Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-26 / 167. szám
4 Utijegyzetek. Irta : Borbély Sándor. III. Göteborg, 1923. junius 29—julius 1. Az igazán hatalmas és a vasércekben leggazdagabb európai államhoz mindenbe,ni méltó gépcsarnok háta megett terül el az automobil osztály. Ez a kiállítás legnemzetközibb része. A legkülönfélébb nemzetek autó ipara adott itt egymásnak találkozót. Szebbnél-szebb kocsik és híresebbnél híresebb márkák. S mindennek az a magyaráza,ta, hogy Svédország minden természeti erőforrása ellenére végtelenül hátra maradt az autó ipar terén. Szinte hihetetlen ,hogy abban az államban, ahol minden hatvan noldas birtokosnak megvan a saját gépkocsija, mindössze egy autógyár szerénykedik, a Seaniavabis. Ilyen körülmények között a svéd utcákon ,ahol sohasem,, s a svéd országt utakon, ahol csak elvétve s akkor is legfeljebb gazdasági munka közben látni néhány hidegvérű lovat, úgyszólván csupa külföldi kocsi szalad. Nagyon sok az amerikai gép, igy elsősorban a Ford, mely már 2000 koronáért kapható, öniinditós, villanyvilágitásos legújabb típusában. Sok a zárt Ford gép is, aminőt idehaza nem is igein láttam. Az amerikaiak ezenkívül főleg Overland és Snik kocsikkal szerepelnek. Nagyon szeretik a svédek a Steyer kocsikat. A német ipart ( főleg a Horch, Mercedes és Ganz gyártmányok képviselik. Látni ezenkívül még sok Lancia, Cadillac és Renault kocsit is. Az angol gépek aránylag ritkák, ami an,riál feltűnőbb, mert az üzleti érintkezés meglehetősen nagy a két állam között s a svédek állandóan angol szénnel dolgoznak. Szóljunk valamit a kiállítás külső képéről is. i ;/ | j é A főkapu előtt a város felől nyitott, hatalmas négyszögű tér. Két oldalt szines lobogó dísz, előttünk a hatalmas műcsarnok mely ellentétben a többi épületekkel állandó jellegű, régi hellén formák felhasznállásával készült nemesen egyszerű és végtelenül komoly, amellett izig-vérig modern palota. A kiállítás bezárása után az lesz a hivatása, hogy mint a város szépművészeti muzeuma rejtse méhébe azt a tömérdek szépet, amit a vidék s maga Göteborg képben és kőben, esettel és vésővel alkotott. Ha e palotától balra befordulunk, szük várudvarra jutunk ,hogy aztán soha ki se kerüljünk a folyosók és udvarok tarka és folyton vállalkozó sorozatából. Mert ezen a kiállításon hiába keres az ember pavillonokat. Jegyetlen, egymásba fonódó és mégis milyen más és más arcot mutató óriási épülettömb ez az egész. Becsületére válik Arvid Sjerke-nek, aki megtervezte. Mert a hol szük, hol széles térséggé táguló, utca a maga apró udvaraival, kertjeivel olyan egységes, szerves egész, amiben lehetetlen ettévedlmi, ahol észrevétlenül jutunk egyik helyiségből a másikba, s ahol, ha felhasználjuk azülés 1re csábító szines s a környezetbe harmonikusan átolvadő padokat, s ha felfrissítjük magunkat a pihenőül szánt teás, kávés, sörcsarnokokban, a legkisebb fáradságot sem érezve barangoljuk be az egész hatalmas területet. Az épületeken kevés a disz. Ami van rajtuk, az is főleg mór, vagy indiai, szóval keleti hatás. És ez, valamint a görögös »emlékezés csarnoka«, hova mindén látogató elmegy, hogy beleírja a vendégkönyvbe a nevét, továbbá a »kongresszusok csarnoka« s a szintén görögös színház épület csodálatosan valószínűtlenül és meglepően fantasztikusan hatnak az északias város ölében. S hogy ez igy Van, nem valami bizarr művészi ötlet folyománya, hanem emlékezés