Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-12 / 155. szám

a 80 korona, Syiregyháza, 1923. julius 12. * Csütörtök XLIV. évfolyam. * 155 mám Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 1600 K. Negyedévre 4800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 2965t. Kéziratokat nem adunk vissza. Nem tudják vagy szándékosan nem akarják megérteni, hogy azokat a kilengéseket, amelyekről a belügyminiszter ny

iregyházi beszédében olyan elítélőiég nyilatkozott, s amelyeket el kell Ítélnie minden józanul gondolkodó magyar em ber. nek, nem azért veszik annyira a lelkükre a jobboldali és baloldali szélső irányzatok sajtó, orgánumai, mert ezek a kilengések a társadalom biztonsága, a jogrend és a külföld előtt való tekintélyünk ellen elkövetett merényletek, hanem azért, hogy politikai aktivitásuk következményeképen minden jelentéktelen dolgot mikroszkópi vizsgálat alá vegyenek és ezerszeres nagyításban vetítsenek a publikum látószögébe. Társadalmi és politikai életünk atomnyi nagyságú miazmáí így vákiak az ő górcsöveik alatt vízözönelöttí masztodonokká is a békaegérharcról olyan képet festenek, amely történelmi monumentalitásban vetekszik Verescsagín hatalmas vásznaivá4. ^ ugyanakkor, amikor a saját politikai felfogó(•suk perspektívájából megnagyított, nagy lármával felfujt, de alapjában véve jelentéktelen dolgok ellen az újságírás egész arzenálját vonultatják fel, ugyanakkor valósággal agyonhallgatják azokat a jelenségeket, amelyek az utóbbi időben szinte rendszeresen bukkannak föl és jelentőségükben az egész magyar állami létet veszélyeztetik* Nekik sok kai fontosabb dolog az, ha egy-egy sajnálatos incidensről oldalakat Írhatnak és az egész világ figyelmét ránk irányithatják, mint hogy szembeszálljanak azzal a tervszerű aknamunkával, amely alapköveit akarja szétrobbantani a mai Magyarországnak. Lehetetlen észre nem venni, hogy ez a hadjárat mit akar győzelemre vinni, s lehetetlen, hogy a józan gondolkodású magyar el ne keseredjen, amikor látja, hogy ebben a harcban, amelyben pedig mindegyik fél a maga őszinteségét, becsületességét és önzetlenségét hangoztatja, nem a haza, nem, az egyetemes magyarság érdeke a fontos, hanem kicsinyes, önző, hazug tendenciák irányítják az egyes felek hQrcmozdulatait.'Azért kellett rámutatnunk erre a szomotu jelenségre, hogy undorral forduljon el mindenki ettől a kaméleon játéktól és a magyarság boldogabb jövőjébe vetett szent hittel és bizodalommal forduljon azokhoz, akiknek ma kezükben van mindnyájunk sorsa Walkó Lajos tájékoztatja a Házat külkereskedelmi mérlegünkről. Budapest, julius 11. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Elnöki bejelentések után Daruvárj' Géza benyújtja a nemze>közi állandó bíróság szabályozásáról alkotott törvényjavaslatot . A napirend első szónoka iWalkó Lajos kereskedelemügyi miniszter. Felszólalásának célja az, hogy az indemnitási vitával kapcsolatban külkereskedelmünk mérlegéről tájékoztassa a Házat 1921-ben 300 millió arany kpronát tett ki külkereskedelmünk passzivitása, ami 50 százalékos pas^ szivitásnak felel meg. 1922-ben nem kat változott a külkereskedelem helyzete. A 210 milliós passzivitás 40 százalékos passzívának felel meg. Ha azonban a két évre vonatkozólag gazdasági évre szóló kimutatást készít, ugy javulást lát külkereskedelmi mérlegünkben, ítminek oka abban keresendő, hogy az '1921. évben jobb volt a termés, mint 1922-ben. Amikor külkereskedelmi mérlegünkről beszélünk, tékintetbe kell venni azt, hogy azoknak a cikkeknek a drágulása, melyeket exportálunk, sokkal kisebb, mint az: import cikkek drágulása ; Ha az 1923. év első öt hónapjának kereskedelmi mérlegét vészük szemügyre, azt látjuk, hogy 80 millió aranykoronát tett ki a passiva, ami 210 millió aranykoronás import mellett közel 40 százalékos passzívának felel meg. Az elmúlt év hat hónapjában viszont ezzel szemben csak 50 millió korona passzíva mutatkozott. Ha e két adatot összehasonlítjuk, kétségtelenül megállapítjuk, hogy külkereskedelmi mérlegünk ez év folyamán rosszabbodott. A helyes kép megalkotásánál azonban szemügyre kell vennünk viszont azt, hogy 1921. év utolsó két-három hónapjában külkereskedelmünk egyik fontos utja a nyugatmagyarországi események miatt el volt zárva s a bent maradt áruk csak a következő évben mehettek ki nagyobb mennyiségben. