Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

2 JfttSKWtR, 1923 julius 20. Az általános valorizációról. Budapest, julius 19. Minél inkább lép előtérbe a valorizá­ció kérdése, annál inkább látszik meg, hogy mennyire nem egyszerű a kérdés és mennyire komplikált a megoldása. Ez a megállapítás mentségül szolgál azok szá­mára, akik felelősek érte, hogy a mla­gyar gazdaságnak ez az életbevágó sür­gős kérdése még mindig megoldattam probléma . Olyan kiváló gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkező szakemberek ami lyeneknek egyrészről Popovits Sándort és Teleszky Jánost, másrészről pedig Hadik János grófot ismerjük, nem tudtak egy­mással máig sem megegyezni afelett^ hogy vájjon lehet-e papirosból bankó­nyomással aranyat gyártani, ami annyit je lent, hogy bankószaporitással a terme­lést előmozdítani, olyan módon, hogy. tényleg uj értékek termelődjenek lehet-e? És vájjon az igy fokozott termelés nem fog-e csupán egyes vállalkozók javára es ni, hanem a köznek hoz hasznot? Mert amennyiben az utóbbi lehetőség fennál­lana, tulajdonkép a valorizáció egy bizo­nyos alapja már is megoldást talált. Időközben hosszan elnyúló értekezle­tet tartott az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés, amelynek eredménye nemleges volt. Két irányban nemleges. 1. Mert az előadók és felszólalók többsége a valorizáció ellen nyilatkozott, másrész­ről sokan és jelentős "felszólalók tartották szűkségesnek a valorizáció általánosítását és keresztülvitelét. A Baross Szövetség szintén tárgyalta már ezt az ügyet, amely tárgyalások folynak még, mert nem ala­kult ki, különösen a kisiparosság körében egységes nézet ebben a nehéz kérdésben. Időközben azonban az élet haljad, a valorizáció pedig, ami szükséges, mintegy, természetszerűen, önmagától bonyolódik és terjeszkedik ki az elméleti magyaráz­kodásokról a folyó életre. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság is kényte­len volt elnézni ós igy tulajdonképen jóvá­hagyja a beszerzési árral szemben az utánpótlási árak alkalmazását, ez pedig a beszerzett áru nyilvánvaló valorizá­cióját jelenti. A közszállitásnál fix áron nem vállalkozik már senki és ha megszab­bott áron adnak ki munkát vagy vállal­kozást, ugy már a következő héten kezdő­dik egy kérelmezési folyamat, hogy a megállapítottnál adjon magasabb limitet a kőzszállitást engedélyezett közhivatal, ami szintén valorizáció és amit majd iujin­den esetben meg is tesznek. A textilesek körében már csak valori­zált számlák fordulnak elő, amely eljá­rás mindinkább kiterjed a többi iparú szakmákra is. Az építőmesterek is csak­úgy vállalnak építést, ha kiköthetik, hogy az időközben beálló drágulás okozta ma­gasabb árakat a végszámlába bekalkulál­hatják. A mult héten meg azzal történt je­lentős lépés a valorizáció felé, hogy az igazságügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett be a búza-jelzáloglevelekről, a mi kimondott valorizációt jelent, mert a késedelmes adósoknál kötelezőnek ren­deli el az adósság valorizálását. Ezekből a tényekből kétségtelenül kö­vetkeztethetünk arra, hogy hiába a vitat­kozás elméleti téren a valorizáció lehető­ségéről vagy lehetetlenségéről, szükségé­ről, vagy szükségtelenségéről, a valorizá ció minden téren gyors iramban terjed és önmagától válik valóra. Csak azt nem tu­dom elképzelni, hogy miért kapnak a bankok valorizálattan hitelt, mint eddig és mért kell a termelőknek valorizált hi­telt elfogadniok? Ez a helyzet egyrészt "a zavart növeli csak, másrészt egy legjob­ban jövedelmező foglalkozási ágnak biz­tosit az összes többi foglalkozások ro­vására előnyt, amit egyúttal az állam és a közérdek szenved meg. Be kell jelenteni az adóköteles vadászfegyvereket. A nyíregyházi pénzügyigazgatás ság hirdetményt bocsátott ki, a fegyver és vadászati adóra vonatkozó bejelentések­tárgyában. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra használható lőfegyverek után, amelyek saját család­tagjai, alkalmazottai és cselédei haszná­latában vannak. Nem esik a fegyveradóról szóló törvény rendelkezései alá a vadá­szatra alkalmatlan lőfegyver. Az, aki csak fe f fyveradót fizet és vadászati adót nem, köteles a birtokában tevő vadászatra használható fegyvereket számszerint és annak megjelölése mellett, hogy- hány, csövűek, illetve ismétlőfegyverek-e, ju­lius hóban a városi adóhivatalnál beje­lenteni. Ha az adózó vadászati jegyei is vált és azt juliusban a polgár­mesteri hivatalban bejelenti s a bejelen­téshez mellékli az adóköteles fegyverről kiállított bejelentőlapot, akkor az adóhi­vatalnál nem köteles a bejelentést meg­tenni. A bejelentés élőszóval is megtehető. Aki évközben szerzi meg a lőfegyvert^ vagy adómentes lőfegyvere évközben válik adókötelessé, az a birtokbavétel, illetve az adómentesség megszűnésének napjától számitott 8 nap alatt köteles a bejelentést megtenni. Aki évközben adómentes lőfegy­vert szerez ugyancsak 8 nap alatt köteles bejelenteni. A fegyveradóról készilett ki­vetési lajstromok a városházán 3 napig közszemlére tétetnek ki. Felebbezések az adóiv kézbesítését követő 15 nap aialt, észrevételek pedig a közszemle alatt a >énzügyigazgálóságnál nyújthatók be. — Julius hónapban nyújtandók be a va­dászat íjegy kiváltására irányuló bejelen­tések is. Aki az adótörvény ellen mulasz­tást követ el 2000 koronától 10000 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntethe­tő és reájuk az adócsalásról szóló 1920. e\i 32. törvénycikk rendelkezései az irányadók. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Ücletl telefon: 819. — Műhely telefon: 889. Ajánlja Bajit készítmény!! mnbutoralt és kárpitosmunkáit. HáU, ebédlő, úritzoba, szalon, leányszoba, bSrbntorokbaa íz egyéb bátorokban legnagyobb rálaszték. Megérkezett a nyári szezon elsS Franceska Bertini filmje, amelyet csak pénteken mutat be a Városi Színház Mozgó, ^••amj Házasság és az egészség. Az orvosi vizsgálat. Ismét a felszínre vetődött az a terv, hogy törvényhozási uton biztosítsák az egészséges házasságokat s hogy orvosi bi­zonyítványhoz kössék a házassági enge­dély kiadatását. A cél az, hogy megaka­dályozzák a gyöngeeliméjüek házasság köft|éf­pőt s a tuberkulózis és a vérbaj terjedését. Ha a célt tisztára tudományos euge­netikái, fajjavitási, vagy merőben orvo­si, közegészségügyi szempontból tekint­jük előnyeit elvitalhatatlanoknak kell te­kintenünk. Mert az orvosi tudomány igazi célja nem a betegségek gyógyítása, ha­nem megelőzése s igy nem lehet elvitatni a tervezet érdemét, amikor a megelőzést a bajok gyökerénél fogja meg. Elmegyógy intézetek szanatóriumok, kórházak, keze­lőintézetek egyre nagyobb számban épül­nek, az orvosok száma mindinkább sza­porodik, a tudomány fejlődésével a kü­lönböző gyógymódok mindinkább tökéle­tesednek s az elmebetegek, a vérbajosok, tuberculolikusok száma ínég sem csökken legalább is nem akkora mértékben, ahogy ekkora társadalmi és tudományos felkészültség mellett el lehetne várni. Kétségtelen, hogy az egész társadalmi és tudományos munka és felkészültség si­kertelenségének egyik oka éppen a házas­ságoknak teljes szabadságában rejlik. — Orvosi szemmel nézve a betegek házaso­dását megengedni ugyanannyi, mint, mondjuk, a diphteriás gyermeket isko­lába járatni. A különbség csak abban gyö­kerezik, bogy a beteg férj, vagy feleség átöröklés és fertőzés utján terjeszti a be­tegséget, mig a diphteriában szenvedő gyermek tisztára fertőzéssel. A kérdésnek van azonban egy másik, lé­lektani oldala is. Mert tegyük fel, hogy, egy tuberkulotikus leány férjhez akar menni s van férfi, aki feleségül akarja venni, k iérez magában jogot arra, hogy e két ember házasságának es boldogulásá­nak útjában álljon. Ez a felfogás szenti­mentálisnak tetszhetik s jogosan hivat­kozhatnak arra, hogy egyes emberek bol­dogsága nem számithat, amikor az egész társadalom jólétéről van szó. De azt a kérdést nem lehet elszigetelni, szorosan összefügg a többi kérdésekkel, amelyeket szintén intézményesen, az állam, az egész társadalom beavatkozásával 1 akarnak meg­oldani az egyének boldogságának figye­lembe vétele nélkül. Társadalmunk úgyis abban a hibában szenved, társadalmunkat úgyis az a veszedelem fenyegeti, hogy túlságosan sok ponton, túlságosan mélyre nyul be az egyének életébe. A megoldás talán ebben az esetben is akkor a legjobb, ha a középúton törté­nik. Ebben az esetben nem akadályozzák, meg a betegek házasodását, de a házas­ségi engedély kiadását mégis orvosi bizo­nyítványhoz kötnék. A kötelező előzetes orvosi vizsgálat alkalmával a házasulan­dókat felvilágosítanák esetleges betegsé­geikről s már ezzel is sok esetben elejét vennék a nem kívánatos házasságkötés­nek. Másrészt az orvos ugyanekkor taná­csokkal szolgálna a betegeknek a házas­ságban tanúsítandó magatartásukra vonat­kozólag s felvilágosíthatná őket arról is, hogy gyermekeik örökölni fogják betegsé­güket. Két kilogram búzáért kiirthatja patkányait mert a világhírű J biztos hatású 1 patkány irtó szer újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára- I Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár I Budapest, IV., Kossuth Lajos-utea 14. szám. 3121-15-1J

Next

/
Oldalképek
Tartalom