arra az időkre, amikor az »angol kelet indiai társaság«-gal a város a legközvetlenebb kapcsolatot tartotta fenn, s a sok keleti árucikkel keleties pompát, keleties ízlést importált. Természetes, hogy a megfelelő szórakozásokról is gondoskodás történt. A nagy vendéglő előtti hatalmas térségen, mely a kiállítás legfőbb udvara s ahova a »länga Gärden«-en, az »angol keletindiai társaság« két hatalmas tornya között, az »emlékezés csarnokával« szemben jut be az ember, állandóan huzza a katona banda. S nein kevesebb a hallgatósága itt sem, mint másfelé. A nagyvendéglő táncterme az előtte elterülő kerek udvarral maga egy látványosság. Hát még amikor a legújabb párizsi toalettekben hemzsegnek benne a szebbnél-szebb nők ! —Alig van ugyanis olyan este, hogy itt valami mulatság ne legyen. Magam is végignéztem egyet. Jellemző azonban a svédek józanságára, hogy béke ide, háború oda — itt még mindig záróra járja s éjjeli egy órakor minden tiltakozás (nélkül oszlik a társaság. Hogy azután kisebb csoportokban, esetleg odahaza, tovább mulatnák é, az az'án egészen más kérdés. Tény az, hogy a svédek nagyoin sokat és nagyon szívesen táncolnak s lévén ez az ország ellensége mindén alkoholnak — éppen olyan sokat .és éppen olyan készségesen isznak. Egy svéd azonban két liter whiskytől sem csinál annyi lármát, mint egyik-másik szabolcsi barátom néhány pohár bortól, mikor nagyon elbusulja magát a hazája sorsán. Van a kiállításnak egy utcája, amely szebbnél-szebb üzletekkel pompázik, s a kongresszusi csarnok megett egész városligeti csepűrágó sor terpeszkedik. Itt szórakozik a fiatalság és táncol öt őréért egy sort a nyilvános parketten, amelyet állandóan ezren meg ezren állanak körül. Legnépszerűbb a wan-step és a schimmy s a régi svéd táncnál csak ugy kong a csarnok és sehogysem tellik az ajtónálló bugyellárisa. Meg kell még emlékeznem az üveg'-, porcellán- és butorkiállitásról. Az előbbiekben, különösen üveg dolgokban bámulatos dolgokat, különösen fejlett ízlésről tanúskodó s aránylag olcsó tárgyakat mutatnak be. A porcellán nemüekben sok az eredetiség, a bútoraik azonban egy cséppel sem külöinfbek, mint a magyar asztalos munkák s aránylag nagyon drágák. (Folytatjuk.) Jugoszlávia hadikészülődései Olaszország ellen. Rómából; jelentik: A Giornále di Roma« óriási feltűnést keltő párisi keltezésű hírt közölt Jugoszlávia komoly hadikészül'ődéseiről Olaszország ellen. A hír szerint Jugoszláviának adandó 300 millió frankos francia 'kölcsön tárgyalása alkalmával Poincare francia miniszterelnök úgynevezett megnyugtaló kijelentéseket tett arról, hogy bár a jugoszláv kölcsönt csak kis részben veszi fel Jugoszlávia készpénzértékben, nagyobb részt kiselejtezett és zsákmányolt hajókban és katonai felszerelési anyagokban még sincsen sző egy Olaszország elleni készülődés ről. Jugoszláviának egyelőre nincs oka izgalomra, mondta továbbá a francia miniszterelnök, de jól teszi, ha ébren őrködik és ebben őt Franciaország halhatóisan kívánja támogatni. Ezzel a hírrel kapcsolatban az olasz sajtó egyértelmű leg megállapítja, hogy a francia miniszterelnök megnyugtató kijelentése mögött kétségtelenül bizonyos a jugoszláv hadikészülődés. Mit bizonyít vájjon az, hogy, Jugoszlávia francia kölcsönként kimulrált francia hadihajókat kap? irja a Giornále di Roma — miért kellenek Magyarország és Bulgária ellenőrzéséihez hadihajók. — És azt sem fogja senki sem elhinni, hogy RÉond francia tábornok eatharoi látogatása Magyarország és Bulgária szemmelltartását célozza. Mert hiszen Catharo mégis csak közelebb van Iláliához, mint a másik keltőhöz. Jó lesz, ha az olasz kormány intenzivebb figyelemmel kiséri ezeket a mozgalmakalj nehogy készülellenül maradjon az eshetőségekkel szemben. (KEK. ) * 1923. julius 26. Egy földbirtokos, aki a kommunizmust dicsérte. A vixsgálóbirőság vizsgálati fogságba helyezte. A debreceni ügyészséghez érkezett feljelentés szerint szinte hihetetlen eset történt a napokban Jánkon, ahol egy gazdagföld birjt|oko^ |a(kommunizmus melleit tört lándzsát. Tarr Dezső 27 éves jáki földbirtokos néhány nappali ezelőtt összegyűjtötte mezőgazdasági munkásait, akik előtt politikai beszédet mondott. A fiatal földbirtokos beszédében szóvá tette a mát nehéz állapotokat, a nagy drágaságot s ki jelentette, hogy az 1919-iki kommunista rendszer jobb volt a mai rendszernél. Tarr Dezső kijelentésének természetesen csakhamar hire futamodott a községben s értesültek róla a csendőrök is, akik a kommunista érzelmű földbirtokost elfogták és bekísérlek Debrecenbe. Preiiieszberger Jenő vizsgálóbíró Tarrjí vizsgálati fogsági>a helyezte, az ügyészség pedig megihditotta ellene az eljárást. A területileg gyarapodott államok nem úzhetneK kisebbségi politikát. Bukarestből jelenlik. A román kormány félhivatalosa, a »Viiforul« félhivatalos Közleményt adott ki a most újra és még vehemensebben fe.mierülő kisenbségi politika kérdésében. A közlemény szószeri nt a következő: »A kisebbségek kezelése tekintetében az a kél rendszer, amelyet a kétféle érdekeltség kiván, tenát a regát állam és a hozzá csatolt területek merőben ellenkeznek egymással. A kisebbségeknek és a legyőzöti államoknak kedvező rendszer, amely jogokat a legszélesebb mederbe megadná, allamot az államba teremtene, tehát kélté.e állampolgárságot is. Az egyik rész a regál állampolgárok csak alkotmányjogokat élvezhetnek a kisebbségek alkatmányiokon kívül még a nemzetek szövetség entek védelmét is. A második rendszer, amihez feltétlenül ragaszkodik Románia, az ,hogy nem iiz külön kisebbségi politikát. A Kisebbségek által: megvádolt állam csak akkor engedheti meg a kisebbségek panaszát a Népszövetség fóruma ele terjeszteni, ha azt a, Népszövetségi Tanács tárgyalandónak minősíti. Az etső rendszer a legyőzött államok revansvágyát fokozná és állandó nyugtalanságot hintene ei az elcsatolt kisebbségek körében. Ilyen állapotot Európa békéje érdekében senki nem kívánhat. — Uj husirátiyárak. Szabolcsvárm^gye törvényhatósági árvizsgáló bizottsága folyó hó 20-án larlolI ülésében a marhahús és borjúhús irányárát 2400 2100 koronában, a sertéshúsét 3200 koronában, a szalonnáét 5000 koronában, a zsíréi, füstölt és paprikás szalonnáét pétiig 5100 koronában állapította meg. — llj zseni' eés kenyérárak Szabolcsvármegye 'törvényhatósági árvizsgáló bizottsága f. hó 20-án (ártott ülésében a zsemle árál péknél 10 koronában, viszont elárusítónál 42 koronában, a fél barna kenyéréi 592 koronában, a barnáét 182 K-ban, a kenyérsütés diját pedig koronában állapitól la meg. — Szabaddá teUéu a froróélyárakal. — Szabolcsvármegye törvónyljalósági árvizsgáló bizottsága a borbély kiszolgálási dijakat további intézkedésig szabaddá tette, kötelezte azonban a borbély mestereket, hogy árszabályaikat bemutassák ós a köztisztviselők részére 20 százalék kedvezményt adjanak. ,