Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-26 / 167. szám
A ceglédi botrány. Ami vasárnap a ceglédi Piac-téren történt, az már több a soknál' s egyenesen kihívja a végérvényes leszámolást mindazokkal' a szélsőséges törekvésekkel szemben, amelyek a jogrend törvényszem érvényesülését vakmerő és. lelkiismeretlen izgatással léptennyomon el akarják gáncsolni s ezzel ugyanekkor utját állják annak is, hogy a nemzet fölött a fojtó atmoszféra végre-valahára megtisztuljon, állami, társadalmi, gazdasági élelünk folyása visszahuzódhassék a normális mederbe s ezeknek az elengedhetetlen feltételieknek jótékony hatása alatt az "országmentésnek ,az újjáépítésnek munkáját becsületesen végezhessük. A kormány két tagját s a ceglédi kerülie'te egységespárti képviselő jelöltjét a törvényszerűen bejelen telt és engedélyezett választói gyűlésen turbulens elemek egyszerűen lehurrogták, ugy hogy ezen az ő orditásukon kívül senki más szóhoz nem juthatott. Súlyosbítja az esetet, liogy az erőszakos beavatkozást az ébredők képviselőjelöltje vezette izgató deklamációk leplezetlen kíséretében és pártja vezetőinek kihivó támogatása mellett. Tudni vélik azt is, hogy a botrány rendezői előzetésen előkészítették, amit valószínűvé tesz az a nyilvánvaló körülmény, hogy a falvakból tömegesen jelentek meg olyanok, akik az egységespárti jelöli ellenjelöltjeinek hívei s a botrányból természetesen kivették a bőséges részüket. Hogy a népgyűlés csak botrányba full és nem járt végzetesebb következményekkeli is, az a megjelent minisztereken s az egységes párt hívein múlott, akik józanul kitértek a provokálás elől és zárt körben gyakorolták alkotmányos jogaikat, alioi az előre szervezett turbulencia már nem tobzódhatott. A politikai konfliktust eszerint sikerült áthidalni, de probléma maradt a sok szoros jogsérelem, melyért a megtorlásnak el 1 kell következnie, még pedig olyan energiával, amelynek hatása a ceglédi eseten tut is és minden körülmények között jövőre elejét veszi annak, hogy hasonló brutalizálás, az ország rendjének fölbontására irányuló eíajla kísérlet még | megismétlődhessék. t Erősen bízunk hozzá, hogy az erély a ; kérdemelt teljes szgorusággal fog érvé- ] nyesülni. Tűrhetetlen, hogy a közhangu- j latnak ezt a szemmel láthatóan forradal- ! mositó föltüzelését egyetlen pillanatig bárki is tovább űzhesse s ezen nemcsak az ország belső rendje legyen kiszolgáltatva lelkiismeretlen kalózkodásnak, "hanem egyúttal kifelé igazolást kapjon ellenségeink és a hírhedt emigráció magyarfaló propagandája, ameiv az egész európai konszolidáció legfőbb akadálya gyanánt állítja szerencsétlen hazánkat a világ elé. A méltó megtorlás elmulasztása nem jelentene kevesebbet, mint a rendbontásra, a jogtiprásra és a tömegszenvedélyek felbujlására való hivatalos, felülről jövő biztatást. «»MHmHHHHHHtfHMMIÍ Gifilck Jenő bútoráruházában Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. 11. alatt mályon leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő «tb. beren«34-3* dezést i* különfél« butorekH. mmmummmmmmmmmummm . U' in' ii t ii l i a.iM-atlw wr lfn ia n ni in m— n i m»-rv i< rn rac Kellemes, üdítő szórakozó hely a Munkások szabadfürdője. A városi tanács a munkásságért. — Kérelemmel fordul a társadalomhoz támogatás iránt. — A kereskedők anyagot, a munkások munkát adjanak Nyíregyháza, julius 25. A Nyirvidék tudósítójától 1. A nyári rekkenő hőségben megt'izelf hetetlen és egészségi okokból nélkülözhetetlen a szabadfürdő. Nyíregyházával e tekintetben mostohán bánt a természet, szabadfürdésre alkalmas folyóvize nincs, miért is a kényszerűség az elmúlt években a bujtosi beszünt tégy Lagy ári gödrök helyén támadt vízállásokban való fürdésre hajtotta az embereket számos áldozatot kövelelve. A Nyíregyházi Torna Vivó Egylet a város megértő támogatása mellett" az idén strandfürdőt létesített, a mai anyag és munkaárak között rendkívüli költséggel, amelynek! /részbeni fedezésére bár a hasonló strandfürdők áraihoz mérte i csekély, mégis igen sokak részéről súlyos anyagi áldozatot követelő belépti dijakat szed. Azonkívül a teljes fürdőruha köíező használata különösen a munkásság részérő! a sok ezer koronás fürdőruha árak mellett a strandfürdőt megfizethetetlenné teszi. Ennek belátása és a munkás íársadalmi osztály részéről is hozzáférhető szabadfürdő egészségügyi és szociális jelientőségének felismerése árra indította Nyíregyháza város tanácsát, hogy egy lehetőleg ingyenes vagy nagyon mérsékelt áru szabadfürdő létesítésére javaslatot legyen a képviselőtestületnek. A tanács addig is, amíg a képviselőitestületnek módjában lesz a javaslatot tárgyalni, már most utasította a városi mérnöki hivatalt, hogy a bujtosi volt téglagyári vízállások közül jelölje ki azt a két viztáblát, amelyek ugy egymástól, mint a Nyetve Strandfürdőjétől teljesen szeparáltan, külön a férfiak és külön a nők részére szabadfürdő céljaira leginkább mégfelelnének. Az ingyenes használatra szolgáló vagy nagyon csekély díj mellett igénybevehető férfi szabadfürdőben a férfiak* egyszerű úszónadrágban fürödhetnének és egy nagy közös öltözőkabin állana rendelkezésre. A két szabadfürdő léié-rése a lcgszük> ségesebb és nélkülözhetetlen előlieltétetekre szoriLkozással is a mai horribilis munka és anyagárak mellett egyedül akként volna megoldható, ha az" anyagot és a munkát a társadalom áldozatkészr ségéből ingyen vagv a legméltányosabb áron szerezhetné be a város. A városi tanács már most felkéri a cement, deszka stb. nyersanyag kereskedőket, hogy önkéntes Ye,ajánlással járuljanak hozzá a humánus cél megvalósításához, — a munkásosztálytól is elvárja, hogy naponta 1—2 órai önkéntes munkával segítsék elő a munkás szabadfürdők megteremtéséi. A mai viszonyok között csak igy valósithaló meg a munkások szabadiürdője,, amelynek létrehozása a várói kezdeményezése mellett kereskedőink és az érdekelt munkásság áldozatkészségé.ől függ csupán. Meg vagyunk győződve, hogy a városi tanács felhívása eredményes lesz, társadalmunk, mint minden alkalommal, ugy most is készségesen hozza meg a maga önkéntes adójái, mellyel nemcsak szociális célokat fog szolgálni, de haihalósan hozzájárul az olyannyira szükséges * társadalmi béke és megértés megteremtéséhez . Magyarország még csonkaságában is kiaknázatlan kincses bánya. Budapest, ju.ius 25. Magyarország íi^íianoni szerződés | előtt egyike volt az európai államok legi gazdagabbjának természeti kincsekben. A j békeszerződés következtében beálló állaí potok legértékesebb természeti kincseinket | is elvesztettük, amelyek közt egyformán l szerepelnek szén, vas és nemesérc területeink és kiépített, nívón tartott, gondozott fürdőink és gyógyhelyeink. Gazdasági leromlottságunknak igen jelentős okai ezek. Az azelőtt termelt nyersanyagot mosl a \ szomszédállamoknak itélt volt ler'üle- j teinkről kell magas valutáért importál- f mink, szép gyógyhelyeinket ís idegen j pénznemekért látogathatják betegeink.- \ Igaz, hogy az elcsatolt területeken le ő { fürdőkön kivül vannak még gyógvforrá- j saink meghagyott haláraink között is, a j melyeket azonban ki kell építeni előbb, t hogy a célnak teljesen megfelelhessenek, j! Már a mult évben ndult meg egy akció jj a meglévő fürdők és gyógyhelyek kíépititiey ( tésére, amely akció azonban most öltött ij komoly formát. A csonkaországnak ma két nagyobb szabású fürdőt erű'e'.e van, a mely gyógy és üdülő hatásánál fogva az általános érdeklődés központjában á;l. — Ez a Bálaton és a Velencei tó. Mind a kettő azonban kiépítetlen, környékei a hegyes oldalon sziklásak, fürdőzésre is álig alkalmasak, a lapályos oldalon pedig" sik területüek, befásittatlanok. Értékük azonban nyilvánvaló, amennyiben tekintélyes orvosok véleménye szerint gyógyhatásuak. A kormány tehát a meghagyott csonkaország bel értékeinek növelése szem pontjából is élénken támogatja azt az akciót, amely a két fürdőterület modern európai fürdővé való kiépitletését célozza. Több magyarországi fürdő vállalat terjesztett a kormány elé építkezési tervezete kel, de ugyanilyen céllal kért fürdőépittetési koncessziót a Balatonra és a Veíenczei lóra egy amerikai és két sváj•ci fürdőkoncern, amelyek mindegyike nagyszabású építtetéseket ígér, sőt íürdővasut hálózat kiépittetését. Jól informált helyről ezekről a készülődésekről munkatársunknak a következőket mondották : — Nem is mondható, hogy ennek a meghagyott Magyarországnak írek kora érdeke volna az, ha gyógyhelyeket és fürdőtelepeket építtethetnénk, amikre volnának igen alkalmas területeink. Elsősorban természetesen a Balaton és a Velencei tó jön számításba. Ezek mindegyikén aránylag kevés befektetés mellett világfürdőket lehetne teremteni, amelyre mínd pn tekintetben alkalmasak is. Ugy a Balaion, Bocskay Súnházi vacsorák ! Estéükint Qsmii Béla zenekara, hangversenyez, Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák !