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy eddigi mérlegünket javitó exportcikkünk, a bor kisebb tételben vihető ki, mert nagyobb területet ültettek be külföldön is szőllővel. ( Ha most a folyó év második felének' mérlegére gondolunk, ugy határozottan ki keit jelentenem, hogy attól csak javulást várhatunk. Várható ugyanis az export növekedésié és importunk csökkenése. Az export növekedését biztosítja az, hogy az idén jobb lesz mezőgazdasági ter melésünk, mint az elimult években s gábonanemüinkből a normális viszonyoknak" megfelelő tartalék áll rendelkezésünkre^ami a fokozott exportot biztosítja. A világháború utáni időben Délameri ka államai nagyobb lendülettel szállították a gabonanemüeket Európa azon részeibe, melyeket eddig a most hasznavehetetlenné vált Orosz mezőgazdaság látott el. Arra kell tehát törekednünk, hogy kontinentális előnyünket kihasználva a lehető leghamarabb indítsuk meg mezőgazdasági kivitelünket. Külkereskedelmi mérlegünk fokozatos javulását látom a második félévre abban is, hogy importunk csökkenő irányt fog felvenni. Sok olyan ipari vállalat alakult az utóbbi időben, mely importunk legsúlyosabb tételeit képezte. Értem ez alatt elsősorban textiliparunkat. Hatvankilenc vállalatunk lényegesen kibővült. Tizenötöt újjáalakítottak, ötvenöt már teljes üzemben van. Építkezés alatt all 17 vállalat, ami az ipari termelés kapacitását fokozza. Beszéde lapzártakor tart . lizenhét interpelláció a mai ülésen. Budapest, julius 11. MTI. A nemzetgyűlés mai ülésére 17 interpellációt jegyeztek be, melyek közül nevezetesebbek a következők: Maday Gyula egyes állami középiskolák beszüntetése s felekezeti középiskolák államsegélyének megvonása tárgyában. Hegymegi Kiss Pál a menekültügyi hivatal körül tapasztalható szabálytalanságok tárgyában, Eckhard Tibor a magyar optáltak birtokainak elkobzása tárgyában, Homonnay Tivadar a közalkalmazottak juliusi rendkívüli segélye s az élelmiszer váltságöszszege tárgyában . Folyik a nyomozás az Erzsébettéri robbanás ügyében. Budapest, julius 11. Magyar Hírlap írja: Az Erzsébet téri robbanás ügyében a rendőrség vizsgálatot indított. Vizsgálat közben megtekintették az ócskavassal teli raktárt s abban felbontották azokat a ládákat, melyek a legutóbbi időben a Danubia Bőrtermelő R.-T.-től jöttek Ehrenfeld címére. Az első ládában nagymennyiségű gyutacsot találtak, mely szakértői vélemény, szerint szabadlevegőn való felrobbanása esetén is elegendő lenne 20—25 ember megölésére. Megállapították, hogy nagyfokú mulasztás történt, amikor a gyutaccsal kevert ócskavas és réz alkatrészeket a pincében levő raktárhelyiségbe vitték . Tőzsde. Budapest, julius 11. M. T. I. 1Zürichi nyitás : Budapest 0.0675, Berlin 0.0022, Newyork 577, London 2644, Paris 3420, Milánó 2482, Prága 1735, Belgrád 625, Bukarest 290, Varsó 0.0040, Bécs D.0081, — Szófia 550. Devizák és valuták: Angol font'39150 —40350, Francia Trank 508—28, Páris 503— 23, Belgrád' dinár 90—94, Márka 490—570, Berlin .440—520, Amsterdam hollandi forint, 3363—483, Koppenhága dán Korona 1495- 1 555, Krisztiánia norvég korona 1387—447 Prága szokol 258—70, Stokholm svéd kc rona 2282—382, Bécs osztrák korona 121: 315, Newyork dollár 8570—8870, Var lengyel márka 670—750.