpadi tréf'. Ferenczi Józ*ef I I Színésznő Mátyás Ilonka | j ö/ült .. Tóth Juliska Broda András | A Bocskay-kertben -i tartandó sv.oinbíit esti mftao- 8 ros Kék-estélyen szinre J körű inek : >, Kozdete i/gí} órakor IJelepö­dij nincs: Ételek és italok, rendes napi fcron! „Holdsugár" Szinpadi tréf.-«. ! Balsa n Tibor köllö Lncián adódetek'iv Ároui András rendőr Csontos Lajos BrotU András Antal Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom